Több mint ezermilliárd menekült már el a bankokból

Rátenné az állam a kezét minden pénzünkre

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2023. június 2. Nem sikerült a mesterterv, hogy a lakosság minden megtakarítását állampapírba tereljék, ezért most erőszakkal tenné rá az állam a kezét a pénzünkre. Erre nagy szüksége van a költségvetésnek, miután uniós pénzek aligha várhatóak. A szerda éjjel megjelent kormányrendeletek mind azt a célt szolgálják, hogy az állampapíron kívül minden más befektetési lehetőséget elvessenek az emberek.

Több fronton támadt rá a kormány csütörtök hajnalra virradóra a teljes megtakarítási piacra. A szerdán késő este megjelent rendeletdömping mind azt a célt szolgálja, hogy korlátozza a lakosság szabad döntéshozatalhoz való jogát (így fogalmaz a Bankszövetség), hiszen a lakossági állampapíron kívül minden egyéb befektetésre sarcot vet ki.

Mint megírtuk, a friss kormányrendelet szerint július 1-jétől nemcsak 15 százalékos kamatadót, hanem 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni a megtakarításainkra kapott kamat vagy elért hozam után, így összesen 28 százalékra nő a sarc. Az állampapír természetesen kivétel és az ingatlanalapok is. (Ez utóbbi aligha meglepő, hiszen Orbán Viktor veje, Tiborcz István tulajdonában van a Diófa Alapkezelő, ennek pedig jelentős ingatlanalapjai vannak.)

Ráadásul a bankoknak olyan levelet kell kiküldeniük ügyfeleiknek, amelyből kiderül, mennyivel több kamatot kaptak volna, ha nem a bankban tartották volna pénzüket, hanem állampapírban.

Van itt még!

Egy újabb rendelet arról gondoskodik, hogy az egyébként eredetileg 2023 végéig bejelentett, majd most 2024-re is kitolt extra profitadót akkor csökkenthetik a bankok, ha növelik az állampapírban tartott megtakarításukat. A befektetési alapokat pedig egy szintén szerda éjjel megjelent rendelet arra kötelezi, hogy augusztustól még több állampapírt tartsanak. Ez a kötvény-, a részvény- és vegyes alapokra vonatkozik. A rendelet szerint az általuk tartott kötvények 95 százalékának állampapírnak kell lennie. Ezen kívül ezeknek az alapoknak és az ingatlanalapoknak is likvid eszközeik legalább 20 százalékát diszkont kincstárjegybe kell fektetniük.

Összességében tehát arról van szó, hogy ha a brutális adó (összesen 28 százalék) mégsem tántorítja el a megtakarítót a befektetési alapoktól, akkor majd a befektetési alapot terelik még több állampapírba.

Tessék, tessék, friss, ropogós állampapírt vegyenek!

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tegnap, a baráti sajtó részére szervezett sajtó háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy ezek a lépések az állampapír iránti keresletet ösztönzik – írta beszámolójában a Portfolio.hu. Nem az adóbevételek növelése a cél, „kit érdekel, mennyit szedünk be", a megtakarítási piac stimulációja a kormány célja - hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter.

Szerinte a bankszektor szintjén 1300 milliárd forint plusz kereslet jelentkezik majd a hosszú állampapírok iránt az extraprofitadó változtatása miatt, a befektetési alapoktól pedig mintegy 500 milliárd forintnyi új keresletet várnak a rájuk vonatkozó szabályváltoztatások révén, tehát csak az intézményektől 1800 milliárd forint többletkeresletre számítanak az állampapír-piacon.

A miniszter úgy véli, hogy a bankok lakossági forrásainak 5-10 százaléka mozdulhat meg. A lakosság megtakarítási döntéseivel kapcsolatos becslés bizonytalan, de éves szinten biztosan százmilliárd forintokban lesz mérhető.
Hozzátette még: 8000 milliárd forint körül van a lakosság látra szóló betét állománya, amihez képest elenyésző a lekötött betétek állománya. Csak akkor tudják rábeszélni az embereket a megtakarításuk reálértékének a megőrzésére, ha tudják, kikről van szó, ezért jó, ha a bankok megkeresik az ügyfeleket. (A rendelet szerinti abszurd levélről itt írtunk.) „A készpénzeseket is szívesen megkeresnénk, csak nem tudjuk, kik azok” – fogalmazott a Portfolio.hu szerint. (Ez megihletette szerkesztőségünket, karikatúránkat itt találja.)

Nem kellett az embereknek, legalábbis nem annyi

Érdemes megemlékeznünk arról, hogy Nagy Márton még az MNB alelnökeként 2018 őszén arról beszélt egy konferencián, hogy jó lenne, ha a lakosság kezében levő készpénz lakossági állampapírba menne. Azt mondta: szinte teljesen önfinanszírozó lehetne a magyar állam, ha a háztartásoknál lévő készpénznek csak a fele bekerülne lakossági állampapírba. Akkor 5000 milliárd forint készpénz volt a lakosság kezében.

Ezután, 2019 júniusában vezették be az akkor nagyon sikeressé vált Magyar Állampapír Pluszt, ami hihetetlen mennyiségű megtakarítást vonzott, egy év alatt 2277 milliárd forinttal 8 ezer milliárd forintra nőtt a lakosság kezében lévő állampapír-állomány 2019 végére.
Ugyanakkor a készpénzállományt nemcsak nem sikerült csökkenteni, ami kimondott célja volt a szuperállampapírnak, hanem az tovább nőtt 2019-ben. A lakosság kezében az év végén 440 milliárd forinttal több, 5226 milliárd forint készpénz volt.

