Remélhető, hogy nem jön később a feketeleves

Quaestor: és aki nem kötvényes?

Kirakatban...
Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI

2015. április 15. Tegnap elfogadta az Országgyűlés a Quaestor kötvényesek kártalanításáról szóló törvényt. Erre egy külön alap jön létre. Azokra, akiknek más típusú értékpapírjuk van a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél a jogszabály nem vonatkozik, de ők – legalábbis a mostani ismereteink szerint – pénzükhöz az utolsó fillérig hozzájuthatnak. Kérdés még, hogy mikor, de az is, hogy valóban így van-e.

A napokban helyenként a sajtóban (és a mi olvasóinkban is) felmerült az a félelem, hogy a Quaestor brókercégénél levő ügyfélszámlákon meglévő egyéb követelések is bekerülnek a várható csődeljárásba, és ezek az ügyfelek – mivel a frissen hozott kártalanítási törvény rájuk nem vonatkozik – csak a Beva által biztosított maximum hatmilliós kártérítésre számíthatnak. Ha ez így történne, az durvább einstand lenne a nyugdíjpénztárak ügyénél is. Ezek az értékek ugyanis nem a Quaestor, hanem az ügyfelek tulajdonában vannak, a Quaestornál csak letétként vannak elhelyezve. Binder István szóvivő az Azénpénzem.hu érdeklődésére hangsúlyozta: amennyiben az MNB visszavonja a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és a bíróság elrendeli a felszámolást, a meglévő értékpapírok kiadásával nem kell megvárni a felszámolási eljárás lefolytatását sem.

Akár sor kerül a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolásának elrendelésére, akár nem, rövid időn belül ki kell derülnie, mi található a cégnél vezetett értékpapírszámlákon – legalábbis, ami a részvényeket illeti. Ezek ugyanis nem csak pénzkövetelést, hanem tulajdonosi jogokat is hordoznak. Túlnyomó többségében kisbefektetőkről lévén szó, a dolog inkább csak elvi jelentőségű, de közeledik az évzáró közgyűlések ideje, amikorra azonosítani kell a részvénytulajdonosokat. A kibocsátó kérésére ilyenkor a számlavezető a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.-nek át kell adja az értékpapírszámla-tulajdonosok adatait és részvényeik darabszámát, hogy az végrehajthassa az úgynevezett tulajdonosi megfeleltetést. Ennek alapján kaphatják meg azután a részvényesek azokat az igazolásokat, amelyekkel részt vehetnek a társaságok közgyűlésein, és élhetnek jogaikkal.

Néhány aggasztó momentum azért még akad. Elsősorban az, hogy valóban ott vannak-e az ügyfélszámlákon a részvények, befektetési jegyek, készpénz. Ez igazán a teljes körű felmérés után derül ki. A felügyeleti hatóságnál kérdésünkre most ismét azt mondták, hogy tudomásuk szerint a Quaestor brókercégnél ezek a nem kötvényes értékek az ügyfélszámlákon megvannak. Azokat tehát így a felszámoló várhatóan gond nélkül ki tudja majd adni. Az érintetteket persze erősen foglalkoztatja az is, hogy erre mikor kerül majd sor.

Mint a felügyeletnél korábban többször is közölték, várhatóan még ezen a héten elrendelik a felszámolást, bár egyelőre nem világos, hogy ez csak az értékpapírkereskedő cégre (ez számít felügyelt intézménynek) vagy a Quaestor Hrurira Zrt.-re, esetleg a Quaestor-csoport összes társaságára is vonatkozik-e. Mindenesetre az MTI-nek a szóvivő a Quaestor tevékenységi engedélyének visszavonásáról és a felszámolásáról feltételes módban beszélt. (Nekünk néhány órával korábban még azt mondta: remélik, hogy tartható a felszámolás e heti kezdeményezése, ezután még a bíróságnak kell dönteni az eljárás lefolytatásáról.)

