PSZÁF: csalhattak a magyar bankok a kamatokkal

Fotó: Latzer Anna

2013. február 13. A nemzetközi piac már régóta hangos attól, hogy kiderült: a bankok machináltak az irányadó kamatlábbal. Most a magyar pénzügyi felügyelet (PSZÁF) közzétette átfogó vizsgálatának eredményét. E szerint : a hazai irányadó pénzpiaci kamat (Bubor) kialakításának folyamata nem volt és ma sincs szabályozva, azt nem illesztették be a kockázatkezelési rendszerbe, s hiányzik annak ellenőrzése is.

A PSZÁF 2012 őszétől 17 hazai hitelintézetnél folytatott le témavizsgálatot a budapesti bankközi kamatláb (Bubor) jegyzési gyakorlatával kapcsolatban. Ehhez felhasználták a Bubor képzését szponzoráló Magyar Forex Társaság (MFT) illetve a jegyzési információkkal rendelkező Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatait is. A magyar felügyelet azért kezdett ellenőrzésbe, mert a brit és amerikai pénzügyi felügyeletek 2012 nyarán közzétették: a Barclay's Bank manipulálta az euróra (Euribor), illetve az angol fontra és amerikai dollárra (Libor) vonatkozó bankközi kamatlábakat.

A Bubor fontosságát jelzi, hogy 2012. június 30-án itthon mintegy 2500 milliárd forint hitel és 600 milliárd forint betét árazódott a hazai bankközi kamatláb alapján, s közel húsz hatályos jogszabály hivatkozik a mutatóra. A referenciás magánhiteleknél is ez az irányadó. A bankközi kamatlábat jegyző hitelintézetek száma ugyanakkor csökken, a jegyzések mögött nincsenek valós bankközi ügyletkötések (miközben az indexhez jelentős hitel- és betétállomány kötődik), a 2008-as likviditási válság nyomán pedig a bankközi piac általában is jelentősen beszűkült. A Bubor így – állapította meg a PSZÁF – nem teljesíti azon célját, hogy pontos információt adjon a pénz- és tőkepiacnak a mögöttes ügyletekről.

A PSZÁF statisztikai elemzése a hazai piaci szereplőknél alátámasztotta, hogy a múltban nem történt szándékos és eredményes eltérítése a Bubor értékének, az rásimult a jegybanki alapkamat pályájára. A vizsgálat viszont megállapította: a kamatot kialakító bankoknál (2013. február 1-től már csak 10 aktív árjegyző van a piacon) a folyamat nem volt és ma sincs szabályozva, azt nem illesztették be a kockázatkezelési rendszerbe, s hiányzik annak ellenőrzése is.

Az érintett hitelintézeteknél a jegyzésnél nincsenek továbbá belső szabályzatok a módszertanra, az operatív lebonyolításra, a jegyzés eredményének ellenőrzésére és archiválására vonatkozóan. Az MFT által készített Bubor szabályzat sem adott részletes módszertani útmutatót, sőt nem határozta meg pontosan az irányadó pénzpiaci kamat fogalmát sem.

Rövidesen kialakítják a szabályozást

Módszertan hiányában kizárólag a jegyzést végző vagy előkészítő – utólag azonosíthatatlan – üzletkötők szakmai tapasztalata, igényessége határozta meg, hogy milyen piaci információkat használnak fel a folyamat során. A piaci kockázatkezelés folyamataiban nem szerepelt a jegyzések ellenőrzése, az elrontott jegyzésekre nem kérdeztek vissza, s nem történtek hibajavítások. Az eljárást az adott bankok belső ellenőrei vagy külső auditorok sem vizsgálták, vezetői jelentések nem készültek róluk.

A hiányosságok pótlására, a rendszer megerősítésére a PSZÁF már vizsgálati levelekben fogalmazta meg elvárásait, amelyeket rövidesen nyilvános ajánlásban is összefoglal. Az érintett bankoknak ennek keretében szabályozniuk kell a jegyzés folyamatát, ki kell alakítaniuk a megfelelő kontrollpontokat, be kell illeszteniük e tevékenységet is kockázatkezelési rendszerükbe, s gondoskodniuk kell a jegyzés rendszeres ellenőrzéséről, vezetői beszámoltatásáról.