Mik a legfrissebb számok?

A háztartásoknál lévő készpénz, ha lassulva is, de 2022 első felének végig tovább nőtt, egészen 6300 milliárd forintra, azóta lassú csökkenést láthatunk. Az MNB legfrissebb statisztikái szerint március végén 6144 milliárd forint készpénz volt az embereknél. Ebből azonban nem tudjuk, mennyi a korrupciós pénz, pedig ezek tárolásáról már legendák szólnak. Mindenesetre biztos, hogy túl sok ahhoz, hogy nagyságrendekkel térítse el a számokat.

Azt is megállapíthatjuk, hogy Nagy Márton nem nézegethetett friss statisztikákat, ugyanis – ugyancsak MNB adatok szerint – a látra szóló számlákon „már csak” 7396 milliárd forintot tartanak az emberek, nem 8 ezer milliárdot. És ez nem elenyésző különbség. A csúcs itt 8781 milliárd forint volt tavaly februárban, amikor a kormányzati osztogatás tartott. A bankokból egy év alatt, 2022. március végétől 2023. március végéig összességében 1322 milliárd forintot vont ki a lakosság, az ott tartott 11284 milliárd forint 9962 milliárd forintra apadt. Ebből 7396 milliárd a látra szóló betét, és ezen felül 2566 milliárd a lekötött betét. Ez utóbbiak kaptak még némi kamatot a bankoktól, de a júliustól indított lekötésekre annak már csak 72 százalékát kapják meg a most bevezett szocho és a korábbi kamatadó miatt.

Pedig vették az állampapírt

A lakosság kezében lévő állampapír-állomány közel 900 milliárd forinttal 10927 milliárd forintra nőtt tavaly márciushoz képest 2023. március végére. Szemmel láthatóan (lásd a friss rendeleteket!) nagyon bosszantja a kormányt, hogy befektetési alapokba ugyanakkor mintegy 1680 milliárd forint friss megtakarítás áramlott az elmúlt egy évben (ezek pénzpiaci alapokba és főként kötvényalapokba mentek), ezzel az itt tartott állomány 6470 milliárd forintra nőtt. Erre is fáj a foga a kormánynak. (Ezért a szocho és a befektetési alapok állampapír-vásárlásra kötelezése.)

Azt fontos látni, hogy a befektetési alapokban a lakosság tart ekkora összeget, tehát valójában azért sarcolja meg az emberek pénzét a kormány, hogy állampapírba terelje azt. Még ha Nagy Márton szerint nem is cél az adóbevétel növelése a szocho bevezetésével, az semmiképp nem írható a pénzügyi edukáció számlájára, ha az állampapírnál bonyolultabb befektetésből kiüldözi az embereket a kormány.

Tényleg ömlik majd a pénz állampapírba?

Nagy kérdés, hogy a megtakarítási szektor ilyen szintű lerohanásával eléri-e a célját a kormány. Az intézményi befektetők (bankok, befektetési alapok) lehet, hogy tényleg a várakozások szerint vásárolnak majd. A lakosság esetében azonban igencsak kontraproduktív lehet ez a letámadás.

Az Azénpénzem.hu véleménye szerint, aki akarta, már eddig is állampapírba tette a pénzét. A bankok is ezt ösztönözték. Mivel eddig ugyancsak a kormány miatt nem adtak magasabb kamatot a pénzünkre (extraprofit adó), ha valaki többre vágyott, akkor vagy maga vásárolt állampapírt a kincstárban, vagy eddig is volt lehetőség „a bankon kívül, de a bankszektor segítségével, a bankok közvetítésével magasabb kamatokat elérni állampapírral” – mondta korábban a portálunknak adott interjúban Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója.

Azt is látni kell, hogy az MNB korábbi tanulmányában felhívta a figyelmet arra, hogy nem az átlagemberek veszik az állampapírt, az csak a felső decilis számára megtakarítási alternatíva. Az egyébként is tartó gazdasági visszaesés már nem kedvez a megtakarításoknak. Egy tavaly decemberi felmérés szerint mindössze a lakosság 20 százalékának van 500 ezer forintnál nagyobb megtakarítása. Egyre többen nyúlnak a megtakarításokhoz, nem véletlenül csökkent több mint ezermilliárddal a lakossági betétállomány a bankokban. Ezeknek a pénzeknek nagyobb része valószínűleg nem állampapírba és nem is befektetési jegyekbe áramlott, hanem az emberek felélték.

Amikor az állam erőszakkal lerohanja a megtakarításokat, az sokakban rossz emlékeket ébreszt. Olvasóink közül már többen is a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítására emlékeztettek, és sokan – akár érzelmi alapon is – tiltakoznak az ellen, hogy pénzüket az államnak adják. Ráadásul ez a módszer csak azt mutatja, hogy nagy bajban van az állam most, hogy nem érkeznek az uniós pénzek, és a költségvetésen is egyre nagyobb lyukak tátonganak. Márpedig senki nem adja szívesen a pénzét annak, aki ennyire kétségbeesetten vágyik rá. A lakossági megtakarításokat nem olyan egyszerű becsatornázni, mint ahogy azt a miniszter gondolja. Ha pedig sokat erőszakoskodik, akkor azt még jobban elrejtik majd az állam elől az emberek, még akkor is, ha emiatt nem kapnak rá kamatot.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: megtakarítás, bankbetét, lekötött betét, hozam, árfolyamnyereség, szocho, kamatadó, szja, szociális hozzájárulási adó, befektetési alap, Nagy Márton