Ilyen trükkökkel lovasították meg a banki ügyfelek pénzét

Sokan bedőlnek ennek a csalásnak

Fotó: clipart.com

2025. október 21. Sokan elhitték a kibercsalóknak, hogy magas hozamot kapnak, holott nem is volt befektetésük. Voltak, akik azt hitték, nyomozásban vesznek részt, így utalták el a pénzüket a csalóknak – derül ki a Pénzügyi Békéltető Testület elé kerülő ügyekből.

Egyre többen fordulnak a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) miután a csalók meglovasították a pénzüket. A tapasztalatok szerint bárki lehet visszaélés áldozata kortól, nemtől és képzettségtől függetlenül. Dr. Tarpai Lajos Tamás, a PBT tagja az MNB oldalán megjelent cikkében több esetet is bemutat, hogyan szerzik meg a csalók a pénzünket.

Soha nem volt befektetés

A hamis befektetésekre hivatkozó visszaélések esetén az ügyfeleket telefonon keresték meg azzal, hogy több évvel ezelőtti befektetéseik immár nagyszerű hozamot értek el. Ezeket most kifizetnék a részükre. A békéltetői eljárás során feltett kérdésre, hogy mi volt ez a korábbi befektetés, miből gondolták azt, hogy emiatt kereshetik őket telefonon, szinte sohasem született érdemi válasz. Az ügyfelek nem emlékeztek arra, mikor, hol és mennyit fektettek be és milyen termékbe. Mert nem is volt ilyen.

Azt azonban elhitték, hogy az a befektetés, amelyekről évek óta nem tudnak semmit, kimagasló hozamot termelt. Az ügyfeleket ilyenkor olyan hatalmas összeg kifizetéséről tájékoztatták, ami elaltatta az óvatosságot. A kecsegtető hozam reményében az érintett ügyfelek ezért követték a csalók minden utasítását, még akkor is, ha az rendkívül bonyolult volt. Például le kellett tölteniük különböző programokat a telefonjukra, számítógépükre, hogy a netbankjukat összeköthessék e programokkal. Az sem volt gyanús, amikor azt az utasítást kapták, hogy ha esetleg a bankjuktól telefonálnának az ezt követő gyanús tranzakciók miatt, akkor lehetőleg ne mondjanak semmit arról, amit éppen csinálnak.

Ilyenkor maguk az ügyfelek tették lehetővé a csalóknak, hogy távoli hozzáférést biztosító programokkal kiürítsék a számlájukat.

Van, amikor nyomozósdit játszanak a csalók

A hamis banki hívásos visszaélések során az ügyfeleknek több alkalommal azonnali „nyomozati cselekményekben” kellett részt venniük. A csalók elhitették velük, hogy nyomozás folyik, el kell utalniuk a pénzt, így a bank és a rendőrség (valójában a bűnözők) forró nyomon követni tudja a pénz útját, majd azonnali beavatkozással el tudják fogni a csalókat akkor, amikor az ATM-ből éppen felveszik a lopott pénzt. Ebből persze egy szó sem volt igaz.

Az ügyfelek az utasításoknak megfelelően elutalták a pénz, volt, aki több napon keresztül is együttműködött a „nyomozókkal”, valójában a kiberbűnözőkkel. Az ügyfelek számára meggyőző volt, hogy az állítólagos nyomozók tudták a nevüket és a számlaszámukat. Ezeket korábbi adathalászat során szerezhették meg. Ugyanakkor sok gyanús körülmény is volt, azonban hiába volt ismert ez a konkrét visszaéléstípus, az ügyfelek mégis attól tartottak, hogy ha nem működnek együtt, elveszítik a pénzüket.

Fióki utalásra is rávették az ügyfelet

Az egyik hamis banki hívással elkövetett visszaélés során, miután a csalók a távoli hozzáférést biztosító AnyDesk program telepítését sehogy sem tudták megoldani sem az ügyfél számítógépén, sem annak telefonján, a csalók egy másik megoldáshoz folyamodtak. Rábeszélték az ügyfelet, hogy menjen el egy közeli bankfiókba és ott adjon átutalásra megbízást, amelynek a kedvezményezettje egyébként ügyfél számára ismeretlen magánszemély volt. A csalók rávették arra is, hogy az utalás okáról a bankban ne beszéljen, mert lehet, hogy a bankfióki ügyintézők is érintettek a visszaélésben.

Az utalást követően a kedvezményezett számlához való hozzáférést a gyanús körülmények miatt blokkolták. Ezt követően a számlavezető bankja felhívta az ügyfelét, tisztázni, hogy valóban szándékában állt-e arra a számlára utalni. A körülményeket tisztázó telefonbeszélgetést követően ismerte el az ügyfél, hogy valójában nem is akart utalni a számára ismeretlen személynek. Elmondta, hogy bár voltak kételyei, de félt attól, ha nem működik együtt, elveszti a pénzét.

Sok adatot kérnek az online csalók

A korábbi figyelemfelhívások ellenére 2025-ben is változatlanul sikeres az online termékértékesítéses visszaélés. Ekkor a csalók a vásárláshoz a bankéhoz megszólalásig hasonló álhonlapot küldenek a banki azonosítók megadására. Ilyenkor az ügyfél a csalók honlapján adja meg az adatait. Bár gyanús lehet, hogy túl sok adatot kérnek, akár limitet is módosíttatnak, az olcsón kínál termék gyors megvételének lehetősége győzedelmeskedik az óvatosságon.

Előfordult olyan eset, amikor az ügyfél az online piactértől arról kapott értesítést, hogy az a bankfiók, ahonnan ő üzenetet kapott, adathalász tevékenységet folytat. Az ügyfél, habár bizonyos adatokat már megadott, nem értesítette a bankját a szükséges biztonsági intézkedések végrehajtása érdekében.

Egy másik esetben az ügyfélnek először gyanús volt, hogy ilyen sok adatot kérnek tőle. Ezért elővigyázatosságból a kevésbé használt és kis összeget tartalmazó bankszámlájához tartozó bankkártya adatait adta meg a bűnözők által küldött hamis weboldalon. Nem sokkal később azonban már nem volt ennyire óvatos, ugyanezen a csaló oldalon a jelentősebb összeget tartalmazó számlájához köthető mobilalkalmazás regisztrációs kódját adta ki. Tette ezt annak ellenére, hogy a saját telefonján már rendelkezett ilyennel. A csalók az újonnan regisztrált mobilalkalmazással így már jelentősebb összeget tudtak eltulajdonítani.

Gyanakodni kell!

Sok megtévesztett ügyfél utólag arra hivatkozik, hogy az adathalászatkor nehéz napon volt túl, fáradt volt, teendői miatt nem tudott odafigyelni, vagy éppen gyorsan túl akart lenni a folyamaton. A helyzet azonban az, hogy a banki műveletek során mindig nagyon körültekintően kell eljárni. Tarpai Lajos Tamás arra figyelmeztet, hogy a banki tranzakciók olyanok, mint a gépjárművezetés: ugyanannyi figyelmet és óvatosságot igényelnek.

A fáradtság, a kellő körültekintés hiánya, a megszokás a banki műveleteknél is problémát okozhat. Mivel a banki adathalász-kísérletek állandóvá váltak, az ügyfelek részéről is szükséges a folyamatos éberség, óvatosság, s a kibervédelmi tanácsok megfogadása – írja a PBT tagja.

Szerinte szükségünk van a józan ítélőképességünkre is, mivel a megtévesztési mintázatok állandóan változnak. Éppen ezért, ha valami új, eddig nem ismert fizetési módszerrel, kéréssel találkozunk, higgadtan gondoljuk végig: valóban szükséges ezt így, ebben a formában végigcsinálnunk? A hívó fél, az üzenet, a weboldal által kért adatok kapcsán pedig józanul – akár többször is - gondoljuk végig, hogy kérés teljesítése esetén vajon bárki más hozzáférhet-e a számlánkhoz. Lehet és kell is kételkedni. Az online világban a gyanakvás ugyanis nem hiba, hanem kiváló megelőző stratégia – írja a szakember.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: Pénzügyi Békéltető Testület, PBT, csalás, kibercsalás, KiberPajzs, MNB, bűnözők, csalók, kibercsaló