A támogatások döntő része a jobb anyagi helyzetűeknek jut

Rengeteg kárt okoz a kormány a lakáspiacon

Külterületen
Fotó: Balla Ingatlan

2025. december 1. Mindannyiunk megisszuk a levét a választási osztogatásnak, a lakáspiacon azonban már most egészen vészes helyzet kezd kirajzolódni. Az árak robbantak, az Otthon Start Program (OSP) egyre durvább kiterjesztése pedig olyan szegmensekben is magával hozza a drágulást, amelyekben ez egyáltalán nem lenne indokolt.

Szinte naponta jelennek meg újabb és újabb, a választásokat befolyásolni szándékozó intézkedések, miközben ezekre nincs fedezet a költségvetésben. Talán sokan elfelejtették már, de az előző választások előtti pénzszórás egyik következménye volt az infláció berobbanása. Az eddigiek alapján a gazdasági hatás most még durvább lehet majd – akárki is nyeri meg a választásokat. A helyzet azonban az, hogy az emberek többsége – mint amivel a kormány nagyon is kalkulál – nem igazán figyel az összefüggésekre.

Úgy tűnik azonban, hogy a lakáspiacon kialakult elképesztő folyamatokat nagyon is sokan ismerik fel. Aki éppen nem hisztérikusan igyekszik lecsapni a fix 3 százalékos lakáshitelre, az elkeseredetten figyeli, ahogy húznak el a lehetőségeitől az árak. Mint a jegybanki jelentés alapján megírtuk, egy év alatt közel 24 százalékkal emelkedtek országosan a lakásárak, Budapesten pedig 30 százalékos volt az éves drágulás a harmadik negyedévben. Ebben az OSP a főbűnös, az MNB szerint az év végéig tovább gyorsulhat az áremelkedés, amivel Európában az első helyen állunk. A jegybank úgy kalkulál, hogy már jelentősen túlértékeltek a lakások, így a kockázatok miatt a bankoknak tőkepuffert kell képezniük.

Pedig az eddig történtek még közel sem jelentik a téboly végét. A legutóbbi bejelentés szerint a külterületi ingatlanokra is kiterjesztik az OSP-t. Mint az ingatlan.com összeszedte, Magyarországon több mint 150 ezer külterületi lakóingatlan található, amiből 29 ezer zártkerti besorolású. A négy legnagyobb állományú vármegye messze kiemelkedik az országos mezőnyből: Bács-Kiskun vármegyében több mint 42 ezer külterületi és zártkerti lakóingatlan van, ami az országos állomány közel 30 százalékát jelenti. Csongrád-Csanádban 21 ezer ingatlan található, ez az országos mennyiség mintegy 14 százaléka. Pest vármegyében 22 ezer ilyen ingatlan szerepel a nyilvántartásban, ami a teljes országos állomány több mint 15 százalékát adja. Szabolcs-Szatmár-Beregben 13 ezer külterületi lakóingatlant tartanak nyilván, ami az országos mennyiség 9 százaléka.

Kemény kritikát fogalmazott meg a főtájépítész

Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor közösségi posztjában keményen kritizálta az intézkedést. Mint leírta: ha van szakmailag káros városszerkezeti döntés, az a zártkerti ingatlanok kedvezményes hitelkörbe való bevonása, miután sem a kormányzatok sora, sem az önkormányzatok nem tudták se lenyelni, se kiköpni azt az 5 évtizeddel korábbi káros döntést, ami elindította a zártkerti építkezéseket. Egyéni rövidtávú hasznok, közösségi katasztrófa – sommázta.

A lépés következménye pedig szerinte Iszonyatos és megfizethetetlen teher az önkormányzatokon közmű, közlekedésfejlesztési oldalon, légszennyezés, olyan szűk utcák, amiből nem lehet normális közterületeket alakítani, a budapesti és agglomerációs, (debreceni, soproni, győri, balatonkörnyéki is) igen hiányos zöldgyűrű még nagyobb arányú eltűnése, a vízmegtartó képesség további romlása, villámárvízzel és erózióval sújtott hegylábak, domboldalak. Beton. Európai favella. A sufnitunning diadala. Intézményesített környezetkárosítás.

Mi mindehhez még hozzátennénk, hogy közben megugrik majd a nem épp ideális ingatlanok ára. Az áremelkedés egyébként is egyre inkább elér olyan szegmenseket, amelyek esetében erre kormányzati mankó nélkül biztosan nem kerülne sor. Így egyre többen szorulnak ki a lakáspiacról.

A lakhatási szegénység pedig mind kínzóbb

Tovább mélyül a lakhatási válság Magyarországon – állapította meg a Habitat for Humanity Magyarország által 14. alkalommal publikált Lakhatási jelentésében, amely a 2024–2025-ös lakáspolitikai intézkedések hatását és a lakhatás megfizethetőségének alakulását vizsgálja. A kutatások szerint a kormány új, lakhatási célú programjai nem csökkentik, hanem tovább növelik a lakhatási egyenlőtlenségeket, miközben a szociálisan célzott támogatások szinte teljesen hiányoznak a rendszerből.

Az elmúlt években közel 3000 milliárd forint közpénz jutott lakhatási támogatásokra, ezek nagyobb része azonban a tulajdonszerzést segítette, nem a lakhatási körülmények javítását. A jelentés rámutat: a 2026-ra tervezett mintegy 1000 milliárd forintos állami lakhatási kiadás 95 százaléka nem szociálisan célzott, vagyis a támogatások döntő része a jobb anyagi helyzetű emberekhez jut el. A rászoruló embereket érintő támogatások – például a települési támogatás vagy a szociális tüzelőanyag-támogatás – összege évek óta nem növekedett, reálértéke pedig folyamatosan csökken.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: lakás, ingatlan, lakárárak, külterületi, zártkerti, Otthon Start, OSP