A törvényből csak a héj maradt meg

Sajátos tánc a Quaestor körül

Most vajon ki manipulál itt?
Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI

2015. november 17. Nem véletlenül olvashatóak a különböző orgánumokban egymással szöges ellentétben álló címeken tudósítások a Quaestor-törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről. A ma közzétett határozatból, a különböző nyilatkozatokból egyértelműen csak annyi látszik, hogy az ügyben folytatódnak a tánclépések, a felelősséget pedig nem háríthatja el magáról a kormány.

Az Alkotmánybíróság (Ab) ma közzétett határozata szerint a Questor befektetőinek kárpótlásáról rendelkező törvény diszkriminatív módon határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, amikor egyetlen konkrét cégcsoport ügyfeleinek a veszteségét téríttetné meg, és közülük is csak azokét, akik Quaestor kötvényt vásároltak. Az ő kárrendezésük nem lenne alaptörvény-ellenes, de akkor azonos módon kellene kezelni minden, hasonló helyzetben lévő károsultat. Ugyanakkor a testület hangsúlyozza, hogy a jogalkotónak lehetősége van a kárrendezés újraszabályozására, a jogosultak körének, a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének meghatározására.

Emellett azokat az előírásokat találták alaptörvény-ellenesnek, amelyek a Befektetővédelmi Alap tagjainak a törvény szerinti befizetéseit írják elő. A törvény nem biztosított ugyanis számukra kellő felkészülési időt, másrészt úgy vélekedtek, hogy – egyértelmű kötelezettségek és kellő törvényi garanciák hiányában – aránytalan mértékű lenne rájuk nézve a tulajdonkorlátozás. Az Ab szerint azonban ezeket a hiányosságokat a törvényhozó ugyancsak pótolhatja. Vagyis: a kormány kitöltheti tartalommal az így tulajdonképpen üressé vált héjat.

A bankok akasztották meg a kártalanítási folyamatot azzal, hogy az Ab-hoz fordultak, és el is érték céljukat – mondta Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője az MTI-nek. Szerinte a határozat alapján kérdés, hogy egyáltalán bármilyen kamatot ki lehet-e fizetni a kártalanítás során. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Ab azért korántsem adott mindenben igazat a pénzintézeteknek. Arról is beszélt, hogy a döntést tiszteletben tartják, és tanulmányozzák a következő lépések előtt.

Eddig is akadt törvényellenesség

A Quaestor-botrány kirobbanása után hozott külön törvény – szemben a Befektetővédelmi Alap (Beva) hatmilliós maximumával, lényegében azt kiegészítve – 30 millió forintban határozta meg azok kártérítését, akik a Questor Hrurira kötvényeiből vásároltak. Ezt – érthető módon – sérelmezték a korábbi csalások, a Buda-Cash, illetve a Hungária Értékpapír Zrt. botrányban érintettek károsultjai. A megkülönböztetés puszta ténye mellett számukra még különösen visszatetsző lehetett az is, hogy a szintén tavasszal elfogadott pénzügyi salátatörvény a Beva-kártérítés mértékét is megemelte – ez azonban csak 2016 január 1-jével lép hatályba, így rájuk még nem vonatkozik. Ezért fordult több magánszemély az Alkotmánybírósághoz a Quaestor-törvény megsemmisítését kérve.

Három bank, köztük az OTP, mellette az Unicredit - amelynek az amúgy kifejezetten jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező vezetője egyben a Bankszövetség elnöke is - a taláros testülethez fordult. Ők azt kifogásolták, hogy a kifizetést a Beva-tag bankoknak kell finanszírozniuk. Az ő legfontosabb konkrét kifogásaikat ezek szerint méltányolta az Ab, abban azonban önmagában nem talált kivetni valót, hogy külön törvény (az a bizonyos héj) szól a Quaestor károsultjainak rendezéséről, így a törvénnyel kapcsolatos többi panaszt elutasította.

A Beva tájékoztatás szerint a hatmillió forintig terjedő károkra november 11-ig összesen 31 147 károsultnak 86 288 408 797 forintot fizettek ki. Ebből 25 552-en kaptak 6 milliónál kevesebbet, és 5595-en a maximumot, hatmillió forintnyi összeget, összesen 33 595 658 840 forintot. Utóbbiaknak az ezen felüli pénzüket a Quaestor-törvény alapján amúgy már szintén júliusban meg kellett volna kapniuk. Azok kifizetése azonban épp az alkotmánybírósági eljárásra hivatkozással nem kezdődött meg – ami amúgy szintén törvényellenes volt, hiszen az alkotmánybírósági panasznak nincs halasztó hatálya. Emiatt a Quaestor károsultjai több demonstrációt is rendeztek.

Az Ab elnöke mindenkinek óvatosan csap oda

A mostani döntés arra nyújt némi reményt, hogy a kormányzat gyors jogalkotásának eredményeképpen a saját farkába harapó kígyót sikerül kiegyenesíteni, kérdés, hogy milyen áron. A jogalkotón múlik, hogy folytatódik-e a Quaestor-kötvényesek kálváriája, ahogy az is, hogy egy új szabályozásban hol találnak forrásokat a kártérítésre: sikerül-e más módon a pénzügyi szektorra rakni a terheket, vagy végül az adófizetők lesznek kénytelenek közvetlenebbül állni a számlát.

Roppant érdekes, és nem kevéssé leleplező nyilatkozatot tett az MTI-nek a döntésről az Ab elnöke. Lenkovics Barnabás mintha mindenkinek, de tulajdonképpen senkinek sem csapna oda. Beszélt ugyanis arról is, hogy a kisbefektetőknek tudomásul kellene végre venniük, hogy a brókercégek, befektetési szolgáltatók által ígért nagyobb hozamok nagyobb kockázattal is járnak, a bankok pedig a kisebb hozamokért cserébe nagyobb biztonságot nyújtanak. Megjegyezte viszont, hogy a Quaestor-ügyben a kisbefektetők a szokásosnál magasabb kockázatokra történő figyelmeztetések ellenére is hihették azt, hogy a vásárolt vállalati kötvények kockázata közelebb áll a bankbetéthez, mint a tőkepiaci ügyletekhez.

Az Ab elnöke kitért arra, hogy baj lehet a felügyeleti munkával, de ezt az állam felelősségével kapcsolatban nyomatékosította. Igazán sokatmondó még az a mondata, amely szerint a politika felelőssége, hogy alkot-e az alkotmányos elveknek megfelelő törvényt, amely nem tesz diszkriminatív különbséget a kártalanításra jogosultak között, illetve nem ró aránytalan, kiszámíthatatlan terheket a kártalanítást finanszírozó befektetési szolgáltatókra.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: Quaestor, Alkotmánybíróság, törvény, kártalanítás, Beva