Árulkodó számok és arányok

Sokan esélytelenek a jobb lakásra

Fotó: Bankó Gábor, Forrás: Habitat-jelentés

2017. október 4. Igazán a kormányzat igyekszik minél mélyebben szétszakítani a társadalmat azzal, hogy a jobb anyagi helyzetben levők támogatása mellett széles rétegeket taszít a reménytelenségbe – következtethetjük ki a Habitat lakhatási szegénységről szóló friss jelentéséből. A szervezet konkrét adatokkal mutatja be a jelenlegi aggasztó helyzetet.

Azoknak a háztartásoknak, amelyek nem rendelkeznek jelentős vagyonnal és jövedelemmel, önerő, hitelképesség és az állami támogatásokhoz való hozzáférés híján szinte nincsen esélyük méltányos lakhatási körülményeket kínáló saját tulajdonú lakás vásárlására – állítja a Habitat for Humanity Magyarország a lakhatási szegénységről kiadott legújabb éves jelentésében. Az állami támogatásokról összeállított táblázat, különösen a szociálisan célzott tételek aránya, meglehetősen magáért beszél.

Az állam lakhatási célú kiadásai
	2014.	2015.	2016.*	2017.*	2018.*
Lakástámogatás (mrd Ft)	127,1	109,3	154,0	211,3	236,3
Szociálisan célzott tételek (%)	33,96	33,96	22,56	17,73	9,23
Lakásfenntartási támogatás (mrd Ft)	21,1	19,5	8,7	2,6	–
Nemzeti Eszközkezelő (mrd Ft)	32,3	34,1	29,7	33,0	11,8
*az előirányzatban szereplő számok Forrás: Habitat lakhatási jelentés

A különböző intézkedések külön vizsgálva sem mutatnak kedvezőbb képet a szegényebbek szempontjából. A családi otthonteremtési kedvezményt (csok) igénylők nagy többségét a használt lakást vásárló, háromnál kevesebb gyermekkel rendelkező családok teszik ki, ám a csok költségvetésének csak 18 százaléka került hozzájuk. Az idei első negyedévben tovább tolódott az arány a háromgyermekes, új lakást vásárlók javára, akik már az összes támogatás 60 százalékát vették fel. A kisebb összegű csok-támogatások többnyire még az utóbbi évek meredek áremelkedését sem kompenzálják. (Az adótörvényeknek az ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos sokak által üdvözölt módosítását, az egyéb árfelhajtó intézkedéseket már korábban kifogásolta a Habitat, arról is nem egyszer beszéltek már, hogy megfizethetetlenné váltak az albérletek).

Az egyetlen, energiamegtakarítási célra vissza nem térítendő forrásokat biztosító program, a széndioxid-kvótabevételből finanszírozott Otthon Melege program szisztematikusan rosszabb esélyekkel hozzáférhető az alacsony státuszú háztartások számára, már csak a konstrukció utófinanszírozásos jellege miatt is.

A szociális tüzelőanyag-támogatással kapcsolatban a Habitat rámutatott: a feltételekből teljes mértékben hiányzik a településen levő fa- és széntüzelésű lakások száma (a kapható összeget az ott élő időskorúak és a közfoglalkoztatottak száma határozza meg). Előfordulhat tehát, hogy olyan települések kapnak több pénzt, ahol kevés rászoruló él, és a fa- és széntüzelésű lakások száma alacsony, miközben olyan településre kevés támogatás jut, ahol a családok jobb híján hulladékkal vagy ruhával gyújtanak be. Az önkormányzatok által meglehetősen szabadon meghatározható támogatási feltételek pedig önkényeskedést is eredményezhetnek.

Eltérítettek a rezsitartozási adatok

A Habitat közérdekű adatigényléssel szerezte meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) összesített adatait. Mint írják, az áram- és gázszámlák esetében a hivatal alulbecsli a tartozók számát és a tartozás mértékét. Az új állami áramszolgáltató ugyanis a cégeknél keletkezett hátralékokat nem vette át, ami az összesített számokat eleve lejjebb vitte. A földgázellátás esetében a lakossági fogyasztók ellátása az ELMÜ-csoportnál megszűnt, a hátralékokat a Magyar Telekom rendezi, így ezek a számok sem szerepelnek az adatok között.

A MEKH nyilvántartása szerint 2016 végén körülbelül 510 ezer lakossági villamosenergia-fogyasztónak volt 60 napot meghaladó, tehát már a szolgáltatás kikapcsolásával fenyegető tartozása. Egy év alatt több mint 100 ezerrel nőtt az érintettek száma, az összes fogyasztó 8 százalékáról 10 százalékára. A két hónapot meghaladó gáztartozások aránya viszont feleződött. Jókora csökkenést mutattak ki a távhőt időben nem fizetők esetében is.

Továbbra is elmondható azonban – hangsúlyozta a Habitat –, hogy a földgáz és távhő esetében csaknem százezres, a villamos energia esetében több százezres az a fogyasztói kör, amelynek a szolgáltatás kikapcsolásának veszélyével fenyegető tartozása van, és a kikapcsolt fogyasztók száma is tízezres nagyságrendű. A MEKH a villamosenergia-fogyasztók közül 2016 végén körülbelül 40500, a földgázfogyasztók közül körülbelül 14900 fogyasztót tartott számon védendőként, ami az összes fogyasztó mindössze egy százaléka. Ténylegesen ennél sokkal több energiafogyasztónak lenne szüksége támogatásra abban, hogy a háztartás anyagi biztonságának kockáztatása nélkül hozzáférjen a számára megfelelő mennyiségű energiához. Az Eurostat szerint 2016-ban 9,2 százalék (mintegy 900 ezer fő) volt azok aránya, akik anyagi okból nem tudták megfelelően melegen tartani otthonukat.

Nézze meg karikatúránkat is

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: ingatlan, lakás, Habitat, lakástámogatás, csok, tűzifa, Otthon melege, rezsi

Sokan esélytelenek a jobb lakásra

Eltérítettek a rezsitartozási adatok

Nézze meg karikatúránkat is

Kapcsolódó anyagok