Csúsztatások és butaságok

Quaestor: még a csecsemők is 18 ezret fizetnek

2015. április 20. A Quaestor-károsultaknak nem járna semmilyen kárpótlás – állította a Magyar Bankszövetség főtitkára. Kovács Levente kiszámolta: ez olyan terhet jelent, mintha minden magyar ember, csecsemőtől az aggastyánig, fejenként 18 ezer forintot dobna be a közösbe. A Fidesz is reagált, a lényegről azonban nem esett szó.

Még az alkotmányból is le lehetne vezetni -, hogy Quaestor károsultaknak nem jár semmilyen kárpótlás - jelentette ki a Kossuth rádió 180 perc című műsorában Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Azt fejtegette, hogy az érintettek papírjaira normál betűmérettel rá volt nyomtatva, hogy sem az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), sem a Befektető-védelmi Alap (Beva) garanciája nem vonatkozik rá. Szerinte, amíg a bankok és a magyar állampapír két-három százalékos hozamot tudott fizetni, mert ez volt a reális kamathozam, addig a Quaestor nyolc-tíz százalékot fizetett.

Ez valójában nem igaz, hiszen amikor a Quaestor nyolc százalékot fizetett, akkor a betétek és állampapírok is jobban hoztak (erről korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk). Az is meglehetősen érthetetlen, hogy a Bankszövetség miért aggódik a Quaestor-terhek rájuk hárítása miatt (az már más kérdés, hogy a hatról harmincmillió forintra emelendő befektetővédelem miatt biztosan drágulnak a szolgáltatások, de Kovács erről egyáltalán nem beszélt). Korábban az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor arról beszélt, hogy a Quaestor-törvény miatt az Alkotmánybírósághoz fordulnak. „Minden szinten végigvisszük a jogi utat” – hangsúlyozta.

A kormánypárt még rátett egy lapáttal

A Bankszövetség főtitkárának nyilatkozatával ellentétben a Quaestor-károsultak kártalanítása csak ideiglenes terhet jelent a pénzügyi szektornak, hiszen a kártalanításra megelőlegezett összeget a bankok visszakapják majd a zárolt vagyonokból – tette közzé a Fidesz. A párt pedig arról nem ejtett szót, hogy a pénteken a parlamenthez benyújtott törvényjavaslat szerint azt pedig, amit nem kapnak vissza a bankok, leírhatják a társasági, illetve a banki különadóból. Így legfeljebb némi kamatveszteségről lehetne beszélni.

A Fidesz közleményébe csúsztatások, illetve ostobaságok is bekerültek. A Quaestor-kötvényeseket „kisbetéseknek” írják. (Ha a kormányzópárt nem tud különbséget tenni betétes és befektető között, akkor aligha csodálkozhatunk el a magyarországi alacsony pénzügyi kultúrán.) A szocialista kormányok idején – olvasható még a nem túl hosszú leiratban – egyetlen bedőlt cég károsultjait sem kártalanították. Példaként a Baumag-, Hajdú-Bét- és Globex-ügyet említik. Valószínűleg büszke volt, akinek sikerült ezt így megfogalmaznia, de ismét csak az ordít a dologból, hogy a szezon a fazonnal keveredik (a Globexnél volt kártalanítás, a Baumag ingatlanhasznosító volt, a Hajdú-Bét viszont simán céges ügy).

Összességében egyébként az igaz, amit Kovács Levente mondott (és a Fidesz sem cáfolt), hogy a terheket előbb-utóbb a végső fogyasztó fizeti meg. Szerinte a Quaestor-ügy olyan terhet jelent a társadalomra, mintha minden magyar ember, csecsemőtől az aggastyánig, fejenként 18 ezer forintot dobna be a közösbe, hogy a 32 ezer Quaestor károsult megkapja a pénzét.

Címkék: Quaestor, Magyar Bankszövetség, Fidesz, kártalanítás, törvény