A kedvezményekkel érdemes élni is!

Sok milliárd marad az államnál

Fotó: Azénpénzem
2016. július 28. Alighanem figyelmetlenség és tájékozatlanság miatt hihetetlenül sok olyan pénz hizlalja a költségvetést, amiért csak le kellene hajolniuk a jogosultaknak. Sokan, bár járna nekik, egyáltalán nem élnek a kedvezményekkel, de igen jelentős az adótúlfizetések összege is. Összegyűjtöttünk néhány tételt, amelyekre érdemes figyelni.

Tavaly majdnem ötödével többen kötöttek házasságot az előző évinél, de a friss házasok majdnem kétharmada (mintegy 20 ezer házaspár) nem kért az ezért járó adókedvezményből. Legalábbis így látja a nemzetgazdasági tárca (NGM). A 2015-től élő szabály szerint a házasságkötést követő 24 hónapon keresztül az ifjú házasok együttesen havi 5 000 forint adót vonhatnak le. Az állami „nászajándékkal” azok élhetnek, akiknél legalább az egyik fél az első házasságát köti (az érvényesítés lehetőségeiről itt írtunk). Amennyiben így marad, akkor ez a figyelmetlenség akár összesen 2,4 milliárd forintot is jelenthet.

A másik újdonság, a 2014-ben bevezetett gyed extra sem mutat akkora kihasználtságot, mint lehetne. Szintén az NGM adatai szerint jelenleg 38 ezer anyuka után veszik igénybe ezt a járulékkedvezményt, holott 190 ezer kisgyerekes anyuka dolgozik most Magyarországon. A gyed extra lényege, hogy az anyuka a gyerek egy éves kora után visszamehet dolgozni, továbbra is folyósítják számára a gyedet, illetve a gyest. Az idén már féléves kortól is jár, sőt diplomás gyed is igényelhető. A gyed extra két gyerek után kétszeres, három után pedig háromszoros. Adókedvezményt vehetnek igénybe a három-, vagy többgyerekes kismamákat foglalkoztatók is.

A cégek könyvelői is tájékozatlanok lehetnek


Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) honlapján meglehetősen részletes gyakorlati kisokost tett közzé (ezt itt nézheti meg). Érdemes mindenkinek saját magának is tájékozódnia. A szaktárca ugyanis úgy látja, hogy a gond sokszor a foglalkoztatók tájékozatlansága. Hozzátesszük: az idősebbek foglakoztatása utáni kedvezményre sem árt külön felhívni a figyelmet, esetenként erre sem ügyelnek a vállalkozások. (Ahogy mi szoktuk mondani: a saját pénzünkre senki sem figyel úgy, mint azt magunk tehetjük!)

A versenyszféra foglalkoztatóinak több mint 73 százaléka kis- és középvállalkozás, ezen belül is 54 százalék mikro- és kisvállalkozás, többségük könyvelővel végezteti a bérszámfejtést, a járulék elszámolását. Sokszor a könyvelő azért nem igényli a kisgyerekes foglalkoztatása utáni járulékkedvezményt, mert nem értesült arról, hogy az adott név mögött kedvezményre jogosult munkavállaló van – mondta el nemrégiben Szalai Piroska miniszteri tanácsadó az állami televízióban.

Van, aki nem is tudja, hogy pénzről mond le


Egészen biztosak vagyunk abban, hogy az adójóváírás lehetőségét (ez érvényesíthető például az önkéntes pénztári befizetések után) sem használja ki mindenki. Ez is csak úgy lehetséges ugyanis, ha valaki adóbevallásában feltünteti ezt. A dolog természetéből adódóan, azt még sejteni sem lehet, hogy vajon ilyen módon mekkora összegről mondhatnak le honfitársaink. A hozzánk érkezett jelzések alapján azonban nem ritka, hogy az adókedvezményre jogosult nem ismeri a szisztémát, nem ő készíti bevallását, és eszébe sem jut szólni.

Igazán meghökkentő számot közölt nemrégiben a Magyar Idők. Mint a NAV-tól megtudták: az adóhivatal március végén 1160 milliárd forint túlfizetést tartott nyilván. Persze ez a szám önmagában nem sokat jelent, mint az a rövidesen érkező folyószámla-kivonatok (október végéig másfél millióan kapnak értesítést azok, akiknek legalább ezer forintos tartozása vagy túlfizetése van) is mutathatják. A NAV hangsúlyozta: az egyenleg megállapításánál az adószámla 2015. december 31-i állapotát veszi alapul. Azóta bármi történt, azt a kimutatás nem tükrözi. Fontos ráadásul, hogy ezekbe a nyilvántartásokba a bevallás alapján kerülnek be az adatok. Az pedig egyáltalán nem ritka, hogy a befizetés már jelentkezik az adóhatóságnál, az ezt megalapozó bevallást viszont csak később rögzítik.

Ha a túlfizetést valóban csak pillanatnyi állapotnak tekinthetjük is, a számok valódi „trehányságról” is árulkodnak. A NAV szerint milliárdok maradnak az elévülési időn túl (ez öt év) is náluk. Az adóhatóság jelezte: az adófizetők figyelmetlensége, feledékenysége, esetleg nemtörődömsége miatt az elmúlt három évben több mint 12 milliárd forinttal gazdagodott az államkincstár. Tavaly az előző évinél majdnem 45 százalékkal több, összesen közel 4 milliárd forint landolt így az államnál.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok