Nagyon sokféle megoldást alkalmaznak a munkáltatók

Sok cafeteriás kimarad az idén az adócsökkentésből

2019. július 18. Július 1-jétől csökkent a szociális hozzájárulási adó (szochó) mértéke, de míg ezt a munkabérnél azonnal megérezhetik a dolgozók, a cafeteria emelését nem minden cég hajtja végre. Egy friss felmérés szerint akár majdnem minden második vállalkozás járhat így el

A szochó mértéke 2019. július 1-jétől 19,5 százalékról 17,5 százalékra mérséklődik. Ez az idén – jelentette be még tavasszal a „gazdaságvédelmi akcióterv” részeként a pénzügyminiszter – 144 milliárd, 2020-ban 156-160 milliárd pluszt jelent a cégeknek. Az intézkedés azonban valójában már a hatéves bérmegállapodás része volt, csak egy ideig lebegtették annak végrehajtását.

Az osztalékot, vagy az árfolyamnyereséget önállóan bevallók a Crowe FST, nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló szerint az adóévben szerzett összes jövedelemre alkalmazhatják a kedvezőbb kulcsot.

Több szakértő vetette fel, hogy nem szerencsés ennek az adónemnek az évközi változtatása, bár persze még mindig jobb annál, mintha az egész évre maradt volna a korábbi magasabb kulcs. A sokat szenvedett béren kívüli juttatási rendszerben (ezt éppen az idei évre szabták totálisan át, ami a munkavállalók zsebébe jutó pénzt is alaposan érintette) mindenesetre némi káoszt okoz a mostani változás.

Ezt a gyakorlatot követik többnyire a cégek

A Cafateriatrend.hu friss felmérése szerint év közben a cégek majdnem 40 százaléka nem változtat a cafeteriás juttatások értékén, az adócsökkenés miatt megmaradó pénzt egyszerűen maga teszi zsebre. (A kutatáshoz kapcsolódó kérdőívet 459 válaszadó töltötte ki, ami szép szám, de a kialakult eredmény azért nem feltétlenül tükrözi a teljes magyar munkáltatói gyakorlatot.)

Szerencsére azonban akad a dolgozók számára az előbbinél jobb gyakorlat is (sőt, tulajdonképpen a többség ilyet alkalmaz). A válaszadók közel 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy év közben ugyan nem változtat a juttatások értékén, de a megmaradó egyéni összegeket év végén kiadják a munkavállaló választása alapján.

Majdnem ugyanennyi vállalat választja azt, hogy a második félévre külön nyilatkoztatja dolgozóit, így ők már az új adókulcsok alapján választhatnak. (Tapasztalataink szerint egyébként évközi adóváltozás nélkül is szép számmal akadnak munkáltatók, amelyek évente kétszer teszik lehetővé a béren kívüli juttatási elemek közötti választást, ami esetenként – például az élethelyzet változása miatt – nagyon jól jöhet).

Egzotikusabb megoldások is akadnak

Az előbbieknél kisebb arányban, de így is több mint minden tízedik cég nem nyilatkoztatja újra a munkavállalókat, de mégis reagál az adócsökkenésre. Ezek a vállalatok a fix juttatás értékét ennek megfelelően emelik. A szabadon válaszható elemek esetében pedig valamilyen algoritmus alapján kapják meg a munkavállalók az alacsonyabb adó általi pluszt.

Kevésbé elterjedt – legalábbis a felmérésben részt vevők körében –, hogy az adóelőnyt egyénekre lebontva az év végén valamilyen rögzített formában (például SZÉP-kártyás feltöltésként) adják ki a munkavállalóknak. Az is előfordul, hogy a megmaradó teljes összeget a mostani tervek szerint közös projektre (például csapatépítés, közös terek szépítése, kerékpár-tároló) költik.