Slágertermékbe fektetjük a pénzt

2014. április 16. Márciusban több mint 70 milliárd forintnyi friss pénz fektettek a megtakarítók befektetési alapokba. Továbbra is az abszolút hozamú alapok a slágertermékek, de a kötvény- és a vegyes alapok is vonzották a megtakarításokat. Az alacsony betéti kamatok miatt fogy a bankban tartott pénz.

Első pillantásra úgy tűnik, hogy márciusban az állampapírok nyertek a befektetési alapokkal szemben a lakossági megtakarításokért folyó szoros küzdelemben. Hiszen az államhoz 90 milliárd forintnyi friss pénz érkezett, míg a befektetési alapokhoz 70 milliárd forint – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) legfrissebb adataiból. Az állampapírok „győzelmében” azonban egy technikai tényező is közrejátszott, ugyanis öt sorozat értékesítése mellett csak négy lejárat valósult meg, az ötödik sorozat visszafizetése már áprilisra csúszott át. Ennek következtében 21 milliárd forinttal magasabb lett a márciusi, és azonos összegben kisebb lesz majd az áprilisi nettó értékesítés – adta hírül korábban az Államadósság Kezelő Központ.  (A cikk a Befektetési alapok rovat része.)  

 

A BAMOSZ statisztikáiból az derül ki, hogy márciusban a legtöbb friss pénz, 31 milliárd forint az abszolút hozamú alapokba áramlott, ahol már 607 milliárd forintnyi vagyont kezelnek az alapkezelők. Egy évvel korábban ezekben az alapokban még csak 279 milliárd forint volt. Népszerűek voltak még a rövid kötvényalapok, ugyanis ezekbe 16,8 milliárdot tettek a befektetők (itt már 765 milliárd forint van), miközben a hosszú kötvényalapokból 1,3 milliárd forintot vontak ki (maradt 152 milliárd). A pénzpiaci alapokból is távozott a pénz; innen 4 milliárd forintot vettek ki a megtakarítók, így maradt 1617 milliárd forintnyi vagyon. A vegyes alapokba 17,2 milliárd forint áramlott (390 milliárd lett), az ingatlanalapokat pedig 12,6 milliárd forint duzzasztotta 440 milliárdra. A részvényalapokból 3 milliárd forint távozott, 237 milliárd forintra apasztva a vagyont.

Az MNB statisztikái szerint idén januárban és februárban 63,5 és 36 milliárd forinttal csökkent a lakossági bankbetét. (Márciusi adat még nincs.) A csökkenő kamatok miatt a lakosság elfordul a bankbetéttől; még 2013-ban 1130 milliárd forintot vett ki lekötött betétből, miközben 920 milliárdért befektetési jegyet, 700 milliárd forintért pedig állampapírt vásárolt. 

Idén – a BAMOSZ adatai alapján - 312 milliárd forint friss tőke áramlott a befektetési alapokba, ebből – az MNB januári és februári adatai, valamint a BAMOSZ márciusi számai alapján becslésünk szerint - mintegy 230 milliárd lehet a lakossági megtakarítás, tehát befektetési jegyekben összesen mintegy 3583 milliárd forintot tartott március végén a lakosság. Állampapírba összesen 200 milliárd forintnyi friss pénzt tettek a megtakarítók 2014 első három hónapjában, így a lakossági állampapírok állománya 1888 milliárd forintra nőtt.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.