Sokaknak bizonytalan a nyugdíjkilátása

2016. október 3. Sokan lehetnek olyan élethelyzetekben, amelyekben különösen magas a kockázata az időskori elszegényedésnek, még úgy is, hogy jelenleg nincsenek megélhetési problémáik. Az aktív népesség fele érintett lehet – hívja fel a figyelmet a MABISZ.

25 évvel ezelőtt nyilvánította az ENSZ közgyűlése október 1-jét az Idősek Világnapjává. Az azóta eltelt időben a Föld összlakossága az ENSZ adatai szerint „csak” 48 százalékkal nőtt, ugyanez idő alatt 166 százalékkal, 800 millió fő fölé bővült a 60 év felettiek száma. A fejlett nyugati társadalmakban még sokkal gyorsabb volt az ütem: csak 2000 óta 64 százalékkal lett több a 60 fölöttiek létszáma a magasabb jövedelmű országokban, miközben a teljes népesség száma mindössze 20 százalékkal bővült. Magyarországon ez idő alatt 19-ről 25 százalékra nőtt a 60 éven felüliek aránya, és a társadalom további idősödése valószínűsíthető.


Miközben fontos megemlékezni az elmúlt 25 évben az idősek kényelméért és boldogulásáért tett erőfeszítések eredményeiről, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a következő 25 évben egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek a társadalmak közösségi és egyéni szinten is az idősek méltányos életkörülményeinek biztosításáért – hívja fel rá a figyelmet Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

A közvélekedés általában az, hogy minél többet dolgozunk és minél több a bérünk, annál jobbak a nyugdíjjal kapcsolatos kilátásaink. Az ideális az lenne, ha minden munkavállalót - valós bérszintjének megfelelően - bejelentene munkaadója, s így az jövedelme alapján az állami nyugdíj mellett igénybe vehető adókedvezményhez is hozzájutna.

Ugyanakkor a MABISZ arra hívja fel a figyelmet, hogy a felszínes becsléstől és várakozásoktól sokaknak messze elmaradhat a valós nyugdíja. Egyes becslések szerint ezekkel a problémákkal az aktív lakosság közel felének szembe kell majd néznie.  Még ha valaki úgy is tekint vissza, hogy egész életében dolgozott, az elismert évek száma és a járulékfizetés mértéke ezt nem feltétlenül tükrözi vissza.

Melyek ezek az élethelyzetek?

 
  1. Háztartásbeliként dolgozók – Bár számos nemzetközi kutatás és javaslat szól ma már arról, hogy a házimunka, a gyereknevelés komoly fizikai munkával ér fel és anyagilag is nélkülözhetetlen a családok számára, ezért egyedi elbírálás alá kellene esnie. Mivel azonban ez esetben nincs bejelentett jövedelem, nincs járulékbefizetés, nem képződik nyugdíjjogosultság sem.
  2. Vállalkozók – Akik vállalkozóként dolgoznak, hajlamosak a cég érdekében a közterhek minimalizálása érdekében alacsonyabb bért megítélni maguknak, esetleg részidős foglalkoztatásban bejelenteni magukat. Eközben szükségleteiket a cégben elszámolva vagy a házipénztár terhére, esetleg más módon fedezik. Noha természetesen a KSH szerinti közel 300 ezer egyéni vállalkozó és a több mint 150 ezer társas vállalkozásban közreműködő tulajdonos nem mindegyike jár el így, a szakértők becslése szerint 100 ezerre tehető azok száma, akik nem fordítanak kellő figyelmet jövendő nyugdíjukra.
  3. Szürkén vagy feketén foglalkoztatottak – A bejelentés nélkül vagy „borítékkal kiegészített” minimálbérrel honorált munkavállalók igen nehéz helyzetben találhatják majd magukat, ha elérik a nyugdíjkorhatárt.
  4. Tőkejövedelemből élők – Legyen szó tőzsdézésről, kisvállalati üzletrészekbe fektetésről vagy akár lakáskiadásról, az ilyenformán szerzett jövedelmek és az ezekből fenntartott élet nem garantálja automatikusan a nyugodt és felhőtlen időskort. A tőkejövedelmek után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, viszont így a nyugdíjszámítás során sem számítanak. Amennyiben a forgatott tőke mértéke jelentősen csökken, esetleg komolyabb kiadásokra szorul az ember, akkor már a remélhető hozam is visszaesik, és bevételek híján egy lefelé tartó spirálba kerülhet a nyugdíjas.

Ezekre az élethelyzetekre a MABISZ szerint a nyugdíjbiztosítás lehet a megoldás. Ugyanis a rendszeresség és a viszonylag szigorú befizetési feltételek arra ösztönzik a biztosítottat, hogy ne adja fel megtakarítási céljait. A biztosítás örökölhető, és 20 százalékos, legfeljebb évi 130 ezer forintos személyi jövedelemadó-jóváírás is igényelhető utána.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok