Hatalmas felértékelődést hoz a kormányváltás

Pénzeső zúdulhat a hazai vállalkozásokra

Fotó: Pixabay.com

2026. július 1. Évekig tartó kivárás után komoly fordulat küszöbén állhat a hazai vállalatfelvásárlási piac. A KPMG legfrissebb elemzése szerint a javuló makrogazdasági mutatók, az uniós források és a csökkenő hozamkörnyezet együttesen hozhatják el a várva várt élénkülést. A kormányváltás nagy lökést ad a piacnak, az Orbán-kormány folyamatos beavatkozása a piaci folyamatokba ugyanis sokakat eltántorított.

Nem lehet elégszer leírni, milyen mélyreható változást hoz a Tisza-kormány a magyar gazdaságba. Magyar Péter miniszterelnök rendre a maffiához hasonlítja az Orbán-kormány működését parlamenti megszólalásaiban és sajtótájékoztatóin. A miniszterelnök szavait fanyalogva fogadók is tisztában vannak azzal, hogy az Orbán-kormány folyamatos beavatkozásai a gazdaság működésébe, a személyre szabott törvénykezés, a külföldi befektetők zsarolása (például Spar, Erste, KBC) együttesen mekkora károkat okoztak.

Nem véletlenül ugrott meg a választások után májusban 16,1 ponttal a GKI fogyasztói bizalmi indexe, amire a mérés több mint 30 éves történetében nem volt példa, és nem véletlenül tart még mindig az eufórikus hangulat. Mint megírtuk, Magyarország piaci megítélésének választás utáni látványos javulása Bod Péter Ákos a G7-en megjelent írása szerint nem a gazdasági fundamentumok hirtelen megtáltosodásának szól. A volt jegybankelnök a forint erősödését, az állampapírhozamok csökkenését és a befektetői hangulat fordulatát inkább az Orbán-kormányból fakadó politikai kockázat kiárazásának látja. De Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója (is) a választások után arról beszélt, hogy azt reméli az új kormánytól, hogy hagyják majd a piacgazdaságot működni, és végre egyenrangú verseny lesz.

Lefojtott működés

Felszabadulhatnak azok az energiák is, amiket mesterségesen fojtottak le azok a magyar vállalkozások is, amelyek nem akartak a NER célkeresztjébe kerülni. Számos társaság azért nem növekedett, hogy „radar alatt” maradjon, ne akarja megszerezni a valóban maffiaszerűen működő előző rendszer.

A különböző felmérések sorra azt mutatták, hogy Magyarországon az üzleti kockázatok között folyamatosan dobogós helyen volt a jogszabályi és szabályozási változások kockázata, hiszen egyetlen éjszaka alatt teljes iparágakat radírozott ki a gazdaságból az előző kormány.

Most nagy változás jöhet

A KPMG legfrissebb elemzése azt mutatja, hogy az elmúlt évek visszafogottabb aktivitása után kedvezőbb környezet alakulhat ki a magyarországi vállalatfelvásárlási és összeolvadási, vagyis M&A-piacon.

Az elmúlt években ugyanis a magyar tranzakciós piac több strukturális kihívással szembesült. A régió éllovasaitól elmaradó gazdasági teljesítmény, a szabályozási bizonytalanságok és az állami befolyás növekedése egyaránt gyengítették a befektetői bizalmat. Ennek következményeként visszaesett a professzionális tőke jelenléte, mérséklődött a verseny az eladó vállalatokért, és nyomás alá kerültek a magyar cégek értékelései.

Elmaradtak a befektetők

A korábbi évek egyik fontos változása a professzionális pénzügyi befektetők visszahúzódása volt. Miközben Budapest a 2000-es években a régió egyik pénzügyi központjának számított, a 2010-es évek közepére a nemzetközi és regionális private equity szereplők jelenléte jelentősen leépült. Ezzel párhuzamosan Lengyelországban, Romániában és Csehországban látványosan fejlődött a private equity piac, ami tovább erősítette ezeknek az országoknak a régiós versenyelőnyét.

