Végül lehet, hogy részben Tarsoly javaslata valósul meg

Quaestor: pénz az ablakban?

Fotó: Krizsán Csaba, MTI

2015. április 1. Villámgyorsan el is fogadta a parlament azt a törvényt, ami – legalábbis címében – a Quaestor károsultjait juttathatná pénzükhöz. Számos kérdés azonban még most is felvethető. Leginkább az, hogy a bűnügyi intézkedésekből hogyan lehet a kárrendezésre fordítható pénz. Csak nem nyugszanak a kedélyek, így újabb törvényjavaslat várható.

A parlament tegnap elfogadta a „brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről” hangzatos elnevezéssel futó törvény. Aprócska probléma, hogy a már a kihirdetésre váró jogszabályban egyetlen szót sem ejtenek a károsultakról. Az új passzusokkal, a Btk. vagyonzárolási részét kiegészítve, külön szabályokat vezetnek be az 50 millió forint feletti, pénzügyi szolgáltatás keretében okozott kárra (legyen az befektetési, biztosítási vagy akár pénztári). Arról viszont egyetlen rendelkezés sem szól, hogy a már – például a kapcsolt vállalkozásokra, könyvvizsgálókra, felügyelőbizottsági tagokra –kiterjesztett vagyonfoglalás eredménye hogyan és mikor fedezheti az okozott károkat.

Több olvasónk is emlékeztetett arra, hogy a kormányzat még akkor sem feltétlenül fordította a bajban levőkre a pénzt, amikor ez egyértelmű kötelességének tűnt. Eszünkbe juthat a vörösiszap-katasztrófa adományait gyűjtő Magyar Kármentő Alap, amibe több mint kétmilliárd forint állampolgári befizetés érkezett. A pénz felhasználást firtató kérdésekre pedig később a kármentő bizottság vezetője hangsúlyozta: az alap felhasználásáról szóló rendeletben nincs benne, hogy az adományokat közvetlenül és kizárólag a katasztrófa károsultjainak kellene juttatni. Emlékezetessé vált a parlagfű-mentesítési eset is.

Nyilvánosságra hozták azt a levelet, amit Tarsoly Csaba Orbán Viktornak írt. Ebben azt javasolja, hogy a Quaestor „jövőértéken” (tehát esetleg sohanapján) 300 milliárd forintot érő ingatlanjait és befektetéseit – kiemelte a DunaCityt, az ETO Parkot és a működő szállodákat, de az összegbe egyéb „innovatív projektek” is beleszámítanak – egy zártkörű alapba koncentrálják, amelynek a befektetési jegye állami vagyonkezelőhöz kerülhetne. Elsőként viszont azt várta volna el, hogy az állam nyújtson hitelt, illetve tőkét a társaságnak. Ezen állampapírokat vettek volna, ezt adva a kötvényeseknek követelésük fejében. A szemléletet jól mutatja, hogy Tarsoly leírta, hogy az állampapír-jegyzés révén „a pénz azonnal visszakerül a költségvetésbe”. Saját adósságát tehát gond nélkül az adófizetőkre átterhelhetőnek látta.

Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy sokan nem érik be azzal, ha csak a jogszabály címe utal a pénz későbbi felhasználására. Egyelőre a már az „ablakba” tett intézkedések sem tűnnek elegendőnek. A Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal a szavazás után tartott sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint arról beszélt: a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a zárolásokkal létrejöjjön egy olyan vagyonalap, amelyből még a büntetőeljárás lezárulása előtt gondoskodni lehet a brókerbotrány károsultjainak kártérítéséről. Erről hamarosan újabb törvényjavaslatot nyújtanak be (hogy ezt a kérdést miért nem ebben a jogszabályban rendezték, arról nem ejtett szót).

A már elfogadott törvénnyel kapcsolatban egyébként sorjáznak a kifogások. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKK) érthető okból tiltakozik az ellen, hogy bármikor zárolható legyen tagjai személyes vagyona, ha olyan céggel állnak szerződéses kapcsolatban, amelynél valaki csalást követ el. A könyvvizsgáló olyan, mint egy partjelző egy focimeccsen, és azért, mert a csapatok bundáztak, nem a partjelzőket kellene felelősségre vonni – mondta Lukács János az MKK elnöke a Hír 24-nek.

A vagyont kezelni is kell!

Az fn.hir24.hu Óriási kamu Rogán brókertörvénye címmel alaposabban körbejárja a kérdést. A portálnak egy adójogász elmondta: kizárt, hogy a kormány ne tudná, hogy az offshore paradicsomokba mentett vagyonokat szinte lehetetlen visszaszerezni. Szerinte innen lehet tudni, hogy a kormány kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó javaslata nem vehető komolyan. A cikkben emlékeztetnek arra is, hogy a Bajnai-kormány minden korábbi kabinetnél messzebbre ment az offshore vagyonok hazai adózásba bevonására, ám 2010-ben a Fidesz egyik első intézkedése az volt, hogy Rogán Antal javaslatára eltörölte ezeket a jogszabályokat.

A Quaestor-ügyben pedig egyértelműen van offshore szál. Ez már csökkentheti a pénz visszaszerzésének esélyét. Azt is érdemes azonban végiggondolni, hogy ha valóban megvalósul az, amit a miniszterelnök egy hete az M1-en nyilatkozott, akkor mi lesz a helyzet. Orván Viktor azt mondta, hogy egy vagyonalapba vonnák be a brókerbotrányban érintett cégcsoportok vagyontárgyait, és abból kártalanítanák a befektetőket (érdekes, hogy a tegnap végül elfogadott törvényből ez valahogy kimaradt).

Az ügyészség, mint arról korábban beszámoltunk, számos vagyonelemet már lefoglalt. Ilyen esetekben pedig kulcskérdés, hogy a vagyonzárolás vagy akár a „vagyonalap” létrehozása miként érintheti a gazdálkodást. Nem elég, ha létezik egy cég vagy létesítmény, azt megfelelően vezetni is kell ahhoz, hogy kellő profitot termeljen (az értékesítés – ha van rá esély – szintén odafigyelést igényel). Ezért is lehetett vörös vészjelzés mindenkinek – mint mostanra kiderült, napok múlva az ügyészségnek is –, hogy Tarsoly Csaba a vezetést a tápiósági büntetett előéletű, képzetlen Orgován Bélának adta át. (Orgován a Borssal hajlandó volt beszélni, de a nyilatkozatot később letiltotta.) Persze nehéz nem visszagondolni arra, hogy ezt a momentumot (is) a sajtó derítette ki.

Ami pedig a vagyonelemeket illeti: a Quaestor portfoliójának egyik gyöngyszeme lehet a győri ETO Park. Számításaink szerint a komplexumban mintegy 5600 négyzetméter áll hasznosítatlanul, körülbelül 40 helyiség vár kiadásra. A kisalfold.hu kedd kora délelőtt nézett körül az ETO Parkban. Mint megállapították, itt nem változott nagyot a világ: a parkoló ötödében autók, benn az "élményközpontban" kevés ember, és körülbelül 15 nyitva tartó üzlet volt.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: Quaestor, kötvényesek, kártérítés, jogszabály, Tarsoly Csaba, ügyészség, ETO