Szülinapi „meglepetésként” hatályát vesztheti az utasbiztosítás

Pénzügyek: hátrányban az idősebbek

Fotó: Latzer Anna
2013. szeptember 5. Kevesebbet, vagy éppen semmit sem fizető utasbiztosítás, nehezített kártyahasználat, a hiteleknél életkori korlátok – ezekkel szembesülhetnek ma Magyarországon a hetven felettiek. Pedig ők egyre többen vannak.

Ősszel előszeretettel kelnek útra az idősebbek, sokan ekkorra időzítik a (sajnos egyre gyakrabban külföldön található) unokák meglátogatását is. Mint arról korábban írtunk, ma már a bankkártyák is jó utasbiztosítási védelmet nyújthatnak. A nagymamáknak és nagypapáknak azonban nem árt különösen résen lenniük. Akad ugyanis olyan cég, ahol az utasbiztosítás bizonyos életkor elérésekor éjféltől egyszerűen megszűnik. Így jár el például a CIB a 75 évet elértekkel. A Raiffeisen 75 év felett a szolgáltatási összeget felezi. Az OTP pótdíjat alkalmaz. Ez 65-70 éves korban 50, 70-80 között pedig 100 százalékos.

Kevesen segítenek a rosszul látóknak


Az IIR Magyarország Kártyapiac 2013 című rendezvényén az egyik előadó arról beszélt, hogy az idősebbek nehezebben és lassabban használják az ATM-eket, illetve a kereskedői terminálokat.  Ők állítólag emiatt választják inkább a készpénzes ügyintézést. Mostanra alighanem a tranzakciós illeték miatti drágulások is efelé terelik a nyugdíjasokat.

Akik viszont ragaszkodnak a bankkártya használatához, jobb ha figyelnek arra, hogy a szemüvegük megfelelő legyen. Mint a Vakok és Gyengénlátók Egyesületének Facebook oldalán olvasható cikkből kiderül: mindössze két bank – a K&H és a Volksbank – ügyel arra, hogy a látássérülteket is kiszolgálja (például beszélő bankjegykiadóval). Akik így összesen legfeljebb minden tizedik berendezést (ATM) tudják használni. Az ENSZ fogyatékosügyi bizottsága ez év novemberéig adott haladékot a hiányosság pótlására. Nem igazán látszik azonban, hogy sietnének a pénzintézetek.

A nyugdíjas számlák kínálata a nyugdíjas korúak számának növekedése miatt korábban feltételezettel ellentétben nemhogy szaporodott volna, még csökkent is. Ilyent júniustól már nem kínál a CIB. A meglévő ügyfelek a számlavezetési díját pedig több mint négyszeresére emelték.
Kártyás fizetéskor a boltokban általános szokássá vált, hogy odalökik a leolvasót (POS), és szinte élvezettel nézik, ha kínlódik vele a vevő. Egy idősebb hölgy arról panaszkodott nekünk, hogy ő csak külön nagyítóval látja a betűket – különösen azért, mert azokat a nyílt színi használat miatt egyre inkább eltakarják egy külön fedővel –, amikor azt kezdte elővenni, a pénztáros rászólt: „mit piszmog, ha nem megy, fizessen inkább készpénzzel!”

A hiteleknél most egészen sajátos a helyzet


Az köztudott, hogy a hiteleknél a bankok életkori korlátot alkalmaznak. Ilyent egyébként jogszabály is előír. Éppen ezért nem győzünk csodálkozni, hogy a hitel felvételekor a bankok nem igazán ügyeltek arra, hogy ügyfelük miként lehet képest devizahitelét törleszteni nyugdíjából. Számtalan olvasói jelzést kaptunk arról, hogy már most időskori ellátásból kell valahogyan kigazdálkodniuk a jócskán megemelkedett törlesztőt.

Az árfolyamgátnál a jogszabály tartalmazza, hogy a devizahitel lejáratakor az adósok legalább egyikének életkora nem haladhatja meg a 75. évet. A várható kormányzati segítségnél is jó lenne, ha a jogalkotók az életkorra is figyelnének. Inkább segítve, semmint tovább nehezítve az idősebbek helyzetét. A dolog persze nem egyszerű, hiszen tudjuk, hogy a szülőt/nagyszülőt sokszor valójában csak bekapcsolták a hitelügyletbe, a kölcsön igénybe vevői ténylegesen nem ők voltak.


Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok