Az oktatási rendszerrel is bebetonozhatják a lehetőségeket

Rabszolgasors? Igazán így érhető el

Fotó: Azénpénzem
2017. május 4. Ma kezdik a parlamentben az oktatási törvény módosításáról szóló általános vitát. Ezzel alighanem egy olyan újabb kerítést húzhatnak fel, amellyel a kevésbé szerencsések gyermekeit még jobban elzárják a lehetőségektől. Mindenesetre már kezd kirajzolódni a „rabszolgaképzés” képe.

Annyira nagy felháborodás kísérte, hogy végül vissza is vonták a rabszolgamunka törvénykönyvét. Az oktatási rendszer átalakításai közben azonban egyre erőteljesebben azt mutatják, hogy a kormány azt szeretné elérni: már a hazai állami iskolapadokból olyanok kerüljenek ki, akik semmit sem akarnak (képesek) igazán kifogásolni. Ellenzéki képviselők már többször beszéltek arról, hogy kezd kialakulni a „rabszolgaképzés”.

A parlamentben ma kezdik meg az oktatási törvény módosításáról szóló általános vitát. Az ebben szereplő javaslatok a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint több ponton súlyosan sérti a leghátrányosabb helyzetben lévő tanulók és szülők érdekeit. A Miniszterelnökség pedig azzal nyújtotta be a kormány nevében az irományt, hogy az „az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került”. Elvben tehát kemény kritikákra nem igazán lehetne ok.

További tervek is akadhatnak


A javaslatban a pedagógushiányra hivatkozva szerepel, hogy megfelelő végzettséggel nem rendelkezők is taníthatnának. A kormány ezzel – állítja a PSZ – a gyakorlatban lemondana az értelmi fogyatékosok megfelelő ellátásáról. A HVG részletesen foglalkozott azzal, miként csökkentette a kabinet folyamatosan a gyógypedagógus-képzésre felvehető hallgatók számát. A PSZ elnöke, Galló Istvánné a törvény benyújtására reagálva tartott sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra is, hogy összesen négyezer pedagógusnak szűnt meg a munkaviszonya ebben a tanévben, miközben csupán 800-an léptek be. Az is csökkenti a pedagógusok számát, hogy nyugdíjasokat csak külön engedéllyel lehet foglalkoztatni.

Persze nem csak a mostani javaslattal van a gond. Gallóné beszélt arról is, hogy a már felállított rendszerben egy szakgimnáziumi érettségi nem elég, ha egy diák közben pályát akar módosítani, a szakiskola pedig abszolút zsákutca. Utóbbi intézménytípusban a közismereti tárgyakat oly mértékben csökkentették, hogy érettségire ezek után nincs esélye a diákoknak.

Már felröppentek olyan hírek, hogy bevezetnék a kötelező középiskolai felvételit. A PSZ úgy látja, hogy a gimnáziumi férőhelyeket folyamatosan csökkenteni akarják, és csak annyi diákot akarnak felvenni, amennyinek útja egyenesen vezet a felsőoktatásba.

Magántanulás, egyházi iskolába terelés


Az új előírások alapján a jövőben a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal, nehézségekkel küzdő tanulók év végi osztályozása kötelezővé válna, amivel biztosan nem válnak kezelhetőbbé ezek a gyerekek. Akik a tapasztalatok szerint egyre többen vannak. Tipikusan ők azok, akik magántanulóvá válhatnak (elsősorban persze akkor, ha a szülő anyagi lehetőségei ezt engedik). Tavaly jelentősen nőtt a magántanulók száma – derült ki a Magyar Nemzet összesítéséből. A lap az Oktatási Hivatalhoz nyújtott be közérdekűadat-igénylést, hogy megtudják, hogyan változott az arány az elmúlt tíz évben. (Erről részletesebben itt olvashat.)

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára az MTI egy korábbi tudósítása szerint elmondta: 2010-es kormányváltás óta megduplázódott, 210 ezerre nőtt az egyházi iskolába járó diákok száma. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a Szabad Földnek elmondta, hogy a kormány szakmailag és anyagilag is kedvez az egyházi iskoláknak: versenyelőnyhöz juttatja őket, és ez diszkrimináció az állami intézményekkel szemben.

Az egyházi iskolák már jobban felszereltek, szabadabban választhatnak tankönyveket, és könnyebben jutnak hozzá a fenntartáshoz, illetve az informatikai és egyéb fejlesztésekhez szükséges összegekhez. Mendrey azt gondolja, hogy a gimnazisták számát a tervek szerint csökkentenék, s a kevesebb diákot az elitképzés színhelyének kiszemelt (nyilvánvalóan ideológiailag megfelelőnek tartott – a szerk.) egyházi iskolákba irányítanák.

Furcsaság a nyelvvizsga körül


A most futó oktatási törvényjavaslatban szerepel egy meglehetősen sajátos változtatás. Az egyik passzusban biztosítják a profi német nyelvvizsga ingyenességét. Az is kiderül viszont, hogy erre azért kerül sor, mert a németországi Kultuszminiszteri Konferencia kifogásolta, hogy miközben ők díjmentesen biztosítják a magas presztízsű (DSD II) képzést, a magyar állam jelentős honosítási költséggel terheli a tanulókat.

Az Országos Diáktanács ülése előtti sajtótájékoztatóján az Emmi család- ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára az MTI tudósítása szerint elmondta: a jövő év elejétől a 35 évesnél nem idősebbeknek ingyenessé teszi a kormány az első nyelvvizsga megszerzését. Novák Katalin kitért arra, hogy a kutatások szerint ugyan az elmúlt években emelkedett azoknak a 15-29 éves fiataloknak a száma, akik azt állítják magukról, hogy beszélnek idegen nyelvet, ám a nyelvvizsgával rendelkezők aránya stagnál. Az elmúlt években végzett felmérések szerint e korosztály tagjainak csupán 31 százaléka rendelkezik nyelvvizsga bizonyítvánnyal.

A térítés utófinanszírozással történik majd, a sikeres vizsgát követően az Új Nemzedék Központnál lehet majd kérni a vizsgadíj kifizetését. Követelmény az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes megléte, a térítés összege pedig megegyezik az emelt szintű érettségi megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga díjával, vagyis 34 500 forint. Ez persze nagyon jó dolog, de a szülők jól tudják: nem a vizsgadíj, hanem a vizsgáig eljuttatás kerülhet húzós összegekbe. Ezen sokat a megfelelő iskolai nyelvtanítás segíthetne.

Nézze meg karikatúránkat is

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok