Sokat hozhatna a folyószámlákon levő pénz lekötése
2012. augusztus 3.
Szaporodott azoknak a bankoknak a száma, amelyek egyetlen fillér kamatot sem fizetnek a folyószámlán heverő pénzre. A bizonytalanok és a trehányok (akik nem tudják eldönteni, mit is kezdjenek a havi plusszal, illetve nem tudnak vagy akarnak erre figyelni) is találhatnak azonban jó ajánlatokat.
A lakosságnak ismét majdnem minden negyedik forintja lekötetlenül a folyószámlán hever – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. A júniusi átlagkamatok alapján, ha ezt a közel 1850 milliárd forintot lekötötték volna, önmagában ebből – tehát a két átlagkamat közötti különbségből –mintegy százmilliárd forintot zsebelhettek volna be. A számok persze csalókák. Részben azért, mert (mint azt saját gazdálkodása alapján sokan tapasztalhatják) teljesen lefogyasztani sem szabad a folyószámlát. Mindig jöhet valami azonnali fizetendő, amire nem árt, ha van elegendő pénz. Másrészt viszont a látra szóló átlagkamat mögött is jókorák az eltérések (a banki kínálatot itt nézheti meg).
Ezt részletesebben megvizsgálva azonban az is kiderül: nem elég a kamatszintre figyelni. Az is fontos, milyen módszert alkalmaz a bank. Az AXA-nál ugyanis lépcsős a kamat, ami azt jelenti, hogy ha a megadott szintet túllépi az összeg, akkor a teljes pénzre a magasabb érték vonatkozik. Az FHB-nál azonban az egészen hét százalékig felfutó kamatszint remekül hangzik ugyan, de mivel a számítási mód sávos (az összeghatáronkénti emelkedést jelent), a végeredmény még mindig vonzó, de azért nem annyira. Az egységes betéti kamatláb (EBKM) – amire mindig érdemes figyelni – ötmillió forint felett így is 5,63 százalékos, ami a piacon a legjobb.
A bankok számára mindenestre az az ideális ügyfél, aki nem figyel pénzére. Lehetőleg a folyószámláján „pihenteti” minden pénzét, nem keresi és veszi igénybe az akciókat. A másik véglet a kamatok tizedes különbségére mozdulók tábora. Egyébként ők is igen sokan vannak, hiszen – mint a bankoktól megtudtuk – a lekötött betétek több mint háromnegyedét akciós betétben tartja a lakosság. A bankosok tapasztalata is az, hogy – noha az akciós kamatokat keresik az emberek -, a pénz ide-oda utalásának költségével már nem számolnak. (A pénzfelvét és utalás költségeit itt kalkulálhatja).
Parlagon heverő milliárdok
A lakosságnak ismét majdnem minden negyedik forintja lekötetlenül a folyószámlán hever – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. A júniusi átlagkamatok alapján, ha ezt a közel 1850 milliárd forintot lekötötték volna, önmagában ebből – tehát a két átlagkamat közötti különbségből –mintegy százmilliárd forintot zsebelhettek volna be. A számok persze csalókák. Részben azért, mert (mint azt saját gazdálkodása alapján sokan tapasztalhatják) teljesen lefogyasztani sem szabad a folyószámlát. Mindig jöhet valami azonnali fizetendő, amire nem árt, ha van elegendő pénz. Másrészt viszont a látra szóló átlagkamat mögött is jókorák az eltérések (a banki kínálatot itt nézheti meg).
Sokan beérik a nullával is
Ha valaki rendszeresen százezer forintot tart bankszámláján, az hozhat havonta nulla, vagy az adófizetés után is 350 forintot (ez nem sok, de ha éveken át ez a helyzet, pláne ha nagyobb összegről van szó, akkor már változik a kép). Egyáltalán nem fizet a lekötetlen pénzre kamatot a Budapest, a Citibank, az FHB alapszámlája, és így tesz már az UniCredit is. Több bank is akad viszont, ahol kifejezetten jó ajánlattal célozzák meg azokat, akik bizonytalanok (bármikor kellhet a pénz), vagy akár csak egyszerűen trehányak. Ezeknél a számláknál ráadásul a költségek is elég csekélyek. A mezőnyből alacsonyabb összegeknél a Gránit Magaskamat, magasabbaknál pedig az AXA Kamathozó számlája emelkedik ki. Érdemes még megemlíteni az FHB Prémium elvezetésű konstrukcióját is.Ezt részletesebben megvizsgálva azonban az is kiderül: nem elég a kamatszintre figyelni. Az is fontos, milyen módszert alkalmaz a bank. Az AXA-nál ugyanis lépcsős a kamat, ami azt jelenti, hogy ha a megadott szintet túllépi az összeg, akkor a teljes pénzre a magasabb érték vonatkozik. Az FHB-nál azonban az egészen hét százalékig felfutó kamatszint remekül hangzik ugyan, de mivel a számítási mód sávos (az összeghatáronkénti emelkedést jelent), a végeredmény még mindig vonzó, de azért nem annyira. Az egységes betéti kamatláb (EBKM) – amire mindig érdemes figyelni – ötmillió forint felett így is 5,63 százalékos, ami a piacon a legjobb.
Nem mindegy lépcsőn vagyunk vagy sávon haladunk
Összeállításunkba azokat a számlákat vettük bele, amelyek a napi pénzügyek intézésére is jók. Ezek mellett természetesen léteznek a folyószámlákhoz kapcsolt lekötési lehetőségek (a betéti kamatokról itt tájékozódhat) és megtakarítási betétszámlák, különleges lehetőségek. Résnél lenni az utóbbiaknál sem árt. Például a Raiffeisen hozamfokozó szolgáltatását választók jobb, ha nem henyélnek. Arra a pénzre ugyanis, amit nem tesznek valamilyen befektetési alapba, a bank egyetlen fillér kamatot sem fizet.A bankok számára mindenestre az az ideális ügyfél, aki nem figyel pénzére. Lehetőleg a folyószámláján „pihenteti” minden pénzét, nem keresi és veszi igénybe az akciókat. A másik véglet a kamatok tizedes különbségére mozdulók tábora. Egyébként ők is igen sokan vannak, hiszen – mint a bankoktól megtudtuk – a lekötött betétek több mint háromnegyedét akciós betétben tartja a lakosság. A bankosok tapasztalata is az, hogy – noha az akciós kamatokat keresik az emberek -, a pénz ide-oda utalásának költségével már nem számolnak. (A pénzfelvét és utalás költségeit itt kalkulálhatja).
