Érdemes néhány fogalmat tisztázni

Quaestor: mennyi lehet az annyi?

2015. március 29. Látszólag minden pörög a Quaestor-ügyben, de mélyebbre nézve inkább csak az ellentmondásokat látjuk szaporodni. Miközben mindenki Tarsoly Csaba letartóztatásán rágódhat, nemcsak azt lehet egyre kevésbé tudni, hogy mi történt, de azt sem, hogy mi történik, és hogy mi fog, illetve minek kellene történnie.

A Quaestor vezetője, Tarsoly Csaba és két társa előzetes letartóztatása körüli bonyodalmakkal kapcsolatban van min rágódnia a sajtónak, pedig a kattanó bilincs csak egy momentum ebben az ügyben. Harminc ingatlant, több mint harminc cég tulajdonrészét és számos nagy értékű ingóságot foglalt le huszonnégy óra alatt a rendőrség – közölte egyebek mellett szombaton Farkas Géza, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője az MTI-vel, válaszul arra a nyílt levélre, amit a Quaestor-ügy károsultjai intéztek a legfőbb ügyészhez. Ez első pillantásra bíztató lehet a Quaestor kötvények tulajdonosai számára, bár még nem lehet tudni, hogy a lefoglalt értékek milyen mértékben fedezhetik a cégcsoporttal szembeni követeléseket (ezeket amúgy el is kell tudni adni).

Alapvetően azonban továbbra is találgatások, összefüggéseikből kiragadott, néha valószerűtlennek tűnő számok és időpontok, feltételezések, kombinációk, helyenként piaci pletykák és egyre inkább jogi spekulációk jellemzik a Quaestor-ügyet. Nem csak azt lehet egyre kevésbé tudni, hogy mi történt, de azt sem, hogy mi történik, és hogy mi fog, illetve minek kellene történnie. A portálunkhoz érkező szaporodó olvasói megkeresések is azt mutatják, hogy a közeli jövőben bő tere nyílik a jogi és pénzügyi spekulációknak és értelmezési vitáknak.

Egyik olvasónk a március 18-án lejárt kötvénysorozatokkal kapcsolatban veti fel, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt.-nek ezt a napot követően a kötvények tulajdonosaival szemben jogi értelemben pénztartozása áll fenn. Felvetése első pillantásra teljesen jogos, hiszen a kötvények valóban lejártak, és a kifizetés esedékessé vált. A helyzet azonban bonyolultabb. Az első kérdés az, hogy kinek a tartozásáról van szó. A brókercég ugyanis csupán a forgalmazó és a számlavezető szerepét tölti be – már a letétkezelőét sem, hiszen az a Keler. Ha úgy tetszik, a Quaestor Pénzügyi Zrt. a közvetítő csatorna szerepét tölti be. A kötvények kötelezettje a Quaestor Financial Hrurira. A Pénzügyi Zrt.-vel szemben így abban az esetben áll fenn a pénzkövetelés, ha a Hruria a kötvénytartozást kiegyenlítendő a szóban forgó összeget átutalta a Quaestor Pénzügyi Zrt.-nek, amelynek ebben az esetben azt jóvá kellett volna írnia az általa vezetett pénzforgalmi számlákon. Ha ez nem történt meg (márpedig szinte biztosan ez a helyzet), a lejárt követelés továbbra is a Hruriát terheli.

Nehezen értelmezhetők az idősorrendi vitáknak alapot adó ellentmondásos közlemények az öncsődkérelem benyújtásáról. Az első hír szerint ez március 8-án megtörtént, majd kiderült, hogy mégsem. Némi kínos magyarázkodás után közölték, hogy az 19-étől mégis életbe lép, de a legfrissebb információk szerint ez sem történt meg. Minden a Quaestor Hrurira öncsődkérelme körül forog, és általában sejtik, hogy az egész játék az időhúzást szolgálja, hogy a különféle vagyonelemek kivonhatók legyenek. Noha bárki, akinek a céggel szemben követelése van, benyújthatja a cégbírósághoz a felszámolási kérelmet. De ezt a lépést információink szerint mindeddig nem tette meg senki.

Nagyon sokan firtatják, hogy a csődvédelem kihirdetésének hiánya nem változtat-e a Befektető-védelmi Alap (Beva) fizetési kötelezettségén. Érzékelhetően mindenkit az érdekel, hogy a kötvények legális hányada után is felvethető-e a Beva kártérítési kötelezettsége. A kibocsátó csődje most már mindenképpen (lásd keretesünket) a forgalmazó brókercég tevékenységének felfüggesztése után válik érvényessé. Arra egyébként, hogy a Beva még a „fiktív” kötvények utáni fizetési kötelezettséget sem igazán akarja teljesíteni, az utal, hogy az MNB határozott bejelentését sem fogadták el. Vagyis: ők még mindig jogászokkal vizsgáltatják a kérdést.

Az időtényező több szempontból is felmerülhet

Az időtényező, pontosabban a sorrendiség kérdése szinte a botrány kirobbanása utáni első percekben felmerült, és még sok jogi vita tárgya lehet. Korábbi cikkünkben nem véletlenül nem úgy fogalmaztunk, hogy „megáll” a Beva kötelezettsége, hanem azt írtuk, hogy „felvethető”. (Erről vélhetőleg bíróságnak kell majd döntenie.). A dolog lényege az, hogy ha amikor a fizetésképtelenséget bejelentették, az Értékpapír Zrt. működése még nem volt felfüggesztve, akkor a kötvények elértéktelenedése következtében bekövetkezett befektetési veszteségről van szó, amire nem terjed ki a Beva védelme. Ha azonban a Hrurira az Értékpapír Zrt. működésének felfüggesztésekor még formailag fizetőképes, akkor a kötvények (illetve a 18-án lejárt kötvények esetében az ellenértékük) az Értékpapír Zrt. kezén tűntek el, tehát érvényesnek kellene lennie ezekre a Beva-biztosításnak. Hozzá kell tennünk, hogy még korántsem lehetünk abban sem biztosak, hogy a valódi kötvények valóban eltűntek, hiszen a Keler Zrt. nyilvántartásában szerepelnek aktív Quaestor kötvények. A felszámolás elrendelése után (még ez sem történt meg) a felszámoló feladata lesz egyeztetni az ügyfélköveteléseket, a cég nyilvántartásaival, a meglévő értékpapírokat kiadni, és értesíteni a Bevát arról, mi az, ami nem található meg.

Az időtényező más szempontból is felmerül – veti fel egy másik olvasónk. A csődvédelem ugyanis nem jelent mást, mint 90 napos fizetési haladékot az esetleges reorganizáció (ez jelenthet például átütemezést) érdekében, aminek sikertelensége esetén következhet a felszámolás. Amennyiben a csődvédelem március 8-ától lépett volna életbe, a haladék kiterjed a 18-án lejárt kötvényekre is. Ha azonban csak 19-étől (és mint az több lap is megírta, egyelőre az is kérdéses), akkor a 18-án lejárt kötvényeket ki kell fizetni.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: Quaestor, kötvényesek, Beva, MNB, kártérítés, jogszabály, Tarsoly Csaba, Buda-Cash, ügyészség