A KPMG szerint a hazai tranzakciós piac újbóli élénkülésének egyik alapfeltétele, hogy Magyarország ismét stabilabb növekedési pályára álljon. A közép-európai régió egyik legfontosabb befektetői vonzereje ugyanis az, hogy az érettebb nyugat-európai piacokhoz képest magasabb növekedési potenciált kínál, miközben az Európai Unión belül helyezkedik el. Magyarország középtávú csatlakozási terve az eurozónához pedig kiemelheti a magyar piacot a régió négy legnagyobb gazdasága közül, és ez új lendületet adhat a hazai gazdaságnak és a tranzakciós piacnak is.

A csökkenő hozamok támogathatják az M&A-piacot

A javuló hozamkörnyezet már most kedvezőbb értékelési feltételeket teremthet. Az MNB statisztikája alapján a 20 éves forint állampapír átlagos referenciahozama májusban az egy évvel korábbi körülbelül 7,3 százalékról nagyjából 5,3 százalékra csökkent, amelynek egy része az országkockázati felár zsugorodásából adódik. Az országkockázati felár csökkenése a vállalatértékelésekben is fontos szerepet játszhat, hiszen mérsékelheti a vállalatértékelés során használt diszkontrátákat. Egy tipikus magántulajdonú közép- vagy nagyvállalat esetében ez akár 10–15 százalékos vállalatérték-növekedést is eredményezhet, amennyiben a hozamkörnyezet stabilizálódik a jelenlegi szinteken. A pozitív hatás defenzív iparágakban még ennél is számottevőbb lehet.

A forint idei erősödése szintén hatással lehet a tranzakciós piacra. Mivel a nagyobb vállalati tranzakciók árazása a hazai piacon is gyakran devizában történik, a forintban keletkező nyereségek devizában kifejezett értéke is emelkedhet.

A forint erősödése azonban az exportra értékesítő vállalatok jövedelmezőségére negatív hatással van és a túlzott erősödés nagy exporthányaddal működő cégek esetében átmenetileg pénzügyi nehézségeket is okozhat. Ezen cégek esetén a forint erősödése ellensúlyozhatja a korábban vázolt értéknövekedési hatást, illetve újra előtérbe helyezheti a treasury funkció fejlesztését és a devizakockázatok tudatos kezelését.

A következő években több ágazatban is élénkülhet az M&A-aktivitás. A KPMG várakozásai szerint kiemelt érdeklődésre számíthat az energetika és az infrastruktúra, a technológia és az IT, valamint az egészségügy több szegmense. Emellett növekvő piaci érdeklődés várható a pénzügyi szektorban, az élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban is, míg a védelmi szektor iránti befektetői figyelem a nemzetközi geopolitikai folyamatokhoz igazodhat.

A piaci bizalom helyreállítása nélkül nincs tartós fordulat

A tartós élénküléshez ugyanakkor kiszámíthatóbb gazdaságpolitikai és szabályozási környezetre is szükség van. A KPMG szerint a piaci verseny erősítése, a szabályozási bizonytalanságok csökkentése, valamint az állam tranzakciós piacokon betöltött szerepének újradefiniálása egyaránt hozzájárulhat a befektetői bizalom helyreállításához. Ehhez kapcsolódhat a külföldi közvetlentőke-befektetésekre vonatkozó FDI-szabályozás átgondolása is: a stratégiai ágazatokban indokolt lehet a szigorú állami kontroll fenntartása, a kevésbé kritikus szektorokban azonban a szabályozás újragondolása támogathatná a piaci aktivitást és a befektetői bizalom megerősítését.

A tőkepiaci bizalom visszaállítása hosszabb folyamat lehet, de a KPMG áttekintése szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar tranzakciós piac a következő években élénkülő pályára álljon. Ebben fontos szerepe lehet a professzionális pénzügyi befektetők visszatérésének, a hazai vállalati szektor szintlépésének, valamint a Budapesti Értéktőzsde további fejlődésének is – írja a KPMG.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: gazdaság, növekedés, GDP, KPMG, vállalatfelvásárlás, összeolvadás, vállalkozás, M&A, GKI