Új rovatunk: minden a forintosításról, elszámoltatásról
2014. december 8.
Megjelent a Magyar Közlönyben a devizahitelek forintosításáról, valamint a kiváltó hitelekről szóló rendelet. Ezzel még mindig nincs itt a vége, további jogszabályok kihirdetését is várhatjuk. A folyamat azonban így is egyre világosabb, a héten pedig várhatóan további részletek derülhetnek ki. Bízunk abban, hogy megismerhetjük, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) milyen képlettel számoltatja a fizetéssel legalább egy napot csúszott adósok visszatérítését.
A devizahiteleseknek a Mikulás meghozta a forintosítással kapcsolatos (vélhetően cseppet sem várt) rendeletet. A jogszabályt a december ötödikei Magyar Közlönyben hirdették ki. A törvények hatályba lépéséhez ugyan elengedhetetlen ez az aktus, a kormányzati kommunikációban azonban mostanában nem igazán bíbelődnek ilyesmivel. Sokszor elegendőnek tartják a puszta bejelentéseket (arról nem is beszélve, amikor a lelkesen ismertetett feltételek és a törvény betűje valahogy nincs teljes összhangban – így volt ez az árfolyamgátas hitelengedés esetében). Hiányérzetünk tehát még lehet, de ezzel együtt úgy láttuk, érdemes egy helyen összegyűjteni minden ezzel kapcsolatos ismeretet (a forintosítás és elszámoltatás részleteinek itt nézhet utána).
Az adósokat érintő jogszabályokat (amelyek számát és nevét már nagyon sokan kérték tőlünk) cikkünk végén is összefoglaltuk. Ebből jól látszik, hogy több olyan rendelkezés is van, amelyekről már tudunk, de a Magyar Közlönyben még nem találkozhattunk vele. Ide sorolható az elszámoltatásra vonatkozó határidők kérdése. A parlament már elfogadta az erre vonatkozó módosítót (korábban összefoglaltuk a legfontosabb elemeket), de mivel határidőkről az MNB is rendelkezik majd, inkább megvárjuk, pontosan milyen időpontokra érdemes majd figyelniük az adósoknak.
A legnagyobb kérdés, hogy a fizetéssel legalább egy napot csúszott adósok visszatérítéséről miként rendelkezik a jegybank. Tíz nappal ezelőtt az MNB bejelentette, hogy minden szükséges rendelet elkészült. Eddig azonban ezek az előírások még sehol nem találhatóak meg. Az Azénpénzem.hu kérdésére több banknál is azt a választ kaptuk, hogy ők sem tudnak semmit a várható szabályozásról. A már közzétett (a sosem csúszott adósokra vonatkozó) képletről viszont akadt banki vezérigazgató, aki azt mondta: szinte egyáltalán nincs ügyfelük, akinél így számolhatnának.
Bíztató viszont, hogy az MNB a hétre tájékoztatót hirdetett meg az „elszámolási és forintosítási törvénnyel kapcsolatos fogyasztói tudnivalók” címmel. Ezen reményeink szerint sok (nem is annyira apró) részletre derülhet fény. Az árfolyamgátasok várható helyzetéről már elég sok minden tudható, de nem ártana a törvény (sokak által gyaníthatóan nem véletlenül homályos) némely megfogalmazását pontosan értelmezni. A legbizonytalanabbnak a kombinált (életbiztosítással összekapcsolt) hitelesekkel kapcsolatos szabályok tűnnek. Érdemes felidézni, hogy még nem is olyan régen maga a jegybank sem látott tisztán minden téren.
Mint kiderült: az MNB-nek sincsenek adatai arról, hogy a devizahiteleket eredetileg mekkora kezelési költséggel nyújtották a bankok. Ez pedig nem elhanyagolható, hiszen amennyiben a kezelési költséget százalékban fejezték ki (szinte csak így tették), akkor azt be kell építeni a kamatba. További bizonytalanságot okozhat, hogy a forintosítási kényszer alól (ha egyébként a megszabott feltételnek megfelelnek) felmentést kaphatnak-e a hátralékos adósok. A teljes hitelállományon belül például majdnem 11 százalékot tesz ki azoknak a már felmondott vagy csak nemteljesítő hiteleknek az aránya, amelyek hat éven belül (tehát 2020 végéig) járnának le.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Címkék: elszámoltatás, forintosítás, devizahitelek, törvény, MNB
Pénzt vársz a banktól? Ezt tudnod kell!
A perek már lefutottnak tűnnek
Fotó: Máthé Zoltán, MTI
Fotó: Máthé Zoltán, MTI
A devizahiteleseknek a Mikulás meghozta a forintosítással kapcsolatos (vélhetően cseppet sem várt) rendeletet. A jogszabályt a december ötödikei Magyar Közlönyben hirdették ki. A törvények hatályba lépéséhez ugyan elengedhetetlen ez az aktus, a kormányzati kommunikációban azonban mostanában nem igazán bíbelődnek ilyesmivel. Sokszor elegendőnek tartják a puszta bejelentéseket (arról nem is beszélve, amikor a lelkesen ismertetett feltételek és a törvény betűje valahogy nincs teljes összhangban – így volt ez az árfolyamgátas hitelengedés esetében). Hiányérzetünk tehát még lehet, de ezzel együtt úgy láttuk, érdemes egy helyen összegyűjteni minden ezzel kapcsolatos ismeretet (a forintosítás és elszámoltatás részleteinek itt nézhet utána).
Az adósokat érintő jogszabályokat (amelyek számát és nevét már nagyon sokan kérték tőlünk) cikkünk végén is összefoglaltuk. Ebből jól látszik, hogy több olyan rendelkezés is van, amelyekről már tudunk, de a Magyar Közlönyben még nem találkozhattunk vele. Ide sorolható az elszámoltatásra vonatkozó határidők kérdése. A parlament már elfogadta az erre vonatkozó módosítót (korábban összefoglaltuk a legfontosabb elemeket), de mivel határidőkről az MNB is rendelkezik majd, inkább megvárjuk, pontosan milyen időpontokra érdemes majd figyelniük az adósoknak.
Még mindig sorjáznak a kérdések
A legnagyobb kérdés, hogy a fizetéssel legalább egy napot csúszott adósok visszatérítéséről miként rendelkezik a jegybank. Tíz nappal ezelőtt az MNB bejelentette, hogy minden szükséges rendelet elkészült. Eddig azonban ezek az előírások még sehol nem találhatóak meg. Az Azénpénzem.hu kérdésére több banknál is azt a választ kaptuk, hogy ők sem tudnak semmit a várható szabályozásról. A már közzétett (a sosem csúszott adósokra vonatkozó) képletről viszont akadt banki vezérigazgató, aki azt mondta: szinte egyáltalán nincs ügyfelük, akinél így számolhatnának.
Bíztató viszont, hogy az MNB a hétre tájékoztatót hirdetett meg az „elszámolási és forintosítási törvénnyel kapcsolatos fogyasztói tudnivalók” címmel. Ezen reményeink szerint sok (nem is annyira apró) részletre derülhet fény. Az árfolyamgátasok várható helyzetéről már elég sok minden tudható, de nem ártana a törvény (sokak által gyaníthatóan nem véletlenül homályos) némely megfogalmazását pontosan értelmezni. A legbizonytalanabbnak a kombinált (életbiztosítással összekapcsolt) hitelesekkel kapcsolatos szabályok tűnnek. Érdemes felidézni, hogy még nem is olyan régen maga a jegybank sem látott tisztán minden téren.
Mint kiderült: az MNB-nek sincsenek adatai arról, hogy a devizahiteleket eredetileg mekkora kezelési költséggel nyújtották a bankok. Ez pedig nem elhanyagolható, hiszen amennyiben a kezelési költséget százalékban fejezték ki (szinte csak így tették), akkor azt be kell építeni a kamatba. További bizonytalanságot okozhat, hogy a forintosítási kényszer alól (ha egyébként a megszabott feltételnek megfelelnek) felmentést kaphatnak-e a hátralékos adósok. A teljes hitelállományon belül például majdnem 11 százalékot tesz ki azoknak a már felmondott vagy csak nemteljesítő hiteleknek az aránya, amelyek hat éven belül (tehát 2020 végéig) járnának le.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Az adósokat érintő jogszabályok
Törvény neve | Jogszabály száma | Mire vonatkozik? |
---|---|---|
Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről | 2014. évi LXXVII. tv. | Forintosítás |
A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről | 2014. évi XXXVIII. tv. | Elszámoltatás (de ezt módosították a következő sorban található törvénnyel) |
2014. XL. tv. | Már az ebben szereplő határidők is változtak, de arról még nem jelent meg a jogszabály | |
A pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámolás módszertanának általános szabályairól | 42/2014 MNB rendelet | A törlesztéssel sohasem csúszott adósok számára visszajáró pénz képlete (az elszámoltatás módosulása miatt várhatóan ez is változik majd) |
? | Adóssegítő programban részt vettek, fizetéssel késett adósokra vonatkozó elszámolás | |
? | Felszámolási eljárás alá került pénzügyi intézmények becslési módszere | |
? | Pénzügyi teljesítések határideje | |
? | Fogyasztói tájékoztatás |
Címkék: elszámoltatás, forintosítás, devizahitelek, törvény, MNB
Kapcsolódó anyagok
- 2018.12.19 - Pénz a bankoktól? Egyszer még jöhet!
- 2015.02.16 - Forintosítás: hány devizás maradhat?
- 2015.01.13 - Huszonhat bank perel a forinthitelek miatt
- 2015.01.07 - Már fixált lett az árfolyam
- 2014.12.17 - Deviza helyett kamatkockázat
- 2014.12.16 - Mit mond a forintosításra a Bankszövetség?
- 2014.12.15 - Devizás, hagyj fel minden peres reménnyel!
- 2014.12.10 - Devizások: jön a megvilágosodás
- 2014.12.01 - Devizások: így számol a jegybank
- 2014.11.27 - MNB: kész minden elszámoltatási rendelet!
- 2014.11.26 - Hogyan változhatnak a kamatok?
- 2014.11.24 - Mi lesz az árfolyamgátasokkal?
- 2014.11.23 - Forintosítás: más ez a kamat!
- 2014.11.21 - Devizások: a piaci árfolyam az alkotmányos
- 2014.11.13 - Visszaszorul a lakossági hitelezés
- 2014.11.12 - Átírják az elszámoltatást!
- 2014.11.11 - A miniszter szerint minden devizás jól jár!
További kapcsolódó anyagok