Magasabb az állampapír kamata a bankbetéteknél

Ráhajt a pénzünkre a kormány

2012. június 8. Egyre többen adják megtakarításukat az államnak, a 9,5 százalék már megmozgatta az emberek fantáziáját. Az akciós bankbetétekkel versenyképes, sőt esetenként magasabb kamat jellemzi az állampapírokat, ráadásul a számlavezetési díj sem csökkenti a befektetés hozamát.

Veri a banki kamatokat az inflációkövető, 3 és 5 éves lekötésű Prémium Magyar Államkötvény 9,5 százalékos éves kamata. Sokaknak vonzó ez a megtakarítási lehetőség, ha hosszabb távra kötnék le a pénzüket. Jelenleg az Erste Bank adja a legtöbb, 9 százalékos kamatot 12 hónapos lekötésre, de csak a bankba érkező új pénzekre szól az ajánlat. Új pénzekre több bank is kínál 8 százalékot, a régi ügyfeleknek azonban csak a CIB adja meg ezt a kamatot. (A legfrissebb betéti kamatokról itt tájékozódhat.) Nem véletlenül éri kritika a kormány azon kezdeményezését, amely a lakosság kezében lévő állampapír-állományt növelné. Ehhez a kimagasló kamat jó utat jelent, hiszen az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) adatai szerint április végén a csak lakosságnak szánt állampapírok állománya 553,8 milliárd forintot tett ki, ami 80,0 milliárd forinttal több, mint tavaly év végén. A legvonzóbb, Prémium államkötvény kevés helyen vásárolható meg. Jelenleg a Magyar Államkincstár országosan igen gyér fiókhálózatában (19 fiók) lehet csak személyesen számlát nyitni, ezután viszont már akár telefonon vagy interneten is vehetünk és adhatunk el állampapírokat.

A Prémium államkötvény inflációkövető, évente változik a kamata. A 3 éves futamidejű 2015. március 19-én jár le, a kamatot évente egyszer változtatják. Minden évben a januári 12 hónapos inflációt (az idén 5,5 százalék volt) fejelik meg 4 százalékponttal, így az első évben 9,5 százalék a kamat. Az 5 éves futamidejű 2017. március 5-én fut ki, a kamat pedig az első évben ugyancsak 9,5 százalék. Igaz, hogy nem tudhatjuk, hogyan alakul az infláció, tehát bizonytalan a későbbi évekre a kamat, de ha elszaladna a pénzromlás, a befektetésünk biztos, hogy e felett hoz majd.

Attól sem kell tartani, hogy ha a futamidő vége előtt akar valaki a pénzéhez jutni, akkor elvesztené a kamat nagy részét vagy egészét. A MÁK fiókjaiban ugyanis napi vételi és eladási árfolyamot tesznek közzé, az állampapír tehát visszaváltható, bár ennek ára van, ugyanis jellemzően 2 százalékkal kevesebb nettó árfolyamot fizet érte a kincstár, de az időarányos kamatot odaadja. A 2 százalékos marzs (vételi és eladási ár közti különbség) miatt a januárban vásárolt Prémium államkötvényt például ha ma visszaváltanánk, akkor körülbelül 4,2 százalékra jönne ki az éves hozam, ami valamivel kevesebb, mint a legjobb betéti kamatok, de nem rossz teljesítmény, ha azt nézzük, hogy sokszor semmit vagy alig valamit fizet egy-egy bank betétfeltörés esetén (amikor lejárat előtt vesszük ki a pénzünket).

Rövidebb futamidőben is versenyez

A MÁK fiókjain kívül az elsődleges forgalmazók hálózatában (CIB, K&H, OTP, UniCredit Bank és Takarékbank) lehet megvenni az egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegyet 8 százalékos kamattal. A hozamunk azonban legfeljebb 7,91 százalék lehet, ugyanis a jegyzési időszak előbb kezdődik és ér véget, mint a futamidő indulása, tehát akár egy hétig is kamat nélkül áll a befektető pénze. Ez az állampapír a legjobb banki betéti kamatokkal is versenyképes. A leginkább talán ennek a papírnak a 6 hónapos változata, a Féléves Kincstárjegy veszélyezteti a bankbetéteket. Hiszen a lakosság jobban szereti egy éven belül lekötni a pénzét. Ennek kamata 7,5 százalék, az elérhető éves hozam legfeljebb 7,34 százalék. Akciós betéti kamatokkal ugyan elérhetünk évi 8-9 százalékot is 6 hónapos lekötésnél, de csak a CIB és a Volksbank ad ennél többet, ha nem új pénzt visz valaki a bankba. Az előbbi 7,85 százalékot, az utóbbi 8 százalékot fizet akciósan a féléves lekötésre.

A lakosság körében Kincstári Takarékjegy a legnépszerűbb, ebből 240 milliárd forintot tartottak az emberek április végén. Nem véletlenül, hiszen a Prémium államkötvénnyel szemben széles körben elérhető, a Magyar Posta hálózatában lehet vásárolni. Márpedig az elérhetőség fontos dolog. Egy éves lekötésre 7,75 százalékot fizet, ami jellemzően magasabb, mint a 6-7 százalékos betéti kamatok. A Kincstári Takarékjegy az első 3 hónapra nem fizet semmit. Ezt követően azonban már akkor is ad kamatot, ha a lejárat előtt akarja valaki visszaváltani. A kamat a lekötési idővel együtt nő, így a negyedik hónapban még csak 5,25 százalékos éves kamatot lehet elérni (ami ugyancsak versenyképes a bankbetétekével), tíz hónap után pedig 7 százalékos éves kamat jár.

Nehéz a hozzájutás az állampapírhoz

Egyelőre a fiókhálózat miatt nehézkes lehet a hosszabb futamidejű államkötvényekhez a hozzájutás, de a tervek szerint a hálózatot is átalakítják majd. Az mindenestre tény, hogy nagy marketingkampányba kezdtek az állampapírok népszerűsítése érdekében. Az első reklámfilm üzenete az, hogy a magyar állampapírok vásárlása nem csupán üzlet, hanem az összetartozás kifejezése is. Bár az összetartozás érzése nem biztos, hogy befektetési szempontból megfontolandó érv, a magas kamat már valóban vonzó alternatíva lehet a biztonságra vágyó befektetőknek.
Április elején született kormányrendelet arról, hogy milyen lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a lakosság minél több állampapírt vegyen. A tervezett intézkedések között megtalálható: lehetővé kívánják tenni, hogy a közszféra dolgozói a munkáltatójukon keresztül vehessenek állampapírt. Kérdés, hogy ha már az érzelmeket is bekapcsolja a kormány egy befektetés kérdésébe (összetartozás), az milyen érzéseket válthat ki az államhoz kötődő dolgozókból, ha munkáltatójuk ajánl nekik melegen egy befektetést. A megtakarítók számára mindig nagy kérdés, hogy hozzá tudnak-e jutni egy befektetéshez. Ha fél napjuk rámegy az utazásra egy számlanyitás miatt – ami a legtöbb banknál ma már telefonos és interneten is elintézhető -, akkor erre kevesen szánják majd rá magukat. A tájékoztatás is hagy kívánnivalót maga után. A lakosság többsége ugyanis a bankbetéteket ismeri. Ha pedig állampapírokról szeretne valaki információhoz jutni, akkor az ÁKK honlapján kell eligazodnia. Márpedig az nem túl ügyfélbarát, a tájékozatlan befektető nehezen találja meg az őt érdeklő információkat, nehézkes az összes lehetőség összehasonlítása, az árfolyamok megtekintése. (Ezt felismerte a kormányzat is, hiszen a kormányrendelet a honlap átalakítását is feladatnak tűzte ki.) Kérhetünk persze telefonos segítséget is. Ügyfélként érdeklődve a tapasztalatunk az, hogy felkészült, a tájékozódást segítő munkatársaktól lehet információt kérni. Az átlagbefektetőnek tehát egyelőre a honlapnál többet segíthet a telekincstár, az ÁKK telefonos ügyfélszolgálata.