Kulcsszerepben az adóhatóság

Rövidesen kiderül, valójában mennyit keres a magyar

Fotó: Latzer Anna

2019. január 23. Az idén megújítja keresetstatisztikai adatgyűjtését a KSH. A korábbi havi munkaügyi adatgyűjtés helyett az adóhatósághoz kötelezően minden cég által benyújtandó járulékbevallásokból és a kincstári információkból dolgoznak. Így a zsebbe dugott pénzek kivételével tényleg minden kiderül, még medián érték is lesz.

A KSH által közzétette kereseti adatokról szóló cikkeink nyomán mindig jókora felzúdulást érzékelünk olvasóink körében. Sokan vélik úgy, hogy az átlagbér (és annak dinamikus növekedése) csak azt mutatja, az igazán jól keresők pénze mennyire elszállt. Ebben lehet valami, a Tárki legutóbbi társadalmi riportja szerint nálunk a felső tíz százalék az összes magyar háztartási jövedelem csaknem harminc százalékával rendelkezhet. A felső tízezer csúcsán és alján elhelyezkedő családok jövedelme között akár ezerszeres különbség is lehet.

Mindez pedig nyilvánvalóan torzíthatja az átlagot. A KSH legfrissebb adatai szerint 2018 novemberében a bruttó átlagkereset az egy évvel korábbit 10,4 százalékkal meghaladva 355 100 forintra rúgott. A tavalyi év első tizenegy hónapjában a magyar dolgozók 11,5 százalékkal többet, nettó 217,6 ezer forintot tettek zsebre 2017 ugyanilyen időszakához képest. Mindez a családi kedvezmény nélkül értendő. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag a KSH szerint az átlag 226 200 forintra becsülhető.

A középértéket is megismerhetjük majd

Már nem kell sokáig várni ahhoz, hogy sokkal pontosabb számokat tudjunk meg. A KSH ugyanis 2019. januártól megújítja keresetstatisztikai adatgyűjtését. A havi létszám és keresetinformációkat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) járulékbevallásából szedik össze. A költségvetési szervezetekről a Magyar Államkincstártól átvett adatok szolgáltatnak számokat. Mindez a korábbi havi munkaügyi adatgyűjtést váltja fel.

A járulékbevallásokban a korábbi módszer szerint kinyerhetőnél sokkal részletesebb adatok szerepelnek a betöltött álláshelyekről és a jövedelmekről. Így olyan alapinformációk válhatnak számíthatóvá, amelyek eddig nem álltak a KSH rendelkezésére. Idetartozik a medián kereset értéke (az az összeg, amennyinél ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet), illetve az adó- és járulékkedvezmények figyelembevételével számított valóságos nettó kereseti érték is.

Azt, hogy az átlag és a medián mennyire eltérhet, jól mutatja egy korábbi nemzetközi vagyonosodási jelentésből származó adat: miközben 2016-ban globálisan az átlagos vagyon 25510 euróra jött ki, a medián egy főre eső pénzügyi vagyon mindössze 3140 euróra rúgott.

Olyan háttér-információk is elérhetővé válnak, mint például a munkavállaló neme, kora, foglalkozásának jellemzői. Ezeket az adatokat márciustól havi, illetve a részletesebb bontásokat negyedéves gyakorisággal teszi majd közzé a KSH. A bevallásban nem szereplő információk – a teljes munkajövedelem, a ledolgozott munkaóra, a részletes rendszeres kereseti adatok – negyedéves gyakorisággal a munkaügy-statisztikai adatgyűjtésből állnak majd rendelkezésre a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körére.

... és amit továbbra sem mutat a statisztika

Az új szisztéma persze nem csodatevő. Továbbra sem láthatóak majd a szürke, illetve feketejövedelmek. Erre jó példa lehet, hogy a vendéglátósok és szállodások a hivatalos adatok szerint még teljes munkaidőben is kevesebbet visznek haza átlag havi 140 ezer forintnál (ez még a szociális ellátásban dolgozók pénzénél is kevesebb). Akinek az ismerősei között pedig vannak ilyen szakmában dolgozók, az jól láthatja, hogy aligha csak ennyiből élnek. Itt a borravaló, az orvosoknál és nővéreknél (legalábbis egy részüknél) pedig a hálapénz torzít. Még mindig nagyon sokakat foglalkoztatnak teljesen feketén, ők rendszeresen jutnak ugyan pénzhez, de ezek az összegek nem jelennek meg a statisztikákban.

Nagyon kellemetlen meglepetés érheti a feketén foglalkoztatottakat. A nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt és a nyugdíjat 2010-től kizárólag az adóhatósághoz benyújtott járulékbevallások adataiból állapítják meg.

A papíron látszó és a valóságos jövedelmi viszonyokat befolyásolják például a tőkebefektetéseken rendszeresen elért nyereségek (az úgynevezett forrásadós jövedelmek, amelyekről a topjövedelmekhez hasonlóan évek óta – amióta gyakorlatilag egy minisztériumi osztállyá degradálták – nem publikál adatokat a NAV). Nem mellékesek az üzleti érdekeltségek sem, korábban a jegybank megállapította: a vállalati tőkebefektetések összértékének 93 százaléka jutott a háztartások legnagyobb vagyonú 10 százalékára. A cégtulajdonosok költéseinek pedig jelentős része lehet nettó érték, ami az extrán magas magyar áfakulcs mellett szintén nem elhanyagolható.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: kereset, bér, statisztika, KSH