Márciusra befejeződhetnek a banki perek

Pénzeső jöhet a bankszámlásoknak?

Ez volt a három évvel ezelőtti nagy bejelentés
Fotó: Azénpénzem

2017. február 21. A Kúria elvi határozatot hozott arról, hogy az eredetileg ingyenesnek meghirdetett számladíjak nem válhatnak fizetőssé. Eddig mintegy négymilliárd forintot már visszakaptak a banki ügyfelek, de a következő hónapban újabb visszatérítések jöhetnek. A vérmes reményeket azonban hűtenénk.

Három évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette: tízmilliárdos nagyságrendben kell visszafizetniük pénzt a bankoknak az ügyfeleik részére április végéig, mert 2012-ben és 2013-ban nem jogszerűen emelték a díjaikat és költségeiket. Még 2014 nyarán kiderült, hogy a visszatérítés valójában a jelzett összeg harmadára sem rúg. Ennek oka például az, hogy az összes ellenőrzés és bírság (a tavaszi menetet folytatták, végül 142 intézménnyel szemben intézkedtek) után 26 bank indított pert.

Windisch László, az MNB felügyeleti alelnöke az MTI-nek elmondta: az elmúlt időszakban a jegybank sorra nyerte meg a bankszámláik, kártyáik jutalékait, költségeit jogsértően módosító pénzügyi intézményekkel szembeni pereket. Így azoknak a hitelintézeteknek is vissza kell fizetniük az ügyfelektől jogsértően elvont pénzeket, amelyek bíróságon vitatták a jegybanki megállapításokat. Mint szavaiból kiderült, több bírósági eljárás – információink szerint körülbelül 10 – még folyamatban van.

Akár hatmilliárd forint is lehetne még függőben

Február-márciusban lesz több újabb, folyamatban lévő bírósági eljárás tárgyalási fordulója, amelyek az ügyfelek számára kedvező eredménnyel akár le is zárulhatnak. A Kúria ugyanis hozott az idén egy elvi határozatot (ezt teljes terjedelmében itt nézheti meg), amelyben tulajdonképpen azt mondta ki, hogy az eredetileg ingyenesnek meghirdetett számladíjak nem válhatnak fizetőssé. Az alelnök hangsúlyozta: a Kúria azt is egyértelművé tette, hogy a díjszámítás megváltoztatásának számít, ha egy pénzügyi intézmény az addigi fix összeg helyett például (minimum bevezetésével) kedvezőtlenebb százalékos díjszámításra tér át, vagy ha eltörli az addig is meglévő százalékos számítás addig meglévő maximumösszegét.

A már korábban önként teljesített visszatérítésekkel együtt Windisch szerint a bankok eddig mintegy 995 ezer fogyasztónak összesen közel 3,95 milliárd forintot utaltak át. Ha hiszünk az eredeti (három évvel ezelőtti) becslésnek, akkor akár 6 milliárd is függőben lehet még. (A magunk részéről azért nem nagyon remélünk ekkora összeget.)

Az MNB intézkedését bíróság előtt támadta meg például a Raiffeisen, az FHB, az Erste, a takarékok közül pedig a Szabolcs, a Hévíz és Vidéke, a Tisza, a Mohácsi és a Fontana Credit. Úgy tudjuk, az Erste kivételével (ez a pénzintézet a perelés ellenére fizetett ügyfeleinek) minden jogi utat választó hitelintézet kérte a visszafizetési határozat felfüggesztését. Alapvetően tehát az ő régi ügyfeleik számíthatnak pénzre a tavasz elején.

Könnyen kijátszható a díjmentesség megszűntetésének tilalma

Emlékeztetnénk arra, hogy ugyan jól hangzanak a vaskos visszaadott milliárdok, egy-egy ügyfélre azonban a dolog természete miatt nem sok juthat. (Érdemes megnézni, annak idején táblázatba szedtük, konkrétan mi után járhatott vissza pénz.) Olvasóink tapasztalatai alapján úgy láttuk, a pénzt visszafizető bankok közül az MKB és a Citibank ügyfelei kaphattak vissza nagyobb (a tízezer forintos nagyságrendet elérő, sőt akár meg is haladó) összeget. Az egyéb banknál levők többségének legfeljebb néhány száz forintot írtak jóvá.

Az utóbbi időben nem érzékeljük, hogy az egykori jegybanki szigor fennmaradt volna. Tapasztalataink szerint a bankok könnyedén emelhetnek díjat, változtathatnak szisztémát úgy, hogy először megjelenik a tételnél az „akciós” jelzés, ezután pedig szabad lehet a vásár. (A legutóbbi változásokról itt olvashat.)

Ők azonban legalább valamennyit visszakaptak. Hosszabb távon azonban sokan egyáltalán nem jártak jól, hiszen nem egy bank felszámolta korábbi nagyon kedvező számlacsomagját. Így jártak például az egykori citisek, és – szintén egykori – axások, de a K&H Zéró bankszámlájával rendelkezők is. Mások csak a bombázó számlák értékesítését szűntették meg. Az ilyen számlákhoz viszont, akinek még van – mint arról többször írtunk (legutóbb itt) –, annak érdemes ragaszkodnia.

Tipikus eljárás viszont, hogy az ilyen számlákban „csücsülő ” ügyfeleket váltásra próbálják rábírni. Akciókkal, de más módszerrel is. Például a Raiffeisen egy évvel ezelőtt több ügyfelét értesítette arról, hogy „jelenlegi számlacsomagja a már nem értékesíthető termékek közé tartozik”. Néhányan ijedten kérdezték tőlünk, ez a gyakorlatban mekkora kényelmetlenséget okozhat nekik. Nekik is jeleztük: semekkorát. Akkor változik a helyzet, ha a bank úgy dönt, megszünteti ezt a – számára nyilvánvalóan ráfizetést jelentő, hiszen akkor is be kell fizetnie a költségvetésbe a tranzakciós illetéket, ha azt ügyfelétől nem szedi be – számlatípust.

A nagyobb bankok most nyitható számláinak díját itt kalkulálhatja

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: bankszámla, számladíjak, bankok, akció, MNB, perek, pénzvisszatérítés, tranzakciós illeték