Készül is az újabb válságra a világ, meg nem is

Sok a kétely az arany körül

Itt fénylenek fizikai valójukban
Fotó: MNB
2019. január 15. Több jegybank telepakolta trezorjait arannyal, de a befektetők többsége – derült ki egy felmérésből – nem hisz az aranytartalékokról közzétett adatoknak. Mások a manipuláció eszközét látják a sárga fémben. Az mindenesetre nem valószínű, hogy az arany visszanyeri a nemzetközi pénzügyekben betöltött jelentőségét, befektetési eszközként azonban nőhet a szerepe.

A tavalyi év egyik figyelmet keltő híre volt, hogy tavasszal a Magyar Nemzeti Bank hazahozatta addig Londonban tárolt 3,5 tonnányi aranytartalékát, majd ősszel – sokak szerint Orbán Viktor kezdeményezésére – tízszeresére, 31,5 tonnára emelte a sárga fém mennyiségét. Ez több más országénak még mindig csak a töredéke. Az USA (a világon legnagyobb) aranytartaléka a legfrissebb adatok szerint 8133 tonna, ezt Németország követi 3369 tonnával, majd Olaszország és Franciaország következik 2451 és 2436 tonnával. A közvetlen környezetünkével már jobban összevethető, Csehország például mindössze 8,8, Szerbia 20 tonnányi arannyal rendelkezik, és Románia 103, Lengyelország 128 vagy Ausztria 280 tonnája sem mutat sokkal többet, mint az országok gazdaságának méretei közötti különbséget.

Már persze ha egyáltalán elhisszük ezeket az adatokat. A szingapúri Bullion Star aranykereskedő cég egy twitteres felmérésben kérdezte meg ügyfeleit és követőit, hogy elhiszik-e a kínai jegybank által az 1842 tonnányi aranytartalékokról közzé tett adatokat. A válaszolóknak mindössze 9 százaléka adott hitelt a közleményeknek, 55 százalékuk szerint több, ezen belül 40 százalékuk szerint sokkal több az ázsiai hatalom aranytartaléka. 36 százalék viszont úgy vélekedett, hogy mivel Kína a gazdasági adatok és mindenféle mennyiséggel kapcsolatos számok eltúlzásáról ismert, így lehetséges, hogy az aranyuk is kevesebb a közöltnél.

A sárga fém erőteljesebb fegyver az atomnál?


A kételyek azonban nem csak Kínáról szólnak. Chris Powell, egy az aranykereskedelem nyilvánosságáért küzdő amerikai civil szervezet, a GATA titkára szerint ugyanis az állami arany tartalékok összege és elhelyezése érzékenyebb adat, mint a nukleáris fegyverek mennyisége és elhelyezése. Az utóbbiakat az ellenőrzésről szóló szerződések értelmében a kormányok sokszor megosztották, még ellenséges erővel is. Az arany azonban erőteljesebb fegyver, mint az atom. Segítségével befolyásolható a pénznemek értéke, a kamatlábak, az államkötvények és a részvények árfolyama.
Az arany ára a 2007-es unciánkénti 699 dollárról 2010-re 1227 dollárra emelkedett a nemzetközi tőzsdéken. Ezt követően lelassult az áremelkedés, sőt, 2013-ban visszaesés is bekövetkezett. 2018 első negyedében 1320 és 1350 dollár körüli árfolyamon kereskedtek vele, az év közepére azonban 1200 dollár környékére esett vissza, majd – párhuzamosan a jó ideje tartó részvénypiaci fellendülés végével – ismét emelkedésnek indult, és január elejére elérte a 1290 dollár körüli árat.
A GATA szerint a jegybankok és a kereskedelmi bankok titokban folytatott élénk aranykereskedése során kölcsön- és swap-ügyletekkel manipulálják könyveiket, valójában nem létező aranykészleteket is kimutatva (az MNB egy csomó képet közzétett, amelyeken fizikai valójukban láthatók a tömbök). A GATA véleményét amúgy akadnak, akik a ma a bankvilág környékén is burjánzó összeesküvés-elméletek egyikének tartják.

Motiváció a félelem is


A kilencvenes évek elején a jegybankok többsége megszabadult aranytartalékai zömétől. Az arany tárolása nehézkes, drága, súlyos biztonsági feladatokat jelent, emellett érdemesebb a nemzetközi tartalékokat különféle – elsősorban dollár, svájci frank, német márka, majd euró – államkötvényekben tartani, amelyek még némi hozamot is hoznak. A 2008-as válság részben felülírta ezt a gyakorlatot, az azt követő években több jegybank is megnövelte aranytartalékait.

Tavaly elsősorban Oroszország, majd Kína aranyvásárlásai vonták magukra a piaci elemzők figyelmét.  (Emellett a Bloomberg elemzésében azt is megemlítette, hogy Lengyelország és Magyarország is meglepte a piacokat azzal, hogy évek óta először növelte aranytartalékát).  Az így elért 2066, illetve 1852 tonna azonban még mindig messze elmarad a német vagy az amerikai tartalékok nagyságától. A két nagy ország már egy ideje fontolgatja, hogy a dollárral konkuráló nemzetközi tartalékvalutát hoz létre, aranyvásárlásaik azonban feltételezhetően nem ezzel függenek össze. Valószínűbb, hogy Oroszország az Ukrajna miatti gazdasági szankciók miatt, Kína pedig az USA-val tavaly kibontakozni látszó kereskedelmi háború miatt igyekszik növelni fizetési biztonságát.

Aligha jelenti azonban mindez – amint néhányan feltételezik –, hogy az arany visszanyerné a nemzetközi pénzrendszerben egykor betöltött szerepét. Jól jöhet az arany persze, ha – mint azt Simor András egykori MNB-elnök az Mfornak adott interjújában elmondta -  „...egyszer szükség lesz valami olyan befektetési eszközre, ami független az egyes országok gazdaságpolitikai döntéseitől, akkor ez lehet egy jó befektetési forma egy jegybank számára is....”.

Az arany egy esetleges jövendő válság esetén – amit mostanában egyre többször emlegetnek a szakemberek – így növelheti a fizetési biztonságot. Nem véletlenül nevezte azonban Simor sem egyszerűen befektetési eszköznek (megjegyezve azt is, hogy hosszú távon nem tartja jó befektetésnek). A tőzsdei elemzők jó része úgy véli, hogy nem átmenetileg tört meg tavaly év végén a már hosszabb ideje tartó részvénypiaci fellendülés. 2019-re sokan a korábbiaknál nagyobb piaci volatilitást, az árfolyamok visszaesését, emellett a dollár kisebb gyengülését várják. De még most is csupán annyit javasolnak a nagyobb befektetőknek -, hogy a tömbarany stabil, 5-7 százaléknyi eleme legyen egy kiegyensúlyozott portfóliónak.
 

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok