Új korlátot vezet be és szigorít a módosított szabályozás

Pénzmosás: a magyar közszereplő más

2013. március 11. Varga Mihály, immár gazdasági miniszterként, benyújtotta a parlamenthez a pénzmosás elleni jogszabály módosítását. Ez a korábbi törvényhez képest több szigorítást is tartalmaz, az azonban nem változik, hogy a közszereplők közül csak a külföldieknek kell pénzük forrását igazolni.

A pénzmosás elleni törvény már a parlamentnél levő módosítása némi kényelmetlenséget okozhat majd a készpénzkedvelő magyaroknak. Új előírásként ugyanis a 300 ezer forint feletti ügyleteknél a szolgáltatónak rögzítenie kell egy csomó adatot. Ez azonban még mindig csak a minimumot jelenti, ügyfél-átvilágítást nem kell végezniük. Nem árt azonban felkészülni arra, hogy ilyenkor kérhetik a nevet, lakcímet, igazolványszámot, vállalkozásnál a cégjegyzékszámot. További szigorítás is akad. A jogalkotók (mint az új gazdasági miniszter, Varga Mihály által jegyzett jogszabály indoklásából kiderül, részben a gyakorlati tapasztalatokra alapozva) kiterjesztik azt a kört, amelyben vizsgálni kell a pénzmozgásokat.

Magyarország (elsőként és egyedüliként az OECD-tagállamok közül) 2001. június végén felkerült a pénzmosási „feketelistára”, a nem együttműködő országok közé. Az akkori pénzügyminiszter Varga Mihály volt. 2002-re a megtett intézkedéseknek – ilyen volt a kétmillió forint feletti takarékbetétek tulajdonosainak azonosítása, a pénzváltás szigorítása – köszönhetően le is kerültünk erről a listáról.
Tényleges tulajdonosként felel a cég pénzmozgásaiért majd az a magánszemély is, aki a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával közvetve rendelkezik. A javaslat emellett kiterjeszti a tényleges tulajdonos fogalmát a szervezet vezető tisztségviselőjére, amennyiben a tulajdoni hányad vagy a meghatározó befolyás alapján a valóságos tulajdonos nem állapítható meg. Alaposan meg kell tehát gondolni, hogy valaki egy gyanús vállalkozásban vállal-e ilyen funkciót.

Azonosítási kötelezettség
MegnevezésÖsszeg (ezer Ft)
Pénzváltás500
Életbiztosítás éves díj260
Életbiztosítás egyszeri díj650
Elektronikus pénz (nem újratölthető)65
Elektronikus pénz (újratölthető)650
Készpénzügyletek együttes értéke3600
Forrás: hatályos jogszabály
Nem minden olyan változtatást hajt azonban végre a magyar kormány, amit az Európa Tanács Pénzmosás Elleni Bizottsága (a Moneyval) kívánt. (A legtöbb módosítás az ő elvárásaik szerinti.) A kiemelt közszereplőknek a különféle adatok mellett a pénz forrását is meg kell jelölniük. Ez a szabály viszont továbbra is csak a külföldiekre vonatkozik. A Moneyval szerint pedig indokolt lenne a törvény hatályának kiterjesztése a hazai kiemelt közszereplőkre is. Ez azonban – olvasható a módosítás indoklásában – „indokolatlanul nagy terhet róna az érintett szolgáltatókra”. Hiába tehát a kifogás, az említett passzusok maradnak. Mint a beterjesztett dokumentumból kiderül, a változtatásra majd akkor kerülhet sor, amikor muszáj lesz.

A teljes körű újraszabályozás után (ami az EU új pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni irányelvének valószínűleg már az idén várható elfogadását követően válik esedékessé) ez is változhat. Ami viszont szinte mindenkit érint: akkor majd újra kell azonosítani a szolgáltatók jelenlegi ügyfeleit is. Ennek során a korábbiaknál szinte biztosan több adatot kérnek majd.

Sokszorosára nőnek a büntetések


A Moneyval országjelentésében megfogalmazott ajánlások alapján a bejelentési kötelezettség már mostantól arra is vonatkozik majd, ha a szolgáltató valamely okból nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket. Azokat a bankokat, biztosítókat, brókereket és pénztárakat pedig, amelyek nem elég serények ebben, akár 500 millió forintra is bírságolhatják. Nem lennének ennyire szigorúak például az ingatlanosokkal vagy könyvelőkkel, de a büntetés náluk is elérhetné akár a húszmillió forintot. (A jelenlegi felső korlát öt-, illetve egymillió forint.)

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) még nagyobb szigort javasolt. Ők a bírság felső határát kétmilliárdban szabták volna meg, sőt azt szerették volna elérni, hogy a renitens intézményt akár be is zárhassák. A tevékenységi engedély visszavonásának lehetősége azonban a jogalkotók szerint számos egyéb koncepcionális és eljárási kérdést, illetve további jogszabály-módosítást eredményezne, amelyek lehetséges hatásaival is számolni kell. Egyelőre tehát visszaverték ezeket a javaslatokat.


Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok