Többször is kiszabható akár ötmilliárd forintos bírság

Semmi sem titkolható majd el a maffiaellenes hivatal elől

A miniszterelnök a parlamentben
Fotó: youtube.com

2026. június 25. Július 5-én válhat ismertté, hogy pontosan milyen szabályok szerint működik majd a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH). A már elkészített jogszabálytervezetből azonban nagyon fontos részletek most is kiderülnek. Összességében pedig egyértelműen az látszik, hogy elképesztően hatékony lehet majd az új szervezet.

Megindult az egyeztetés a maffiaellenes hivatalnak is nevezhető NVVH-ról. A kormány oldalára feltöltött javaslat alapján egy igen ütős szervezet jöhet létre. A részletes indoklás szerint a szabályozás célja annak biztosítása, hogy az új hivatal a közvagyon védelmének teljes folyamatában – a felderítéstől az eljárási támogatáson át a vagyon-visszaszerzésig – egységes, koherens és hatékony módon járjon el. Az NVVH elől nem lehet semmilyen információt sem eltitkolni. A szabályozás ugyanis kimondja, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed az üzleti, a bank-, az adótitokra, de bármilyen más törvényben védett titokra is. Kibúvó pedig szinte egyáltalán nincs.

Hivatalosan tehát nem igazán lehet titok, de a titkolózástól is igyekeznek elvenni a kedvet. Az együttműködési kötelezettség szándékos megszegése esetén (ahogy a titok fogalmát nagyon szűken, ezt meglehetősen tágan értelmezi a jogszabály) magánszemélyre ötvenezer forinttól ötvenmillió forintig, cégre pedig ötszázezer forinttól ötmilliárd forintig terjedő bírságot szabhatnak ki. Ez a büntetés nem mentesít az együttműködési kötelezettség teljesítése alól, ráadásul ismételten is kiróható.

Célkeresztben a közbeszerzések

Reflektorfénybe kerülnek majd a közbeszerzéseken tarolók. Az a gazdasági szereplő, amely kapcsolt vállalkozásával együtt nettó árbevételének legalább hetvenöt százalékát – ez az arány az egyeztetés során még csökkenhet – az elmúlt 5 évben közbeszerzési-, vagy koncessziós eljárásból szerezte, közvagyonvédelmi vizsgálatot kap a nyakába. Az ehhez szükséges adatokat a hivatalnak az adóhatóság (NAV) szállítja. Amennyiben a közvagyonvédelmi vizsgálat során arra jutnak, hogy megalapozottan fennáll a veszélye a közvagyon további sérelmének, akkor a vizsgált cég állami felügyelet alá kerül.

A gyorsaságot sem érheti kritika, a jogszabály szövege szerint ugyanis a közvagyonvédelmi vizsgálatot annak megindításától számított hat hónapon belül be kell fejezni. Ez a határidő pedig még különösen bonyolult esetekben is legfeljebb 1,5 év lehet. Persze, ha a parlament így fogadja el a törvényt.

Egészen más lesz ez a gondolkodás

A miniszterelnök a 444.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy olyan elhivatott nyomozóra számítanak, aki már gyerekkorában Cattani felügyelő (A polip című sorozat maffiával szemben fellépő főszereplője) szeretett volna lenni. Magyar Péter hangsúlyozta: nagyon jó rendőreink, ügyészeink, pénzügyőreink, adószakembereink, jogászaink vannak, akik nem azért nem voltak képesek érdemi eredményt elérni, mert ne lennének megfelelően felkészültek. Mint kifejtette, nem tudta a bal kéz, mit csinál a jobb, az egyik rész nem rendelkezett információval, mit végzett a másik három szervezet. Az új hivatalnál a gondolkodási mód horizontális, mindent látó és átfogó, értékelő és elemző lesz.

A 24 extra Törökülés című műsorában Török Gábor politikai elemző arról beszélt, hogy az ügyészség, mint intézmény, a politikailag kényes ügyekben hátrébb sorolódik. Ebből a szempontból talán már az sem lesz annyira fontos, hogy ki a legfőbb ügyész – fogalmazott az elemző –, az új hivatal ugyanis biztosíthatja, hogy az ügyek eljussanak a nyomozati szakasztól a vádemelésig.

Az ATV Egyenes beszédben pedig arról árult el részleteket a miniszterelnök, hogy az új szervezet attól lesz különleges, attól lesz egy szuperhatóság, mert nem csak nyomozók dolgoznak majd itt, hanem elemzők, informatikusok, könyvvizsgálók, adószakértők, ügyvédek. Ők együttesen Magyar Péter szerint nem csak azt végzik el, amit mondjuk a rendőrség, az ügyészség, vagy a NAV, hanem azt is, ami amúgy az Állami Számvevőszék, a KEHI, az európai ügyészség munkája. Persze a hatáskörökre ügyelve.

Mint kifejtette, az egész eljárásban több elágazás is lehetséges. Ha például azt látják, hogy felmerül a szabálysértési, vagy büntetőjogi felelősség, akkor a hivatalban dolgozó ügyészek képviselhetik a vádat. Az is lehet azonban, hogy egy másik hatósághoz irányítják az ügyet, mert az rendelkezik hatáskörrel, de magukhoz is vonhatnak eljárást. Például azért – mint az a jegybanki alapítványok ügyében felmerülhet –, mert hosszú ideje nem történt érdemi előrelépés. Polgári pert is indíthatnak, mondjuk jogalap nélküli gazdagodás miatt, vagy a bíróságon feltűnő értékaránytalanságra hivatkozva kérhetik egy szerződés semmisségének kimondását.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kormány, jogszabály, törvénytervezet, egyeztetés, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, NVVH, bírság, titok