Ez történt 2024-ben a tőkepiacokon

Ragyogó évet zárt az amerikai tőzsde, Európa vegyesen teljesített

Fotó: clipart.com

2024. december 23. Különösen jó évet zártak, akik amerikai részvényeket vásároltak idén, ugyanakkor Európában már vegyesebb a kép. A forint nagyot gyengült 2024-ben, ami a dollárban vagy euróban befektetők hozamát szépen növeli. Ugyanakkor számos negatív hatása van a gazdaságunkra. Mutatjuk, mi történt 2024-ben a tőkepiacokon.

A 2024-es év a várakozás éve volt, gyakorlatilag az év első felében az egész tőkepiac azt próbálta váltakozó sikerrel kitalálni, hogy az infláció folyamatosan csökkenését figyelembe véve mikor fogja az amerikai jegybank elérkezettnek látni az időt, hogy kamatot csökkentsen.

A kamatok csökkentése a kötvények árfolyamának emelkedését és ezzel együtt olcsóbb hitellehetőségeket, könnyebb gazdasági bővülést jelent. Ezért általában a kamatcsökkentést mind a kötvénypiacon mind a részvénypiacon pozitív várakozás és árfolyam-emelkedés előzi meg.

Egész tavasszal és nyáron a piacok azt nézték, hogy mennyire jól alakul az amerikai gazdaság és mennyire szépen csökken az infláció, ezért sokan arra fogadtak, hogy akár 4 kamatcsökkentés is lehet idén, és több csökkentés akár 50 bázispontos is lehet akár. Ennek nyomán az árfolyamok szépen emelkedtek, ahogyan például a S&P 500-as, az amerikai nagyvállalatokat jól lefedő index alakulása is jól mutatja az alábbi ábránkon. Érdemes azt is megfigyelni, hogy a részvények szinte folyamatosan emelkedtek az év elejétől kezdve, szinte állandó ütemmel, és hogy augusztus végén, az első kamatcsökkentés bejelentésekor már 16 százalékkal magasabban voltak az árfolyamok, mint januárban.

Az S&P500 index alakulása az elmúlt 12 hónapban

Forrás: marketwatch.com

Végül kiderült, hogy túlzott volt az optimizmus, a Fed idén csak 3 alkalommal vágott kamatot, a legutolsóra éppen múlt héten szerdán. Ráadásul a jegybank vezetői azt is jelezték, hogy mivel az általuk figyelt inflációs mérőszámok tartósan a Fed által megcélzott 2 százalék felett ragadtak, ezért a közeljövőben inkább az a várakozásuk, hogy nem változtatnak jelentősen a kamatokon, a 2025-ös évre csak kettő darab kamatcsökkentést valószínűsítve. A hatás nem is maradt el, az indexek azonnal lekonyultak. Mindez jól példázza azt, hogy a tőkepiacok mennyire a jövőről szólnak: a jelen árfolyamival a jövő félévi makrogazdasági és vállalati profit változásait követik le.

AI és Trump
Igazságtalan volna azonban az összességében kitűnően szereplő amerikai részvénypiac teljesítményét kizárólag a hosszú kamatcsökkentési várakozással magyarázni. Két másik elem is közrejátszott a szárnyalásban. Az első a Donald Trump megválasztását megelőző és az azt követő hurráhangulat, amiben minden elemző arra számít, hogy az újra hatalomba került milliárdos jelentősen csökkenti majd az amerikai cégekre nehezedő bürokráciát és szabályozásokat, miközben komoly importvámokkal védi őket a külföldi versenytársaktól. Ez a trend akkor kezdett el igazán erősödni, amikor Trump győzelmi esélyeit elkezdték komolyan venni, valamikor az ősz elején. Ömlött ekkor a pénz a részvényalapokba és a kriptovalutákba is, hiszen Trumptól azt is várják, hogy megszüntesse a Tőzsdefelügyelet próbálkozásait arra, hogy szabályozza ezt a piacot.

A második ok, amely megmagyarázza az USA piacok szárnyalását, a mesterséges intelligencia iránti felfokozott érdeklődés és a belőle remélt haszon számszerűsítése. Minél többen és többet használták az emberek a szabadon elérhető AI felületeket, annál többen akartak még időben beszállni a legújabb, és a jövőt talán hosszú távon is meghatározó technológia finanszírozásába. Az elemzők árgus szemekkel figyelték a nagy technológiai cégek eredményeit, és azt tapasztalták, hogy sok vállalatnál valóban jelentős eredményeket hozott akár az AI használata, akár az AI infrastruktúra kiépítése. Innen kezdve szakadatlan árfolyam-emelkedés következett be, amit a legjobban a Fanrasztikus Hetes-nek (Magnificent Seven) nevezett cégeknél lehetett tapasztalni. A Microsoft, az Apple, az Amazon, a Tesla, a Facebookot tulajdonló Meta, a Google anyacége, az Alphabet és a Nvidia alkotta csapat számára egészen elképesztően jól sikerült az idei év, ahogyan azt az alábbi grafikonunk is látni lehet:

A Magnificent Seven részvények átlagolt árfolyamainak alakulása idén

Forrás: cnbc.com

Mindez természetesen igen jó hatással volt a technológiai szektor egészére, illetve a Nasdaq-on jegyzett fiatalabb cégekre, ahogyan azt a Nasdaq 100 index idei alakulása is bizonyítja (az index 26 százalékot erősödött idén).

Nasdaq 100 index

Ugyanakkor fontos azt is látnunk, hogy a ragyogó felfutás nem a teljes piacot érinti. Nagyon érdekes eltérést figyelhetünk meg, ugyanis mind a nem-technológiai óriáscégeket képviselő Dow Jones (+13 százalék), mind a közepes méretű vállalatokat tömörítő Russell 2000 (+10 százalék) teljesítménye jóval elmarad a Nasdaq és a top technológiai cégek árfolyamaitól. Bár önmagában nincs semmi szégyenkezni való persze egy 10 százalékos éves emelkedés esetén, de mégis felveti azt a kérdést, hogy mi lesz a mostani részvénypiaci emelkedés sorsa, ha kifut a technológiai szektor lendülete.

A Dow Jones Industrial Average index alakulása idén

Forrás: google.com

Európa lassan és vegyesen

Mindezekhez az amerikai sikerekhez képest elmondható, hogy az európai piacok nem voltak annyira vonzóak idén. Meglepetésre a legjobban a német tőzsdeindex teljesített, ami a bankszektornak és bizonyos technológiai cégeknek (mint pl. az SAP) köszönhető. Mindenesetre a meglehetősen gyenge makrogazdasági teljesítmény mellett a német index közel 20 százalékos emelkedése szinte csodaszámba megy.

A Dax részvényindex alakulása idén

Forrás: google.com

Ehhez képest az angol piac szerényebben teljesített, ami talán jobban is összhangban van az ország Brexitet követő útkereséséhez és recesszió-közeli helyzetéhez. A FTSE 100 index alig 6 százalékkal erősödött idén. Ezzel azonban az angolok még mindig legyőzték örök nagy ellenfelüket, a francia piac ugyanis nagyon megszenvedte mindazt a politikai zűrzavart, amit Macron elnök kétségbeesett előrehozott parlamenti választása okozott. A 40 legnagyobb párizsi céget tartalmazó CAC40 index az európai választások júniusi időpontjáig még 6 százalékos pluszban volt, ezt követően azonban a bizonytalanság és félelem lett úrrá a piacon, amely végül mostanra, szinte egyedüliként a fejlett piacok közt, veszteséges lett: előző évi értékéhez képest a börze 3,5 százalékkal zárt alacsonyabban.

A CAC40 részvényindex alakulása az elmúlt 12 hónapban

Forrás: google.com

A forint csak gyengül és gyengül

Idén a szokottnál is nagyobb figyelmet érdemel a hazai valutánk árfolyamának alakulása. Ha forint alapon gondolkodunk – és nyilván olvasóink túlnyomó többsége itthon él és forintban költi a pénzét – akkor a külföldi piacok hozamait korrigálni kell a külföldi deviza és a forint közti változással. Márpedig idén több menetben is gyengült a hazai fizetőeszközünk, ezért ennek a hatása igen jelentős a befektetők számára. Az ország az európai gazdaság része, ezer millió szállal kötődünk az európai partnereinkhez, így a forint idén tapasztalt 8 százalékos gyengülése a közös európai devizához képest önmagában is komoly gazdasági következményekkel jár (gondoljunk például az importált áruk árának automatikus emelkedésére és az így lassabban lecsengő inflációs nyomásra). Az eurós befektetéseink még euróban elért hozam nélkül is ennyivel érnek most többet.

Az euró – forint árfolyampáros alakulása az elmúlt 12 hónapban

Forrás: xe.com

Befektetőként még izgalmasabb volt idén a dollár alakulása a forinttal szemben, hiszen itt lényegében 13 százalékos gyengülést tapasztalhattunk – ha pozitívan nézzük, akkor minden amerikai részvénybe vagy kötvénybe fektetett dollárunk 13 százalékkal többet ért forintban, akkor is, ha maga a részvény vagy kötvény árfolyama teljesen stagnált volna. Ezeket az adatokat tehát fejben kell tartanunk, amikor a piacok saját devizájában mért teljesítményét elemezzük.