Aggasztó és bíztató fejlemények egyaránt akadnak

Quaestor: mi jut a kötvényeseknek?

Fotó: Kovács Tamás, MTI
2015. március 25. Számításaink szerint a jelenlegi feltételek alapján ötmillió forintnyi kötvény után viszonylag gyorsan átlagosan 3,3 millió forintra lehetne számítani. A helyzet azonban ennél bonyolultabb. Elméletben elképzelhető, hogy a Quaestornál vezetett értékpapírszámlán ugyanannyit tartó két kötvényes közül az egyik majdnem teljes egészében viszontláthatja pénzét már a Bevától, míg a másik legfeljebb a Quaestor-cégcsoport felszámolása után számíthat valamekkora összegre.

Beigazolódott, amiről korábban írtunk, hogy a „fiktív” (valójában inkább túlbocsátásról lehetne beszélni) Quaestor-kötvények után a Befektetővédelmi Alapnak kártérítést kell fizetnie.  Ez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jogi szakértők megkérdezésével kialakított határozott álláspontja – jelentette be Windisch László alelnök (képünkön). Mielőtt azonban a kötvénytulajdonosok fellélegeznének, nem árt kicsit közelebbről is megszemlélni, mennyi pénzre is lehet a különböző esetekben számítani.

Bár úgy látszik, csak érintőlegesen tartozik a Quaestor-csoport összeomlásához, komoly teret kapott a sajtóban, hogy a cégcsoport üzemeltette – igencsak előnyös feltételekkel – a Moszkvában és Isztambulban működő magyar kereskedőházakat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a botrány kirobbanásakor azonnal fel is bontotta a szerződést. Mint azonban az Index megírta, a minisztérium irányítása alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház is jelentős összeget tartott a Quaestornál nyitott számlán. Ezt pedig éppen a bukás előtti napon vették ki. Az újság kérdésére a minisztérium tagadta, hogy bennfentes információval rendelkeztek volna. A hirtelen pénzkivételt azzal indokolták, hogy Buda-Cash és a Hungaria Értékpapír bedőlését látva úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem tartják a brókercégnél a pénzüket.
Jelenleg úgy tűnik, hogy azok ügye áll jobban, akik nem a szabályosan kibocsátott, hanem az illegális kötvényekből vásároltak. Az ő veszteségük ugyanis nem a papíroknak a Quaestor Hrurira csődje miatti elértéktelenedéséből fakad, hanem abból, hogy Beva-tag Quaestor Értékpapír Zrt. többet adott el az engedélyezettnél.

A brókercégnél az előzetes adatok szerint 30-32 ezer ügyfél számláján összesen 210 milliárd forintnyi kötvényt tartanak nyilván. Ebből a központi értéktárnál (Keler) 57,8 milliárd forint összegű kötvény szerepel, vagyis ennyi tekinthető valóságosan létezőnek. Az MNB alelnöke, Windisch László a tegnapi jegybanki tájékoztatón elmondta: ezekből a számokból lehet következtetni a Beva kártérítés kielégítési arányszámára is.

Számításaink szerint átlagosan 6,8 millió forint kötvényt tartottak számlájukon az ügyfelek. Az előbbi értékek alapján ők befektetésük 72,4 százalékát láthatják viszont a Bevától – mivel mindnyájukra ennyi esik a nem létező kötvényekből. Összességében egy ekkora befektetés után 4,5 millió forintot fizethet így ki a befektetővédelem (ötmillió forint után 3,3 millió forint járhatna). Figyelembe véve, hogy egymillió forintig a teljes összeg, efelett pedig annak 90 százaléka jár, a felső határ pedig hatmillió forint, ami a mi „átlagos” befektetőnket – az elméleti arányszám alkalmazása miatt – nem érinti. (Úgy tudjuk egyébként, hogy a hatmilliós kifizetési korlátba mintegy tízezer befektető ütközik, százmillió forintnál többet pedig mindössze heten tartottak a Quaestornál.)

A különböző sorozatoknál eltérőek az arányok


A helyzet azonban ennél bonyolultabb. Mint ugyanis az MNB-től megtudtuk, sorozatonként eltérő a valós és a „fiktív” kötvények aránya. A Kelerben 19-féle még aktív Quaestor kötvényt tartanak nyilván, a legközelebbi lejárat március 18-a (lett volna), a legtávolabbi 2020 szeptemberére esik. Elméletben elképzelhető tehát, hogy a Quaestornál vezetett értékpapírszámlán ugyanannyit tartó két kötvényes közül az egyik majdnem teljes egészében viszontláthatja pénzét már a Bevától, míg a másik legfeljebb a Quaestor-cégcsoport felszámolása után számíthat valamekkora összegre.

Mindkét kötvényesnek várnia kell azonban. A Beva-kártérítésre jelentkezés (amit mindenkinek meg kell tennie!) előtt ugyanis meg kell várni, hogy a felügyeleti hatóság visszavonja a Quaestor Értékpapír Zrt. működési engedélyét, a bíróság pedig ezt követően elrendelje a felszámolást. Kérdésünkre Binder István, a jegybank felügyeleti szóvivője nem vállalkozott arra, hogy akár csak megbecsülje, mikor kerülhet sor a brókercég engedélyének visszavonására. Mint hangsúlyozta: még folyik a helyzet felmérése, az ügyfelekkel az egyenlegek egyeztetése.

