Pesszimistábbak lettek a magyarok
2025. február 5.
A korábbinak mindössze a fele (14 százalék) szándékozza lakáscélra felhasználni önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítását – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréséből. A mostani becslés szerint bő 300 milliárd forint helyett inkább 200 milliárd érkezhet innen a lakáspiacra, de ennek hatása sem egészen egyértelmű.
A hosszú távú takarékoskodásnak is adott egy pofont a kormány az önkéntes nyugdíjpénztári pénz lakásra fordíthatóságával. Úgy tűnik azonban, hogy a pénztártagok okosabbak hazánk vezetőinél, idősebb korukra félretett forintjaikat ugyanis viszonylag kevesen hajlandók gyorsan eltapsolni. Az MNB friss felmérése szerint határozottan csökkent az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása iránti szándék. Decemberben mindössze 14 százalék állította ezt, szemben a szeptemberi 25 százalékos aránnyal.
Az új jegybanki becslés szerint a korábbi 365 milliárd forint helyett 215 milliárd forintnyi nyugdíjpénz mehet az ingatlanpiacra. A felhasználók 40 százaléka tervez ingatlanvásárlást, 57 százalékuk viszont azt jelezte, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználása nélkül is tervezne ingatlanvásárlást vagy felújítást. Így még az MNB is úgy gondolja, hogy a nyugdíjpénz felhasználásának lakáspiaci hatásait több tényező is mérsékelheti. (A GKI elemzése szerint a kormány összes lakáspiaci programja is csak szerényen élénkítheti a növekedést, csak arra jó, hogy az ingatlanárakat még magasabbra röpítse.)
A jegybank felmérte azt is, hogy a lakosság az állampapírok után kapott kamatokat, a lejáró pénzt mire fordítja. Mint kiderült, az előző felmérésekhez képest csökkent, de továbbra is magas a kamatjövedelmet állampapírba fektetni tervezők aránya. A kamatfizetéseket a válaszadók 43 százaléka fektetné be újra állampapírba. A más befektetést keresők aránya 12 százalék. A kitöltők 39 százaléka pedig kiadásai fedezésére költené a forrásokat.
Úgy tűnik, ezen a téren valóra válhat a miniszterelnök fogyasztás felpörgéséről szőtt álma. Rengeteg pénzt vásárolgathatnak el. Kételyek amúgy itt is lehetnek, egy korábbi felmérés szerint ugyanis a költésre szánt összegek esetében első helyen az utazás áll. A külföldi utak pedig nem a költségvetés feneketlen bendőjét hizlalják. Ami viszont biztosan a boltokba mehet, az a családi adókedvezmény növeléséből származó többletjövedelem. Az MNB erre is külön rákérdezett.
A családi adókedvezmény növeléséből származó, júliustól érkező többletjövedelmet az érintettek 60 százaléka fogyasztaná el. Ez meglehetősen magas arány, de – emelte ki az MNB – az alacsonyabb jövedelmű háztartások közül még többen tesznek majd így. Ahogy a lakáspiac egészéhez mérten, úgy az összes kiskereskedelmi forgalom (ez üzemanyag nélkül 2024-ben 16 ezer milliárd forint feletti lehetett) arányában sem annyira jelentős a plusz pénz, arra viszont biztosan jó, hogy gerjessze az inflációt. Ez is pszichológiai hatás – mint a lakások árazása –, a kereskedők nagyobb keresletre számítva erőteljesebben nyomhatják meg a ceruzát.
A jegybanki felmérés alapján azt mondhatjuk, hogy az emberek a drágulás megítélésében is reálisabbak a kormánynál. Az inflációs várakozások 6 negyedévnyi folyamatos csökkenése ugyanis decemberben megtorpant, sőt már a korábbinál nagyobb drágulásra is számítottak a válaszadók. A rövid távú inflációs várakozások mediánja 0,3, a középtávúaké pedig egy teljes százalékponttal nőtt.
Nem csak az árak emelkedésével kalkulálnak a családok, hanem azzal is, hogy helyzetük nem igazán lesz jobb. Az MNB felmérése szerint emelkedett a pesszimistább várakozással a jövőbe tekintők aránya, különösen a 65 év felettiek körében. Magasabb lett ugyanis az anyagi helyzetük romlását várók aránya. A jegybank lelkesen megjegyezte viszont, hogy továbbra is magas a háztartások megtakarítási szándéka: a munkaképes korú főkeresővel rendelkező háztartások 50 százaléka jelezte, hogy tervez megtakarítani a következő 12 hónapban. Nos, hát így indult az idei, a miniszterelnök szerint fantasztikus év.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: megtakarítás, felmérés, MNB, önkéntes nyugdíjpénztár, lakás, állampapír, családi adókedvezmény, infláció
Ragaszkodnak nyugdíjpénzükhöz az emberek
Fotó: clipart.com
A hosszú távú takarékoskodásnak is adott egy pofont a kormány az önkéntes nyugdíjpénztári pénz lakásra fordíthatóságával. Úgy tűnik azonban, hogy a pénztártagok okosabbak hazánk vezetőinél, idősebb korukra félretett forintjaikat ugyanis viszonylag kevesen hajlandók gyorsan eltapsolni. Az MNB friss felmérése szerint határozottan csökkent az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása iránti szándék. Decemberben mindössze 14 százalék állította ezt, szemben a szeptemberi 25 százalékos aránnyal.
