A rossz vezetés a szervezeti kultúra részévé is válhat
2025. január 16.
A nem saját vállalkozásban dolgozók között valószínűleg igen kevesen lehetnek, akik életét pályafutásuk során ne keserítette volna meg egy rossz vezető. A Corvinus Egyetem készített egy tanulmányt arról, hogyan ismerhető fel az igazán kártékony vezetési stílus, és mit lehet tenni ellene. Eláruljuk, nem sokat.
Míg a jó vezetés évtizedek óta a vezetéselméleti kutatások tárgyát képezi, a rossz vezetésről kevés szó esik – állítja a Corvinus, ahol éppen ezért készült egy tanulmány arról, milyen az igazán mérgező főnök. A toxikus vezetés fő ismérve a dolgozók pszichés-érzelmi zaklatottsága, de a kutatásban persze ennél mélyebbre is mennek. (A teljes tanulmány innen tölthető le.) Egy ábrán is összefoglalták a jellemzőket, amelyekből sokan alighanem ráismerhetnek jelenlegi, vagy egykori főnökükre.

Mint leírták, a toxikusnak észlelt vezető általában kiszámíthatatlan, szeszélyesen hoz döntéseket, irreális célokat tűz ki, nem rest etikai és személyes határokat áthágni, az elvárásokat nem megfelelően kommunikálja. Jellemző rá a dominancia iránti igény, a hatalomvágy, a rendkívüli manipulációs képesség, az etikátlanság, valamint a magas intellektus és a karizma, de sokszor kompetenciahiánnyal küzd.
Az ilyen főnök szereti beosztottjait hibáztatni, megfélemlíteni, megalázni, a felelősséget áthárítani. Nem csapatjátékos, a csapat eredményeit magáénak vindikálja, ezáltal produktívnak tűnik, amivel kivívhatja a felsővezetés támogatását. Az erős versenyszellemmel rendelkező szervezetek ugyanis gyakran támogatják azokat a vezetőket, akik túlhajtják a beosztottjaikat, és negatív légkört teremtenek.
A toxikus vezető megmérgezi a légkört, mivel folyamatos érzelmi frusztrációt okoz. A munkatársak kiégnek, túlterheltté, motiválatlanná válnak, gyakrabban betegszenek meg, sokat panaszkodnak, klikkek alakulnak ki, túlélő üzemmódba kapcsolnak, és a gyászhoz hasonló folyamaton mennek keresztül. A szervezet teljesítménye leromlik, lelassul a döntéshozás, a kreativitás, az innováció, a lojalitás csökken, a fluktuáció megnő. Félelemkultúra, bizalmatlan légkör alakul ki, torzul az információáramlás.
Nagy kérdés, hogy egy dolgozó mit tehet ilyen körülmények között. Sokan persze egészséges önvédelemből igyekeznek villámgyorsan elhagyni az ilyen terepet. Mások (általában alaptalanul) bíznak abban, hogy előbb-utóbb csak jobbra fordulnak a dolgok. A tanulmány szerint előfordul, hogy a szervezet dobja ki magából a toxikus vezetőt, amikor vállalhatatlanná válik a rendszer számára, de a piaci körülmények és a véletlen is közre játszhat ebben. Akkor remélhető tartós javulás, ha többen is kiállnak a változás mellett, vagy túl sok ember megy el a szervezettől. A teljes változás azonban – állapították meg a kutatók – így sem garantált. A rendszer ugyanis nagyon rugalmas tud lenni, sokáig benntartja a toxikus vezetőt.
A sokáig fennálló toxikusság a szervezeti kultúra részévé válik, és az új belépők számára ez lesz a norma. Valószínűleg alkalmazkodni fognak hozzá, teljesen addig, amíg a vezetési kultúra és értékrend meg nem változik, vagy személyesen fel nem adják. A toxikusságot ily módon a munkavállalók is fenntartják azzal, hogy hosszú ideig bent maradnak a rendszerben, és különféle megküzdési módokkal megtanulnak élni benne. Ha a probléma rendszerszinten jelen van, az egyéni megküzdés azon fog múlni, melyik fázisában tart a szervezetben a toxikusság.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kutatás, vezető, vezetés, Corvinus, főnök, toxikus, munkahely
Ráismersz a főnöködre? Ilyen egy igazán kártékony vezető
Fotó: clipart.com
Míg a jó vezetés évtizedek óta a vezetéselméleti kutatások tárgyát képezi, a rossz vezetésről kevés szó esik – állítja a Corvinus, ahol éppen ezért készült egy tanulmány arról, milyen az igazán mérgező főnök. A toxikus vezetés fő ismérve a dolgozók pszichés-érzelmi zaklatottsága, de a kutatásban persze ennél mélyebbre is mennek. (A teljes tanulmány innen tölthető le.) Egy ábrán is összefoglalták a jellemzőket, amelyekből sokan alighanem ráismerhetnek jelenlegi, vagy egykori főnökükre.
