Ha ez így megy tovább, nagy lesz a baj

Semmi jóra nem számíthatunk jövőre

Alkatrészhiány miatt idén több alkalommal leállt a Mercedes-Benz kecskeméti gyára
Fotó: Mercedes-Benz

2021. december 16. Elszálló infláció, emelkedő kamatok – erre számíthatunk jövőre a kormány és a jegybank által kialakított gazdaságpolitikai mixnek köszönhetően. Míg az egyik fűti, a másik hűti a gazdaságot. A Kopint-Tárki előrejelzése szerint a jegybank várakozásánál nagyobb lesz a pénzromlás üteme, a gazdaságkutató 5,5 százalékos átlagos inflációval számol.

A várakozásnál valamivel nagyobb mértékben lassult a gazdaság növekedési üteme 2021 harmadik negyedévében. A bruttó hazai termék (GDP) 6,1 százalékos éves bővülése csak nagyon tompítva tükrözi vissza azt a drasztikus negatív fordulatot, ami az áru-külkereskedelem terén végbement – derült ki a Kopint-Tárki legfrissebb konjunktúrajelentéséből.

Az export ugyanis drasztikusan visszaesett, míg az import bővülése folytatódott. Az év első felében látott áruexport-növekedés a globális szállítási láncok korábbinál is fojtogatóbbá váló, főleg az ipart gúzsba kötő zavarai, a chiphiány, az alapanyag- és alkatrészhiány és a szállítási szűk keresztmetszetek miatt fordult csökkenésbe, tehát elvben átmeneti jelenség. A gyakorlatban azonban gyors javulásra egyre kisebb az esély, szinte biztosan csak jövőre kerül rá sor. A globális szállítások zavarai a jövő évi növekedésre is fontos kockázatot jelentenek.

Kisebb lesz az idei növekedés

Noha a fogyasztás és a beruházások jó ütemben nőttek tovább, a külkereskedelem a harmadik negyedévben olyan mértékben hatott negatívan az teljes növekedési ütemre, hogy az könnyen 4 százalék alá eshetett volna, ha nőnek jelentősen a készletek is. Utóbbi megismétlődése kérdéses, így a negyedik negyedévben a növekedési ütem jó eséllyel jelentősen tovább lassul. Az idei évre így csak 6,1 százalékos növekedést vár a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet. (Az októberi előrejelzésük még 6,8 százalék volt.)

Jövőre a magánfogyasztás várhatóan igen dinamikus növekedése jelenti az egyik szilárd pontot, miközben a beruházások növekedési üteme mérséklődhet. Ám a minimálbér-emelés és a háztartások elkölthető jövedelmét lökésszerűen megemelő kormányzati intézkedések ellenére a hitelköltségek növekedése nemcsak a vállalatokat, de a háztartásokat is elbizonytalaníthatja, nem beszélve egy esetleges – a választásokat követő – gazdaságpolitikai irányváltoztatás visszafogó hatásáról. Így a jövő évi 5 százalékos növekedési prognózishoz számottevő negatív kockázatok társulnak – hangsúlyozta Palócz Éva vezérigazgató a tegnapi online sajtótájékoztatón.

Brutális hiány

A költségvetés hiánya novemberben (1009 milliárd forint) rekordszintet ért el (ennél nagyobb havi deficit csak 2020 decemberében fordult elő, azt megelőzően még egyetlen hónapban sem). És bár a tervezett GDP-arányos 7,5 százalékos államháztartási deficitcélt feltehetőleg tartani lehet, ennek oka az, hogy a magasabb infláció miatt mind a költségvetési bevételek, mind a nominális GDP meghaladja a tervezettet. A költségvetés erősen prociklikus, 6 százalék körüli gazdasági növekedéshez ennél jóval kisebb hiánynak kellene tartoznia, még a koronaválság következményei között is – hangzott el a tájékoztatón.

Tovább nő az infláció

Novemberben az év/éves fogyasztói árindex 7,4 százalékkal csúcsot döntött, utoljára 2007 decemberében volt 7 százalék feletti árindex. A magas árindex főként külső tényezőkkel, a világpiaci nyersanyag- és alkatrészárak elszállásával, globális hiányjelenségekkel és akadozó szállítási kapacitásokkal magyarázható, de tovább fűtötte az áremelkedést a fiskális politika gazdaságösztönző intézkedéseinek keresletélénkítő hatása is. Az idei várhatóan 5,1 százalékos áremelkedés után 2022-ben 5,5 százalékkal számol a Kopint-Tárki, amennyiben a globális nyersanyagárak nem emelkednek jelentősen. Ha netán csökkenni kezdenének, amire kevés az esély, akkor az 5 százalékos árindex sem zárható ki. Így Palócz Éva szerint az MNB által prognosztizált inflációra kevés az esély.

Mint megírtuk, az MNB idénre 5,1 százalékos inflációval számol, ami több mint a kormány által beharangozott 5 százalékos nyugdíjemelés. Jövőre pedig 4,7-5,1 százalékos inflációt vár a jegybank. A Kopint-Tárki szerint viszont az infláció átlagosan úgy lesz 5,5 százalékos, hogy az idei novemberi csúcs után decemberben 7 százalék körül lesz, 2022 első felében pedig 6-7 százalék között mozog majd. Amennyiben nem emelkedik tovább az olajár, akkor „megyeget” majd lefelé az év második felében.

Nagyot gyengült a forint

A forint euró-árfolyama – a nyári erősödés után – az elmúlt hónapokban 365-370 forint körül ingadozik. Itt is szerepet játszanak a kedvezőtlen globális pénzpiaci tendenciák, a feltörekvő piacokkal szembeni növekvő óvatosság, de ez önmagában nem magyarázza a forint árfolyamának kb. 7 százalékos gyengülését nyár közepe óta. A cseh korona nem gyengült, a lengyel zloty és a román lej pedig kisebb mértékben, mint a forint. Az erősödő inflációra a jegybank júniustól monetáris szigorítással reagált, ennek mértéke azonban szemlátomást nem volt elegendő a forint őszi gyengülésének megakadályozására. Úgy tűnik, hogy az MNB óvatos és nem is teljesen átlátható szigorítási lépéseinek a pénzpiaci megítélése kedvezőtlenebb, mint a határozott, erőteljes lépésekkel operáló és azt demonstratív módon kommunikáló lengyel és cseh jegybanké. 2022-ben további monetáris szigorítást várnak.

A forint teljesített a legrosszabbul a régióban

Különösen aggasztónak tartja a jelentés a magyar állampapír-piaci hozamok folyamatos, novemberben már ugrásszerű emelkedését. A hozamok minden lejáraton erőteljesen megemelkedtek az elmúlt hónapokban. A 10 éves, hosszú állampapírok magyar átlaghozamának emelkedése beleillik a régiós, sőt az európai, illetve globális folyamatokba, de a magyar hozam magasabb, mint a többi V4-országban, csak Románia múlja felül. Az állampapír-piaci hozamok számottevő emelkedése súlyosan veszélyezteti a költségvetési folyamatokat, jelentősen növeli az amúgy is gyors ütemben emelkedő nominális államadósság finanszírozási terheit, amelyet a gyenge árfolyam is drágít.

Fűtik és hűtik egyszerre a gazdaságot

Olyan gazdaságpolitikai mix alakult ki, amelyben a költségvetési politika adósságnövelésből finanszírozott keresletösztönző lépései erősítik az inflációs nyomást, amit a monetáris politika kamatemeléssel próbál ellensúlyozni. Az egyik fűti, a másik pedig hűti a gazdaságot, miközben mindkettő pénzpiaci egyensúlytalansággal jár, és még a növekedést sem serkenti a fiskális politika által elvárt mértékben. A laza fiskális és szigorú monetáris politika elegye pedig nem szokott jó kimenetellel járni – figyelmeztet a Kopint-Tárki.

Szerző: L.J.
Címkék: gazdaság, növekedés, GDP, infláció, konjunktúrajelentés, Kopint-Tárki, árfolyam, MNB