Van nyilvántartás, csak éppen nem hiteles

Sikeres harc a telekadó ellen

Így is lehet nézni a tájat
Fotó: Azénpénzem

2015. október 21. Eredményesen vette fel a küzdelmet egy magánszemély a rá kivetett telekadó ellen. A Kúria kimondta: Tardona Község önkormányzatának telekadóról szóló rendelete (illetve annak egyik paragrafusa) törvényellenes, így semmis. Nem ez az első ügy, amikor telekadó miatt intézkedett a legfőbb bírói fórum. Ingatlan vétele előtt nem árt utánanézni a helyi adószabályoknak, ami jövőre könnyebb lehet. Vagy mégsem?

A 2016-os adótörvényekben, amelyeket már benyújtott a kormány a parlamentnek, a helyi adókat érintő változások is akadnak. Ilyen például, hogy kikerül a törvényből, hogy az ingatlanadó évi két részletben fizethető meg (a javaslat szövegezése alapján simán el tudjuk képzelni, hogy ez véletlenül van így, ha nem, akkor is kérdéses, miként reagálnak rá az önkormányzatok). Ingatlanvétel előtt mindenesetre manapság már mindenképpen érdemes utánanézni annak, hogy a területen alkalmaznak-e, és mekkora adót.

A Magyar Államkincstár elektronikus rendszerében 2013. óta meg lehet nézni az adókulcsokat (a Fidesz-kormány első három évében – mint akkoriban kigyűjtöttük – mintegy ezer település vezette be, illetve emelte azt az adót, amit a magánszemélyeknek saját házuk, vagy lakásuk után kell fizetniük, az adóteher időközben 30 százalékkal nőtt). A tájékozódás azonban nem igazán könnyű. Ezen változtatnának a következő évtől hatályos szabályokban. Új előírás, hogy a Kincstár az adatokat elektronikus úton feldolgozható és letölthető formátumban is közzéteszi. Apróbb bibi azonban, mint arra törvény részletes indoklásában is kitérnek: a kincstár honlapján elérhető „adatállomány” nem hiteles nyilvántartás, azt mindenki maga felelősségére használhatja.

A helyi adózási kedv, amit tulajdonképpen a kormányzat is fűtött, az utóbbi két évben sem igazán lankadt. Ez a hevület pedig nem egyszer a törvényesség határán is túlment. Nemrégiben jelent meg a Magyar Közlönyben a Kúria legutóbbi döntése, amiben elmarasztalta Tardona község önkormányzatát. A helyhatóság 118 140 forint telekadó megfizetésére kötelezett egy magánszemélyt „kivett beépítetlen” telke után, a 2013. adóévre. Az érintett tiltakozott, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal másodfokú adóhatóságként viszont helybenhagyta a döntést. A Kúria viszont megállapította, hogy a teleadót az önkormányzat év közben (több ilyet is találtunk a kincstári adatbázisban) visszamenőleg változtatta meg, a módosítás hatására többen – mint a pereskedő is – elvesztették korábbi kedvezményüket.

A köztemetőket is megpróbálták megadóztatni

A Kúria 2013-ban szinte futószalagon foglakozott a telekadókkal. Túladóztatást állapítva meg például Mohácson, Ecseren, Felsőrákoson, Zalaszentivánon. A bírói fórum önkormányzati tanácsa azóta is többször azt állapította meg, hogy a települések törvényt sértettek. Korábban elmarasztalták már a főváros XV. és XX. kerületét, az idén tavasszal pedig Egyházasrádócot.

A legemlékezetesebb ügy nem lakossági volt. A két fővárosi kerület a köztemetőket akarta megadóztatni. Csepel ebből 4,5 millió forintos (amire állítólag rá sem szorultak) bevételt remélt. Illetve nem is remélt, mert a polgármester akkoriban azt mondta, hogy kényszerből és automatikusan alkalmazták csak a sírokra a telekadót. A Rákospalotai temetőt üzemeltető, fővárosi tulajdonú Budapesti Temetkezési Intézetet az önkormányzat 2012 januárjától négy és fél hónapra 18,9 millió forint telekadó megfizetésére kötelezte. A Kúria egyik eljárás sem találta jogszerűnek.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: ingatlanadó, telekadó, önkormányzatok, adótörvény, Kúria, ingatlan