Villámgyorsan átverték a törvényt

A felszámoló feladata lesz a követeléseiket egyeztetni az ügyfelekkel, és felmérni a meglévő és kiadható ügyfélvagyont. (A tulajdonosoknak van okuk reménykedésre, Tarsoly Csabáék ugyanis nem szorultak arra, hogy ehhez az ügyfélvagyonhoz nyúljanak, hiszen – bármilyen faramuci módon és a kötvényesek számára szomorúan is hangzik ez – szemmel láthatóan a Quaestor kötvényeket kezelték korlátlanul rendelkezésükre álló pénzcsapként.) Amennyiben azonban az ügyfélpénzeknél mégis valami hibádzik, akkor az érintettek a Befektetővédelmi Alaptól számíthatnak kártérítésre, de ők csak hatmillió forint erejéig. Így érthető, hogy a brókercég mintegy 16 ezer ügyfele (más adatok is vannak forgalomban), akiknek más típusú értékpapírjaik (részvények, készpénz, befektetési jegyek – esetenként a kötvény mellett) vannak a cégnél, egyelőre némi aggodalommal figyeli a fejleményeket.

Különösen az bosszantja őket, hogy a kormányzati figyelem központjában a kötvényesek állnak. Tegnap az Országgyűlés a Bankszövetség határozott ellenzése ellenére már meg is szavazta a Questor-kötvények tulajdonosainak kártalanításáról szóló törvényt (a javaslat részleteiről és buktatóiról itt írtunk). A jogszabály egy alapot hoz létre, amely harmincmillió forintig kárpótolja az ügyfeleket, akiknek május 6. és június 5. között kell bejelenteniük igényeiket. Az új törvény csak azokra vonatkozik, akik a Quaestor Hrurira által kibocsátott kötvényt vásároltak. Ők mintegy 32 ezren vannak.

Az előnyös megkülönböztetés másnak hátrányos

Az eredeti javaslatot módosították, úgyhogy azok is részesülhetnek az alap kártalanításából, akik a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel kötöttek kötvényvásárlásra szerződést. Binder az MTI-nek elmondta, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek nem volt értékpapír forgalmazására engedélye vagy regisztrációja. Az MNB emiatt jogosulatlan szolgáltatás gyanújával piacfelügyeleti vizsgálatot indított el e társasággal szemben, ez azonban nem érinti az ügyfelek kártalanítását.

Ezzel lényegében minden kötvényes pénzhez jut; Rogán Antal Fidesz frakcióvezető egy korábbi nyilatkozata szerint a hatmilliós kifizetési korlátba mintegy tízezer befektető ütközött, százmillió forintnál többet pedig heten tartottak a Quaestornál. Akiknek a kára meghaladja a harmincmilliót, a különbözetet a felszámolási eljárás során perben próbálhatják meg visszaszerezni.

Többen felvetették, hogy nem világos, miért kell a Quaestor kötvényeseit előnyösebb helyzetbe hozni a többi hasonló befektetési ügy – például a Buda-Cash, Hungária, de korábbi csalások – károsultjánál. A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (Tebész) elnöke, Dióslaki Gábor úgy véli, a kárrendezés egyedi módja indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést eredményez a mind időben, mind jogalapban azonos problémával küzdő más károsultakhoz képest. Így ellentétes a jogállami jogbiztonság és egyenlőség elvével. Az MTI-nek azt mondta, hogy véleménye szerint hiányzik a közérdek a rendelkezésből, amely egy konkrétan nevesített, magánkibocsátású tőkepiaci termékre vonatkozóan ír elő egyedi megkülönböztetést a kárrendezési folyamatban. Megjegyezte: nem lenne meglepve, ha a most elfogadott törvény miatt egy Buda-Cash károsult az Alkotmánybírósághoz fordulna.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: Quaestor, Beva, brókerbotrány, kötvény, károsultak, törvény, kártalanítás, Buda-Cash