Az új jegybanki becslés szerint a korábbi 365 milliárd forint helyett 215 milliárd forintnyi nyugdíjpénz mehet az ingatlanpiacra. A felhasználók 40 százaléka tervez ingatlanvásárlást, 57 százalékuk viszont azt jelezte, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználása nélkül is tervezne ingatlanvásárlást vagy felújítást. Így még az MNB is úgy gondolja, hogy a nyugdíjpénz felhasználásának lakáspiaci hatásait több tényező is mérsékelheti. (A GKI elemzése szerint a kormány összes lakáspiaci programja is csak szerényen élénkítheti a növekedést, csak arra jó, hogy az ingatlanárakat még magasabbra röpítse.)
Azért bőven juthat pénz az infláció gerjesztésére is
A jegybank felmérte azt is, hogy a lakosság az állampapírok után kapott kamatokat, a lejáró pénzt mire fordítja. Mint kiderült, az előző felmérésekhez képest csökkent, de továbbra is magas a kamatjövedelmet állampapírba fektetni tervezők aránya. A kamatfizetéseket a válaszadók 43 százaléka fektetné be újra állampapírba. A más befektetést keresők aránya 12 százalék. A kitöltők 39 százaléka pedig kiadásai fedezésére költené a forrásokat.
Úgy tűnik, ezen a téren valóra válhat a miniszterelnök fogyasztás felpörgéséről szőtt álma. Rengeteg pénzt vásárolgathatnak el. Kételyek amúgy itt is lehetnek, egy korábbi felmérés szerint ugyanis a költésre szánt összegek esetében első helyen az utazás áll. A külföldi utak pedig nem a költségvetés feneketlen bendőjét hizlalják. Ami viszont biztosan a boltokba mehet, az a családi adókedvezmény növeléséből származó többletjövedelem. Az MNB erre is külön rákérdezett.
A családi adókedvezmény növeléséből származó, júliustól érkező többletjövedelmet az érintettek 60 százaléka fogyasztaná el. Ez meglehetősen magas arány, de – emelte ki az MNB – az alacsonyabb jövedelmű háztartások közül még többen tesznek majd így. Ahogy a lakáspiac egészéhez mérten, úgy az összes kiskereskedelmi forgalom (ez üzemanyag nélkül 2024-ben 16 ezer milliárd forint feletti lehetett) arányában sem annyira jelentős a plusz pénz, arra viszont biztosan jó, hogy gerjessze az inflációt. Ez is pszichológiai hatás – mint a lakások árazása –, a kereskedők nagyobb keresletre számítva erőteljesebben nyomhatják meg a ceruzát.
Nagyobb drágulásra számít a lakosság
A jegybanki felmérés alapján azt mondhatjuk, hogy az emberek a drágulás megítélésében is reálisabbak a kormánynál. Az inflációs várakozások 6 negyedévnyi folyamatos csökkenése ugyanis decemberben megtorpant, sőt már a korábbinál nagyobb drágulásra is számítottak a válaszadók. A rövid távú inflációs várakozások mediánja 0,3, a középtávúaké pedig egy teljes százalékponttal nőtt.
Nem csak az árak emelkedésével kalkulálnak a családok, hanem azzal is, hogy helyzetük nem igazán lesz jobb. Az MNB felmérése szerint emelkedett a pesszimistább várakozással a jövőbe tekintők aránya, különösen a 65 év felettiek körében. Magasabb lett ugyanis az anyagi helyzetük romlását várók aránya. A jegybank lelkesen megjegyezte viszont, hogy továbbra is magas a háztartások megtakarítási szándéka: a munkaképes korú főkeresővel rendelkező háztartások 50 százaléka jelezte, hogy tervez megtakarítani a következő 12 hónapban. Nos, hát így indult az idei, a miniszterelnök szerint fantasztikus év.
A cafeteria jelenlegi szabályait, adókulcsait, a költési lehetőségeket itt nézheti meg
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: B.Varga Judit
Címkék: megtakarítás, felmérés, MNB, önkéntes nyugdíjpénztár, lakás, állampapír, családi adókedvezmény, infláció
Kapcsolódó anyagok
- 2025.02.13 - A cégek kétharmada nem biztosítja a cafeteria új elemeit
- 2025.02.11 - Anyagiak miatt a féltékenységnél is több a konfliktus a pároknál
- 2025.02.10 - Az elévülés végéig őrizni kell az adóigazolásokat
- 2025.02.10 - A bankok kétharmada készül a lakáshitelek drágítására
- 2025.02.04 - Nagyot zuhant a Babakötvény kamata
- 2025.02.02 - Gyűjtést kellene szervezni Orbán Viktornak?
- 2025.01.31 - Kilőttek az ipari termelői árak
- 2025.01.28 - Már nem mondja az MNB, hogy szünetelteti a kamatcsökkentést
- 2025.01.27 - Kétségbeesetten bizonygatja a kormány, mennyire jól élnek a magyarok
- 2025.01.24 - Leálltak az emberek az állampapír-vásárlással
- 2025.01.23 - Csak a magyarok tizede hiszi el, hogy fantasztikus év lesz 2025
- 2025.01.20 - Elárulták az emberek, mit tesznek az állampapírok kamatával
- 2025.01.14 - A lakosság 40 százaléka számít rossz évre
- 2025.01.13 - Cafeteria: csak kapkodhatjuk a fejünk
- 2024.12.09 - Csak a magyarok 6 százalékának van számottevő tartaléka
- 2024.12.02 - Rá sem ismer jövőre a cafeteriára
- 2024.11.28 - Olyan derült ki a nyugdíjpénzről, amiről eddig nem tudtunk
További kapcsolódó anyagok