Robbanhat az infláció
2016. szeptember 28. Robbanásszerűen 5-6 százalékos szintre is gyorsulhat az infláció – figyelmeztet az egyik elemző. A kulcskérdés az, miként reagálnak a jegybankok.Az utóbbi években, hónapokban lényegében nulla százalék körüli volt a legfőbb inflációs mutató, és a változékony energia- és élelmiszerárak, valamint a hatósági árak nélkül számolt maginfláció is alacsony szintre állt be. Ez nem magyar specialitás, az Európai Unióban és a fejlett országokban is az alacsony inflációs környezet a jellemző – állítja Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője friss inflációs prognózisában.
Németh szerint azonban olyan fordulat jöhet, ami az inflációra hatást gyakorol. Apénz forgási sebessége ugyanis bőven elmarad a válság előtti szinttől. Ez pedig leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a pénz nem dolgozik, hanem parkol, például a világ jegybankjainak betéteiben. Közben pedig a béremelések miatt egyre drágább a munkaerő.Ha drágulnak az erőforrások, akkor javítani kell a hatékonyságon, a termelékenységen. Közben a fogyasztás is élénkül, így beruházásokra lesz szükség.
A jegybankok szerepe ebből a szempontból – hangsúlyozta az elemző – kulcskérdés. Ha ugyanis nem reagálnak időben a változó környezetre, akkor hirtelen felpöröghet az infláció. Ha pedig változatlan pénzkínálattal és a pénzforgási sebesség válság előtti szintre való visszatérésével kalkulálunk, akkor robbanásszerűen, 5-6 százalékos szintre gyorsulhat az infláció.
Ez a magyarországi helyzet
Németh úgy látja, hogy nálunk meredeken növekednek a nettó bérek, ami a lakossági fogyasztásnak, egyúttal a GDP-nek is hajtóerőt ad. A növekvő kereslet azonban nem látszik, ami elsősorban annak tudható be, hogy a magyarországi nettó átlagkeresetek éveken keresztül veszítettek értékükből, és csak 2014-ben kapták vissza reálértéküket. Ez pedig azért fontos, mert reálértéken mindössze alig több mint másfél éve haladja meg a lakosság pénzügyi mozgástere a 2006-os mélypontot. Így érthető, hogy a megtakarítási hajlandóság továbbra is magas szinten maradt, mert továbbra is óvatosság jellemzi a lakosságot.
A fogyasztásra hatással van a kamatszint is, korábban az alacsony kamatok miatt az emberek inkább fogyasztottak, mert nem feltétlenül volt kifizetődő a megtakarítás. Ennek ellenére most nincs vásárlási boom. Egyre inkább bebizonyosodni látszik, hogy a túl alacsony vagy negatív kamatszint miatt még többet igyekeznek spórolni. Nagyobb összegre lesz szükségük a jövőben ahhoz, hogy ugyanakkora tartalékkal rendelkezhessenek, mint amit a korábbi, magasabb kamatszintnél vártak. (Hiszen így elveszítik a megtakarításaik kamatát, amivel korábban kalkulálhattak.)
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: fogyasztói árak, infláció, elemző, K&H
