Az illegális vagyonok könnyen hazahozhatók

Rettegjen, aki külföldön tart pénzt?

A titkosság már a múlté
Fotó: Latzer Anna

2017. február 22. Sokan megijedtek attól, hogy az adóhatóság az idén „rászállhat” a külföldi bankszámlákra. Tapasztalataink szerint azok is, akik nem extra nagy összegeket teljesen legális pénzükből tartanak például ausztriai bankokban. Nem volt könnyű, de kiderítettük, nekik mit kell tenniük. Röviden: semmit.

Már nem lehet 2017-ben eltitkolni az adóhatóság elől a külföldi bankszámlák egyenlegét – tette közzé még tavaly a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A hozzánk érkezett jelzések és kérdések szerint ettől nagyon sokan olyanok is megijedtek, akik egyébként teljesen legális pénzükből tartanak valamennyit külföldi bankszámlán. Ugyanis még a középosztály (tehát nem csak a legvagyonosabbak) körében sem ritka a kinti betét.

Hat évvel ezelőtt szinte megrohamozták a magyarok az ausztriai bankokat. Korábban néhány ezren rendelkeztek kinti megtakarításokkal, 2011-ben azonban ez a szám már több tízezerre gyarapodott, majd még tovább nőtt. Nagyon sokan a mai napig nem szüntették meg a kinti számlát, esetenként a pénz nagy részét, sőt akár egészét is rajta hagyták. Tavaly tavasszal közzétette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azt a jelentést, amelyben kitérnek a külföldön tartott betéti magánvagyonokra is. Ebből az derült ki, hogy három év után ismét dinamikusabban nőttek a kinti számlák.

Két hónapot kellett várnunk a válaszra

A külföldi bankszámlával rendelkezők még akkor sem szeretnének az adóhatóság célkeresztjébe kerülni, ha tulajdonképpen nincs semmi titkolni valójuk. Valószínűleg ennek következménye lehetett, hogy az Azénpénzem.hu tavaly év végén elég sok megkeresést kapott, amiben olvasóink arról érdeklődtek, hogy mi a teendőjük az ügyben.

Megkerestük az adóhatóságot (NAV), ahol azt mondták, hogy a kint szerzett jövedelemmel kapcsolatban ők illetékesek, de a külföldi bankszámlák bejelentése az MNB-hez tartozik. Ez alátámasztotta azt a feltételezést (több olvasónk csak annyit kért tőlünk, hogy a „számlajelentés” módját derítsük ki), hogy aki szeretné elkerülni a zaklatást, annak fel kell vetetnie magát valamilyen adatbázisba. Az MNB-től tehát megkérdeztük: pontosan milyen formában, platformon és helyen tehetik, illetve esetleg kötelesek megtenni a bejelentést az érintettek.

Többszöri megkeresésünkre hosszú időn keresztül egyáltalán nem kaptunk semmilyen választ. Végül külön segítséggel (a közbenjárónak ezúttal is köszönetet mondunk!) körülbelül két hónap után a következő mondatot kaptunk meg írásban: „a külföldi bankszámlákkal kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy erre vonatkozóan a Magyar Nemzeti Banknál nincs semmilyen bejelentési kötelezettség”.

A piszkos pénzek is legalizálhatók

Aki tehát legális pénzt tart külföldön, annak nem kell ijedeznie, és külön köröket futnia sem. Nem egészen ez a helyzet a piszkosnak minősíthető pénzzel rendelkezők esetében. A magyar kormány azonban nekik is lehetőséget ad (már nem először), hogy tisztára mossák vagyonukat. Tavaly decemberben a parlament elé került, majd gyorsan el is fogadták, és ki is hirdették azt a törvényt, ami újabb adóamnesztiát tesz lehetővé (aki meg akarná nézni, annak segítünk: a jogszabály címe szerint a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szól, az érdekes passzusok pedig a Magyarország gazdasági stabilitását szabályozó törvény módosításaként kerültek be.)

Az idén több mint 70 országból érkezhet magyar pénzügyi számlatulajdonosokról információ a hazai hatóságokhoz.

A titkos vagyonokat kint tartók 2017. június 30-ig dönthetnek úgy, hogy kamat, osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelmük után 10 százalék adót – valamint önellenőrzési pótlékot – fizetnek. Így mentesülhetnek az esetleges adóhivatali revízióval járó jogkövetkezmények alól. A NAV pedig alaposan beindulhat, hiszen az idén kezdenek felpörögni a nemzetközi adatcserék.

Az adóhatóság jelöli ki a fogadó bankot

Tállai Andrásnak, az NGM államtitkárának az MTI-nek adott nyilatkozatából kiderült, hogy ezen a héten kereshetik meg azokat, akik Amerikában jövedelmet szereztek. A NAV már kapott az amerikai adóhivataltól adatokat, pontos pénzintézeti számlainformációt a magyar illetőségű érintett személyekről. A kockázatelemzők ezúttal csak azokat a 2014-ben Amerikában osztalék- és kamatjövedelmet szerző adózókat vették górcső alá, akiknek a 2014-re vonatkozó kamat- és osztalékbevételük több volt a bevallásukban szerepeltetett összegnél. Az adóhivatali rostán mintegy kétezer adózó akadt fenn. A NAV most lehetőséget ad nekik arra, hogy önellenőrzés keretében módosítsanak.

Nagyon fontos, hogy a titkolt pénzek hazautalása nem csak úgy, bele a világba történhet. Az ehhez szükséges számlát csak a NAV által kijelölt pénzintézetnél lehet megnyitni. Nyilvános információ szerint egyelőre az Erste Bank kapott erre engedélyt. A bank már jelezte is, hogy kész az ilyen számlák megnyitására. Hangsúlyozták, hogy 2017. június 30-ig be is kell érkeznie a pénznek a számlára ahhoz, hogy valaki éljen az adóamnesztiával.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: külföldi bankszámla, bejelentés, törvény, adatcsere, adóamnesztia, NAV, NGM, bankok, Erste