Sok a kérdőjel a járulékkedvezmény körül
2020. április 3. Számos gyakorlati kérdés merül fel a különösen veszélyeztetett ágazatokban megadott csaknem teljes egyéni járulékmentesség értelmezésével kapcsolatban – állítják a Deloitte szakértői. Érdemes figyelni az adóhatóság folyamatosan frissülő tájékoztató anyagait.A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a kormány március 18-án rendeletet alkotott, ami a különösen veszélyeztetett ágazatokban csaknem teljes egyéni járulékmentességet biztosít a munkavállalók számára 2020. márciustól júniusig (a részletekről itt írtunk). A rendkívül gyorsan megalkotott jogszabály értelmezésével kapcsolatban – állítják a Deloitte szakértői – számos gyakorlati kérdés merül fel.
A még nem tisztázott értelmezési kérdések:
- Az értelmező rendelkezések a fenti kedvezmények alkalmazhatóságát a megfelelő TEÁOR és TESZOR szám alatt folytatott tevékenységek tekintetében biztosítják. A tényleges főtevékenységnek ezen tevékenységek közül kell kikerülnie. Tényleges főtevékenységnek azt kell tekinteni, amiből az adózónak a rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott. Kérdésként merülhet fel azonban, hogy összevonhatók-e a kedvezmények alkalmazásához szükséges bevételi adatok, ha egy adózó több olyan tevékenységet is folytat, amelyeknek a TEÁOR és TESZOR számai megfelelnek a rendelkezéseknek.
- A rendelet nem tartalmaz iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a 6 hónapos figyelési időszakot hogyan kell számolni. Kérdés, hogy beleszámolandók-e a tört hónapok a március 24-ig terjedő időszakba.
- Azon vállalatok esetében, amelyek a március hónap tekintetében nem élnek a kedvezménnyel, kérdés lehet, hogy ha a társaság a havi bevallások benyújtását követően feltárja, hogy érvényesíthette volna a kedvezményt már márciusra is, visszaigényelheti-e a már megfizetett közterheket, vagy van-e lehetőség önellenőrzés benyújtására.
- Érdemes megemlíteni azt is, hogy a társaságok jellemzően széles körben biztosítanak olyan természetben adott juttatásokat munkavállalóik számára, amelyeket béren kívüli vagy egyes meghatározott juttatásként kezelnek. Ezekkel összefüggésben felmerülhet a kérdés, hogy ezen juttatások tekintetében a kifizető szintén mentesül-e a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.
- A fentieken túl fejtörést okozhat az is, ha a megfelelő ágazatban működő társaság szokásos gyakorlata alapján valamilyen éves kifizetésre – például egy bónusz kifizetésére a tavalyi év után – a kedvezménnyel érintett időszakban kerül sor, alkalmazható-e a járulékkedvezmények igénybevétele.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: koronavírus, adó, adózás, kedvezmény, Deloitte, NAV
