A kivitelezők csak közvetítőkön keresztül juthatnak anyagokhoz

Sajátosan srófolják fel a lakásárakat

Fotó: Latzer Anna

2020. január 21. Az építkezésekhez a kivitelező a háttéripari termékek 95 százalékát nem tudja közvetlenül a gyártótól vásárolni. A szakmai szövetség szerint nem ritka, hogy 2-3 tagú beszerzési lánc ékelődik be a folyamatba – nyilvánvalóan lehúzva a maga sápját. Persze nem csak ez a gond az ágazatban.

Sajátosan magyar lakhatási krízisről írt már tavaly az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A jelenség lényege szerintük, hogy a hazai lakásvagyon műszaki állaga gyorsan romlik, mert sok tulajdonos nem költ megfelelően lakásfelújításra, a lakhatás minőségére. Számításaik szerint 2019-ben mintegy 300 milliárd forint értékű lehet a szóbeli megállapodás alapján kivitelezett lakásfelújítás. Ez pedig a költségvetésnek (a kieső áfa miatt) körülbelül 80 milliárd forintos veszteséget okoz.

A szövetség érdekes módon sem korábbi elemzéseiben, sem a legfrissebben, a médiatagozata által szervezett háttérbeszélgetésen sem hangsúlyozta, mennyire minden célszerűséggel szembement a kormány, amikor a széles kör számára elérhető, a számlás kivitelezést egyértelműen segítő lakástakarékosság állami támogatását megszüntette. (Megjegyezzük, ebből is jól látszik, hogy a kabinet szempontjai is „sajátosan magyarok” lehetnek.)

Nagyot nőttek a kockázatok

További magyar sajátosságként írt a szövetség arról a helyzetről, ami a hazai építőipari cégek alapanyag-beszerzési problémáit jellemzi. A háttéripari termékek 95 százalékát – írta le az ÉVOSZ – a kivitelező nem tudja közvetlenül a gyártótól vásárolni. A kapacitást ugyanis kereskedőláncok kötik le. A szakmai szövetség szerint 2-3 kereskedői lánc áttétel sem ritka. Rajtuk kell átvergődniük (nyilvánvalóan plusz pénzt áldozva) a kivitelezőknek ahhoz, hogy hozzájussanak a beépítendő anyagokhoz, szerelvényekhez. Ezt a „magyaros” helyzetet – nyomatékosítja az ÉVOSZ – érdemes lenne alaposan kiértékelni, elemezni.

A lakásépítés piaci kockázatai az ÉVOSZ szerint minden szereplő számára lényegesen kisebbek voltak az előző időszakban (árváltozások, kivitelezői kapacitások rendelkezésre állása). Az építőipar 2019-ben országosan átlagosan négyzetméterenként bruttó 400 ezer forintos áron megoldotta a lakásépítéseket, teljes felszereltséggel. Budapesten mégsem ritka az egymillió forint feletti ár. A különbség a telekár, a közműfejlesztés, az ingatlanfejlesztők, beruházók költsége és eredményelvárása. Az ingatlanfejlesztőtől a vevők 25-30 százalékkal drágábban vásárolhatnak annál, mint amilyen ár közvetlen lakossági megrendelés esetén jönne ki.

Javaslatcsomagot is kidolgoztak

Az ÉVOSZ elnöke, Koji László szerint a kormánynak egy 10-15 évre szóló lakásgazdálkodási programot kellene készítenie, amelyben pontosan megjelöli a többi szereplő - főváros, megyei jogú városok, Magyar Nemzeti Bank, kereskedelmi bankok, nagyobb cégek és a lakosság - feladatait, hatáskörét és lehetőségeit.

Az ÉVOSZ az új lakásoknál azt javasolta, függetlenül attól, hogy az ingatlanokat 5 vagy 27 százalékos áfa terheli, maximum 7,7 millió forintos áfa-visszatérítés lehetőségét kellene megteremteni a mostani 5 millió forint helyett. A visszaélések elkerülése érdekében a visszaigénylést 10 éven belül a feltételeknek megfelelő lakástulajdonos csak egyszer kérhetné. A lakásfelújításoknál felvetették a felújítási áfa-érték 50 százalékának, maximum 3 millió forint számla alapján történő visszaigénylésének a bevezetését.

Javasolják továbbá, hogy a rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson új építésű lakásra egy munkavállalójának egy alkalommal 6 millió forint, felújításra pedig maximum 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást. A felsorolt 10 pontban most is helyet kapott a bérlakás-, illetve a panelprogram, de az is, hogy a települési önkormányzatok és a magánszektor (ingatlanfejlesztők, kereskedelmi bankok) együttműködésében jöjjenek létre ingatlanalapok, amelyek üzleti keretében valósulhatnának meg lakóingatlan fejlesztések.