Mint leírták, a toxikusnak észlelt vezető általában kiszámíthatatlan, szeszélyesen hoz döntéseket, irreális célokat tűz ki, nem rest etikai és személyes határokat áthágni, az elvárásokat nem megfelelően kommunikálja. Jellemző rá a dominancia iránti igény, a hatalomvágy, a rendkívüli manipulációs képesség, az etikátlanság, valamint a magas intellektus és a karizma, de sokszor kompetenciahiánnyal küzd.
Nem szabad beletörődni!
Az ilyen főnök szereti beosztottjait hibáztatni, megfélemlíteni, megalázni, a felelősséget áthárítani. Nem csapatjátékos, a csapat eredményeit magáénak vindikálja, ezáltal produktívnak tűnik, amivel kivívhatja a felsővezetés támogatását. Az erős versenyszellemmel rendelkező szervezetek ugyanis gyakran támogatják azokat a vezetőket, akik túlhajtják a beosztottjaikat, és negatív légkört teremtenek.
Ha az első számú vezető vagy tulajdonos viselkedése toxikus, akkor az alatta lévő vezetői szintnek (lenne? – a szerk.) a feladata a toxikusság kivédése, „ernyőt tartva” a munkavállalók fölé.
Czifra Julianna, a tanulmány első szerzője szerint a toxikus vezetés csak akkor maradhat fenn, ha azt a szervezet értékrendje és a vezetőkiválasztási gyakorlata tolerálja, sőt, akár elvárássá is teheti, valamint ha a szervezet tagjai túlzottan beletörődőek. Minél nagyobb a szervezet, annál több időbe, akár több évbe is beletelik, hogy nyilvánvalóvá váljanak az ilyen vezetés romboló következményei.Azért aki tud, inkább meneküljön?
A toxikus vezető megmérgezi a légkört, mivel folyamatos érzelmi frusztrációt okoz. A munkatársak kiégnek, túlterheltté, motiválatlanná válnak, gyakrabban betegszenek meg, sokat panaszkodnak, klikkek alakulnak ki, túlélő üzemmódba kapcsolnak, és a gyászhoz hasonló folyamaton mennek keresztül. A szervezet teljesítménye leromlik, lelassul a döntéshozás, a kreativitás, az innováció, a lojalitás csökken, a fluktuáció megnő. Félelemkultúra, bizalmatlan légkör alakul ki, torzul az információáramlás.
Nagy kérdés, hogy egy dolgozó mit tehet ilyen körülmények között. Sokan persze egészséges önvédelemből igyekeznek villámgyorsan elhagyni az ilyen terepet. Mások (általában alaptalanul) bíznak abban, hogy előbb-utóbb csak jobbra fordulnak a dolgok. A tanulmány szerint előfordul, hogy a szervezet dobja ki magából a toxikus vezetőt, amikor vállalhatatlanná válik a rendszer számára, de a piaci körülmények és a véletlen is közre játszhat ebben. Akkor remélhető tartós javulás, ha többen is kiállnak a változás mellett, vagy túl sok ember megy el a szervezettől. A teljes változás azonban – állapították meg a kutatók – így sem garantált. A rendszer ugyanis nagyon rugalmas tud lenni, sokáig benntartja a toxikus vezetőt.
A sokáig fennálló toxikusság a szervezeti kultúra részévé válik, és az új belépők számára ez lesz a norma. Valószínűleg alkalmazkodni fognak hozzá, teljesen addig, amíg a vezetési kultúra és értékrend meg nem változik, vagy személyesen fel nem adják. A toxikusságot ily módon a munkavállalók is fenntartják azzal, hogy hosszú ideig bent maradnak a rendszerben, és különféle megküzdési módokkal megtanulnak élni benne. Ha a probléma rendszerszinten jelen van, az egyéni megküzdés azon fog múlni, melyik fázisában tart a szervezetben a toxikusság.
Nézze meg karikatúránkat is!
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kutatás, vezető, vezetés, Corvinus, főnök, toxikus, munkahely
Kapcsolódó anyagok
- 2025.01.30 - Ki tud most nagyon jól elhelyezkedni? Attól is függ, hol él
- 2025.01.29 - A magyarok fele nem szereti a munkahelyét
- 2025.01.14 - A lakosság 40 százaléka számít rossz évre
- 2025.01.13 - Cafeteria: csak kapkodhatjuk a fejünk
- 2025.01.04 - Csak saját ügyfeleinek ad munkáshitelt az OTP
- 2024.12.18 - Sok nagyszülő hitelt vesz fel a karácsonyi ajándékokra
- 2024.12.09 - Csak a magyarok 6 százalékának van számottevő tartaléka
- 2024.11.18 - A többség munkahelyet váltana, de érzi, szűkültek a lehetőségek
- 2024.11.15 - A középkorúak negyede küzdhet anyagi gondokkal
- 2024.03.07 - Egyetemen kutatják a kibercsalásokat
További kapcsolódó anyagok