Sokan kerülhetnek lehetetlen helyzetbe a béremelés után

2021. december 27. A minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése akár 5-7 ezer dolgozó állásának megszűnését eredményezheti – állapította meg egy kutatás. A kisebb cégeket ugyanis ez – a gyorsan emelkedő költségek mellett – nehéz helyzetbe hozza.

A kis és középvállalkozások (kkv) 3 százaléka tervez elbocsátásokat a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése miatt – írta meg a GKI kutatását a Népszava. Mint a GKI megállapította: akár 5-7 ezer dolgozó állása is megszűnhet. Az elbocsátások száma azonban még ennél is magasabb lehet, hiszen nem csak béroldalról van nyomás a cégeken. Az energiaköltségek, a nyers- és alapanyagárak gyors emelkedése szintén sújtja őket.

Ha az áremelési szándékok sikertelenek lesznek, akkor nagyobb arányú csőd vagy elbocsátási hullám is bekövetkezhet a kkv-k körében – vélik a GKI kutatói. A felmérésből az is kiderült, hogy a vállalkozások 3-4 százaléka a munkaidő csökkentéséhez folyamodna, egyes dolgozókat átsorolnának más munkakörökbe, illetve visszavágnák a cafeteriajuttatásokat is. Ezeket a lépéseket a minimálbéreseket és garantált bérminimumosokat is foglalkoztató vállalkozások még nagyobb aránya, 6-7 százaléka tervezi.

Eltér a legkevesebbet keresők aránya

Az elmúlt évek folyamatos keresetnövekedései miatt a kkv-knál egyre kevesebben dolgoznak minimálbérért, az idén decemberben a munkavállalók 13 százalékát foglalkoztatták a kötelező legkisebb béreken. Ez a GKI adatai szerint nagyságrendileg 200-250 ezer dolgozót jelent a 4 fő feletti kkv-k körében. (Az 5 fő alatti cégeknél és az egyéni vállalkozásoknál az arány valószínűleg jóval magasabb.) A kisvállalatoknál a dolgozók 16 százaléka kap legfeljebb garantált bérminimumot, a mikróvállalkozásoknál 14, a középvállalatoknál 11, a nagyvállalatoknál pedig 9 százalékuk. Ágazatok szerint a kereskedelem foglalkoztatja arányaiban a legtöbb bérminimumost.

Az eltérés nem csak cégméret, hanem földrajzi elhelyezkedés szerint is elég jelentős. Baranya megyében a négyfősnél nagyobb cégeknél dolgozók több mint fele, Békés megyében a 39 százaléka, Tolnában a harmada, Komárom-Esztergom, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyékben pedig a negyede legfeljebb a garantált bérminimumot keresi meg - derül ki a GKI adataiból. A legkisebb keresetűek aránya eközben Budapesten csak 5 százalékot tesz ki, és meglepő módon Szabolcs-szatmár-Bereg megyében is ugyanilyen arányt mutatnak az adatok.

Szerző: Népszava/Azénpénzem
Címkék:  kereset, kkv, minimálbér, bérminimum, kutatás, GKI

Kapcsolódó anyagok

• 2022.03.28 - Hatalmasat ugrottak a magyar keresetek
• 2022.01.25 - Ennyit keres valójában a magyar
• 2022.01.21 - Ráhúztak a cégek tavalyi béremelési terveikre
További kapcsolódó anyagok
2022.01.18 - Pokolian megdrágul az alapszámla
2022.01.04 - Leleplező kereseti ábra a KSH-tól
2022.01.04 - Beindultak az extra béremelések
2021.11.30 - Már közel 430 ezer az átlagkereset
2021.11.22 - Hirtelen sötéten látják a jövőt a magyarok
2021.11.03 - Tényleg 200 ezer lesz a minimálbér
2021.11.02 - A nyugdíjasok szenvedhetik meg a nagy bérnövekedést?
2021.10.27 - A középvezetők bére reálértéken csökkent