Parlament előtt az adótörvények

2015. május 15. Már benyújtotta a nemzetgazdasági miniszter a parlamenthez a jövő évi adótörvények tervezetét. A tavalyihoz hasonló kellemetlen fejlemények – legalábbis eddig, hiszen módosító indítványok még jöhetnek – ezúttal nincsenek.

Az adótörvény-javaslat különlegessége, hogy az elmúlt tíz év legrövidebb adócsomagja, alig több mint 30 paragrafusból áll, s az adócsökkentés költségvetését megalapozandó nem tartalmaz új adót vagy adóemelést; a közterhek vagy mérséklődnek, vagy nem változnak - mondta Tállai András államtitkár a jogszabályt ismertetve. Mint kiemelte: a nemzetgazdasági tárca (NGM) abban bízik, hogy a törvényt az Országgyűlés többsége támogatni fogja. Ezen nehéz nem derülni, hiszen mára nyilvánvaló, hogy a kormányzati többség még úgy is megszavazza az indítványokat, hogy a képviselőknek fogalmuk sincs azok tartalmáról. Ez a gyakorlat pedig aligha módosulhat éppen egy kedvező irányú változtatás esetén.

Emlékezetes, hogy tavaly a kormány az adócsomagban „kedveskedett” a netadóval, a cafeteria tehernövelésével (előbbiben visszakoztak, és az utóbbinál sem maradt meg a tervezett brutalitás), a szappanadóval és a helyi adók kiterjesztésének lehetőségével – hogy csak néhány jelentősebb tételt említsünk. Akkor jöttek az élelmiszerláncok elleni első intézkedések is.

Most az lehet a meglepetés, hogy nincs meglepetés

Most a parlament honlapján már megtalálható javaslat ilyen meglepetéseket nem tartalmaz. Nem akarunk riogatni, de ehhez azért még jöhetnek módosító indítványok. Mi is nagyon csodálkoznánk azonban, ha a 2016-os adócsökkentőnek nevezett költségvetés végül valahogy mégis adónövelésbe csapna át. Az már más kérdés, hogy a már bejelentett adócsökkentések mennyire értelmes vagy hatékony intézkedések.

A már ismert módosítási javaslatok közül kiemelkedik a személyi jövedelemadó (szja) adókulcsának 16-ról 15 százalékra való mérséklése, amivel 120 milliárd forint marad a családoknál. Ezzel a lépéssel – mint azt az egyik elemzés megállapította – a külföldi tulajdonú cégek dolgozói járnak a legjobban. Mi erről azt állapítottuk meg, hogy a jövedelem emelkedésének mértéke nem éri el az ingerküszöböt az alacsonyabb béreket kapók, de az igazán vaskos fizetés hazavivők esetében sem. Miközben a költségvetési kiesés összességében egyáltalán nem csekély. Arról a 120 milliárdról a költségvetés biztosan hatékonyabban is lemondhatna.

Nagyon jelentős intézkedésnek számíthat még a sertéshús áfájának 27 százalékról 5 százalékra mérséklése. Így a gyenge forintárfolyam mellett még egy „áfa-mankót” is adnak az egyre inkább baráti kezekben levő sertéságazatnak. Tállai a folytatással kapcsolatban azt mondta: a kormány elemzi a tapasztalatokat, és utána kerülhet napirendre további alapvető élelmiszerek áfájának a csökkentése. Hangsúlyozta azt is, hogy az áfacsökkentésnek meg kell jelennie a fogyasztói árakban (mindenkinek tanácsoljuk, hogy írja le egy kis papírra, mennyiért is veszi a sertéshúst mostanában, és hasonlítsa majd ezt össze a jövő évivel – azért nem árt ez a lépés, mert a KSH-árak, nyilván az átlagosság átkaként, valahogy nem igazán igazolják vissza az egyéni tapasztalatokat).

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: adótörvény, szja, áfa, parlament, sertéshús