A Beva-fizetés sokaknak (bár nem feltétlenül mindenkinek) jó hír ugyan, de igazán az lenne jó, ha a kötvényesek teljes követelésükhöz hozzájutnának. Az utóbbi napokban pedig több olyan érdekes fejlemény is kiderült, ami ezt érintheti. Mint ugyanis a Figyelő, majd nyomában több portál megírta, a kötvényeket kibocsátó Questor Hrurira március 9-én sajtónyilatkozatban bejelentett csődje nem jelent meg a Cégközlönyben, márpedig csődvédelem nem sajtó útján válik joghatályossá. Ezen az sem változtat lényegesen, hogy – mint Tarsoly Csaba, a cég egykori vezére újabb sajtóközleményben pontosította – a Cégbíróság a kérelmet formai hiba miatt dobta vissza, így az csak az újabb benyújtás után, március 19-étől érvényes. A kibocsátó csődje tehát a forgalmazó brókercég tevékenységének felfüggesztése után vált érvényessé, így a kötvények legális hányada után is felvethető a Beva kártérítési kötelezettsége.  

Nagy változások következtek be a cégcsoportnál


Mindemellett a Quaestor cégcsoport részéről több közlemény is megjelent, amelyben arról biztosítják a kötvényeseket, hogy a csoport vagyona megfelelő fedezetet biztosít minden követelés kielégítésére. Ez – mivel egyelőre nemcsak a brókercég, de a kötvénykibocsátó felszámolásának megindítása is várat magára – még legjobb esetben is a jövő homályába vész. A cégcsoport környékén azonban – mint arra a 444.hu felhívta a figyelmet – eközben furcsa dolgok történtek. A Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt., amely a csoportot összefogja, korábban a Liechtensteinben bejegyzett Insula Management Establishment tulajdonában volt. Március 16-án azonban a neki nyújtott – éppen a kötvényekkel finanszírozott – hitelek egy részének átalakításával a Quaestor Financial Hrurira szerzett benne többségi tulajdont (más könyvelési technikával az 75 milliárdos hitel többi része is véglegesen az anyacéghez került). Ezzel egyidőben a cég vezetését Tarsoly Csabától a papírok szerint egy – amennyire tudni lehet – még strómannak is alkalmatlannak tűnő ismeretlen vette át.

E változásoknak célja a HVG.hu szerint az iratok eltüntetése, a felelősségtől való megszabadulás és a kötvényesek végleges kisemmizése lehet. A Quaestor Hrurira ugyanis az anyacég tulajdonosaként már csak a cégcsoport összes többi adósságának kiegyenlítése után juthat pénzhez, amiből aztán ő a maga befektetőit kifizethetné.

Beindul, sőt magasabb fokozatra is kapcsolhat a törvénygyár


A követelések fedezetét azonban bővítheti, hogy a Fidesz-frakció az ígéret szerint hétfőn benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, ami az indoklás szerint arra szolgál, hogy a brókerbotrányban érintett cégek, „a csaló brókerek, valamint a vállalatok vezetői, tulajdonosai, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könnyvizsgálói ne tudják elrejteni vagyonukat, illetve felelősséget vállaljanak az általuk okozott károkért”. Az előterjesztés a Btk. vagyonzárolási passzusát egészíti ki. Külön szabályokat vezetnek be az 50 millió forint feletti pénzügyi szolgáltatás keretében okozott kárra (legyen az befektetési, biztosítási, vagy akár pénztári). Ilyen esetben nemcsak az érintett vállalkozás, hanem annak kapcsolt része, sőt vezetői, alkalmazottjai és megbízottjai vagyona is zár alá vehető. Akkor is, ha a kapcsolat a bűncselekmény elkövetésének megkezdését követően megszűnt. Az sem jelentene kibúvót, ha időközben a vagyont hozzátartozóra vagy strómanra engedményezték. A zárolt vagyon kezelésére állami vagyonfelügyelőt kell kirendelni. Windisch, aki szerint a jegybank „üdvözli a módosítást”, úgy gondolja, hogy ezzel erős és kellő eszköz biztosíthatja a kötvényesek pénzének megtérülését.

Az MTI híre szerint egy meg nem nevezett fideszes politikus háttérbeszélgetésén elhangzott: a je­len­leg ér­vé­nyes sza­bá­lyok sze­rint a kár­ta­la­ní­tás­sal meg kell vár­ni a bün­te­tő el­já­rás vé­gét, de a párt sze­ret­né fel­gyor­sí­ta­ni a fo­lya­ma­tot. A ter­ve­zett új jog­sza­bály le­he­tő­vé ten­né, hogy pol­gá­ri jo­gi igény­nél, ha van meg­ál­la­pí­tott kár­összeg, el­kez­dőd­hes­sen a kár­ta­laní­tás és a ki­fi­ze­tés a bün­te­tő el­já­rás­tól füg­get­le­nül. (Ez éveket jelenthetne a károsultaknak.) Problémát je­lent – idézte az MTI a hát­tér­be­szél­ge­tést tar­tó ve­ze­tő fi­deszes po­li­ti­kust -, hogy Magyarországon egy­elő­re nincs olyan jog­sza­bály, ami a cso­por­tos per­kép­vi­se­le­tet le­he­tő­vé ten­né. Ezért a vál­toz­ta­tást va­ló­szí­nű­leg a pol­gá­ri per­rend­tar­tás­ban ve­zet­nék be.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok