Piszkos vagyona van? Magyarország örömmel várja!
2013. június 12.
A letelepedési kötvény után speciális megtakarítási számlával is igyekezhet pénzt szerezni a kormány. Az adóamnesztián túlmutató megoldáshoz a pénzmosás elleni nemzetközi szervezeteknek is lehet néhány szavuk. Ha viszont emiatt bírságot kellene fizetni, sebaj, azt tőlünk beszedhetik.
Érdekes lépés az adóelkerülők elleni harcot kommunikáló, az offshore kifejezést eredendő rosszként beállító kormánytól – kommentálta a Stabilitás Megtakarítási Számla (SMSZ) létrehozásáról benyújtott törvényjavaslatot az Azénpénzem.hu érdeklődésére egy pénzügyi szakember. Az új konstrukció lényege röviden: a magánszemélyek által minimum ötmillió forinttal nyitható számlákra befizetett pénz magyar jövedelemként azonnal legálissá válik. Az ilyen számlákat vezető bankok a pénzről igazolást is kiállítanak, az adóhivatalnak viszont a számlatulajdonos azonosítása nélkül szolgáltatnak adatokat (a parlament gazdasági bizottsága elnökeként Rogán Antal által jegyzett javaslatot itt találja meg). Az SMSZ-en forintban jegyzett magyar és uniós állampapírok lehetnek. Korábban Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár jelentette be, hogy harcba kezdett a kormány a külföldön tartott vagyonok feltárásáért.
Egy nemzetközi jogban jártas szakértő felhívta azonban portálunk figyelmét, hogy hiába írják le a javaslatban többször a „ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik” kitételt, a törvényhez alighanem lesz néhány szavuk a nemzetközi pénzmosás elleni szervezeteknek is. Az elsőre ugyanis az adóamnesztia folytatásának tűnő konstrukció annál – éppen az előbb leírtak miatt – sokkal tovább megy.
A stabilitás megtakarítási számla jól kiegészítheti a letelepedési kötvényt, a „jóhoz” hozzáférést adva a kisebb pénzűeknek is. Egy tavaly elfogadott törvénymódosítás szerint az a külföldi, vagy a többségi tulajdonában álló cég, aki legalább 250 ezer eurót (az SMSZ potom mintegy 16-17 ezer euróval nyitható, de csak magánszemélyeknek) fektet a felhatalmazott közvetítő cég valamelyike által kibocsátott, legalább ötéves futamidejű értékpapírba, a korábbiaknál gyorsabban, a tartózkodási engedély megszerzése után már hat hónappal letelepedési engedélyt kaphat Magyarországon.
Tegnap szűkkörű sajtóbeszélgetésen a magyar letelepedési programot méltatta Lian Wang, a Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) vezérigazgatója. Az MTI tudósítása szerint a Kajmán-szigeteken bejegyzett HSSDF-t az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) már felhatalmazta a letelepedési államkötvények vásárlására. A kínai befektetők pénzmosási előszűrését – tudatta Lian Wang – ők maguk végzik. A vezérigazgató elmondta: az alap 8 évig működik majd, néhány ezer leendő kínai befektetőre számítanak. Eddig mintegy 20 kínai nagyvárosban szerződtek le különböző ügynökségekkel.
A kormány meglehetősen szabadon húzgálhatja a nemzetközi szervezetek bajszát. Az ezért esetleg benyújtandó számlát ugyanis simán a bérből és fizetésből élőkre terhelheti. Kikerül ugyan az alaptörvényből az passzus, amely szerint, ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság, az Európai Bíróság vagy más nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására. Martonyi János külügyminiszter nemrégiben tartott sajtótájékoztatóján nem hagyott azonban kétséget a felöl, hogy nem ússzuk meg a dolgot. Ha a kormány hibázik, nekünk kell mindenképpen fizetni (persze amúgy is, de egy ilyen jogszabállyal ez úgy tehető meg, hogy közben büszkélkedhetnek a költségvetési hiány lefaragásával). A gazdasági stabilitásról szóló törvénybe iktatnak ugyanis be egy rendelkezést, amely szerint, ha váratlan pénzügyi kötelezettsége támad az államnak, amelyre a költségvetés nem nyújt fedezetet, hozzájárulást szab ki.
Olvassa el a hvg.hu-n erről megjelent blogunkat is!
Címkék: adóamneszta, állampapírok, pénzmosás, forrásadó, adóhivatal, bankok, Stabilitás Megtakarítási Számla, letelepedési kötvény, ÁKK
Pénzmosodát nyithat az állam
Érdekes lépés az adóelkerülők elleni harcot kommunikáló, az offshore kifejezést eredendő rosszként beállító kormánytól – kommentálta a Stabilitás Megtakarítási Számla (SMSZ) létrehozásáról benyújtott törvényjavaslatot az Azénpénzem.hu érdeklődésére egy pénzügyi szakember. Az új konstrukció lényege röviden: a magánszemélyek által minimum ötmillió forinttal nyitható számlákra befizetett pénz magyar jövedelemként azonnal legálissá válik. Az ilyen számlákat vezető bankok a pénzről igazolást is kiállítanak, az adóhivatalnak viszont a számlatulajdonos azonosítása nélkül szolgáltatnak adatokat (a parlament gazdasági bizottsága elnökeként Rogán Antal által jegyzett javaslatot itt találja meg). Az SMSZ-en forintban jegyzett magyar és uniós állampapírok lehetnek. Korábban Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár jelentette be, hogy harcba kezdett a kormány a külföldön tartott vagyonok feltárásáért.
A letelepedési kötvénynél és a stabilitási számlánál egyaránt jól látható az elkülönítés. A letelepedni szándékozók ugyanis az ÁKK-val nem, csak a közvetítő vállalkozással kerülnek szerződéses viszonyba. Az SMSZ pedig külön megtakarítási és pénzszámlából áll (ezzel is megnyugtatva az anonimitást keresőket). Az új jogszabály a benyújtó szerint sarkalatosnak minősül az Alaptörvény 40. cikke alapján. Ebben szó szerint ez áll: „a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény határozza meg”.
Lázár akkor azt mondta, hogy a svájci a betéteket visszamenőlegesen 35 százalékos forrásadóval sújtanák. Nos, ez a küzdelem kissé mintha időközben átalakult volna. Az adó majdnem ennyi (32 százalék), de csak akkor, ha a befektető három évnél kevesebb ideig tartja meg állampapírjait. Három és négy év között 16 százalékot, négy-öt év között nyolc százalékot, öt évet követően viszont semmit sem kell fizetni a legalizálásért. Ez annak tükrében, hogy a pénzmosás költsége nemzetközi átlag szerint 40 százalék, bombázó ajánlat. A korábbi, de a mostani, sőt későbbi adóelkerülők, szervezetten bűnözők számára is. Egy nemzetközi jogban jártas szakértő felhívta azonban portálunk figyelmét, hogy hiába írják le a javaslatban többször a „ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik” kitételt, a törvényhez alighanem lesz néhány szavuk a nemzetközi pénzmosás elleni szervezeteknek is. Az elsőre ugyanis az adóamnesztia folytatásának tűnő konstrukció annál – éppen az előbb leírtak miatt – sokkal tovább megy.
A világ számos tájáról toboroznak
A stabilitás megtakarítási számla jól kiegészítheti a letelepedési kötvényt, a „jóhoz” hozzáférést adva a kisebb pénzűeknek is. Egy tavaly elfogadott törvénymódosítás szerint az a külföldi, vagy a többségi tulajdonában álló cég, aki legalább 250 ezer eurót (az SMSZ potom mintegy 16-17 ezer euróval nyitható, de csak magánszemélyeknek) fektet a felhatalmazott közvetítő cég valamelyike által kibocsátott, legalább ötéves futamidejű értékpapírba, a korábbiaknál gyorsabban, a tartózkodási engedély megszerzése után már hat hónappal letelepedési engedélyt kaphat Magyarországon.
Tegnap szűkkörű sajtóbeszélgetésen a magyar letelepedési programot méltatta Lian Wang, a Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) vezérigazgatója. Az MTI tudósítása szerint a Kajmán-szigeteken bejegyzett HSSDF-t az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) már felhatalmazta a letelepedési államkötvények vásárlására. A kínai befektetők pénzmosási előszűrését – tudatta Lian Wang – ők maguk végzik. A vezérigazgató elmondta: az alap 8 évig működik majd, néhány ezer leendő kínai befektetőre számítanak. Eddig mintegy 20 kínai nagyvárosban szerződtek le különböző ügynökségekkel.
A „mezei” állampolgárok járhatnak rosszul
A kormány meglehetősen szabadon húzgálhatja a nemzetközi szervezetek bajszát. Az ezért esetleg benyújtandó számlát ugyanis simán a bérből és fizetésből élőkre terhelheti. Kikerül ugyan az alaptörvényből az passzus, amely szerint, ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság, az Európai Bíróság vagy más nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására. Martonyi János külügyminiszter nemrégiben tartott sajtótájékoztatóján nem hagyott azonban kétséget a felöl, hogy nem ússzuk meg a dolgot. Ha a kormány hibázik, nekünk kell mindenképpen fizetni (persze amúgy is, de egy ilyen jogszabállyal ez úgy tehető meg, hogy közben büszkélkedhetnek a költségvetési hiány lefaragásával). A gazdasági stabilitásról szóló törvénybe iktatnak ugyanis be egy rendelkezést, amely szerint, ha váratlan pénzügyi kötelezettsége támad az államnak, amelyre a költségvetés nem nyújt fedezetet, hozzájárulást szab ki.
Olvassa el a hvg.hu-n erről megjelent blogunkat is!
Címkék: adóamneszta, állampapírok, pénzmosás, forrásadó, adóhivatal, bankok, Stabilitás Megtakarítási Számla, letelepedési kötvény, ÁKK
