Összegyűjtöttük a tudnivalókat

Otthontámogatás: fontos határidő közeleg

Fotó: Oleksandr Pidvalnyi, Pixabay

2026. január 7. Egymillió forintos Otthontámogatást kaphatnak a közszolgálatban dolgozók 2026-tól, azonban ez nem jár automatikusan, hanem igényelni kell. Kritikus határidő, hogy aki 2026. január 1. előtt kötött lakáshitel-szerződésre kérné a támogatást, 2026. január 20-ig köteles bejelenteni az igényét. A határidő jogvesztő, vagyis aki lemarad, arra 2026-ban már nem vonatkozik a támogatás. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

A közszolgálatban dolgozók lakhatási terheinek csökkentésére létrehozott Otthontámogatás program 2026 januárjában indult el. Az évi 1 millió forintos támogatás már meglévő lakáshitel törlesztésére is igényelhető, de új lakáshitel törlesztéséhez vagy lakáshitel önerejeként is felhasználható. A támogatás nem automatikus, azt igényelni kell, éppen ezért nagyon fontos a határidők betartása – írtuk meg a kormányrendelet november végi megjelenésekor.

Kiknek jár?

Mindenki, aki költségvetési szerv alkalmazottja, jogosult az Otthontámogatásra. Nem minősül alkalmazottnak az a személy, akit megbízási vagy vállalkozási szerződés keretei között foglalkoztatnak. Az, hogy valakinek a munkáltatója költségvetési szerv-e vagy sem, a Magyar Államkincstár honlapján itt ellenőrizheti.

A kormány is kiadott egy tájékoztatót, abban felsorolnak néhány tipikus példát arra, hogy kik igényelhetik:

- a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok alkalmazottai,
- a minisztériumok és más központi államigazgatási szervek dolgozói,
- az alkotmányos és különleges jogállású szervek alkalmazottai,
- a bírósági és ügyészségi szervezetben dolgozók,
- az önkormányzati dolgozók és az önkormányzati intézmények alkalmazottai,
- a tanárok, az óvónők és más köznevelési dolgozók,
- a rendőrök és a rendvédelmi alkalmazottak,
- az egyéb, hivatásos szolgálati jogviszonyban állók: a tűzoltók, a katasztrófavédelem
alkalmazottai, a büntetés-végrehajtás alkalmazottai,
- a katonák, a honvédelmi alkalmazottak,
- a kulturális foglalkoztatottak: könyvtárosok, levéltárosok, múzeumi alkalmazottak,
- a felsőoktatás és a szakképzés foglalkoztatottjai,
- az állami egészségügyben dolgozó orvosok, ápolók,
- a gyermekvédelemben, idősgondozásban, fogyatékosgondozásban, bölcsődei nevelésben
dolgozók.

(Részletek a rendeletben.) Ugyancsak a kormány tájékoztatójában található kérdés-felelekben található néhány példa. Így például a praxistörvény alapján dolgozó háziorvosok, illetve ezekben a rendelőkben dolgozók is jogosultak, vagy például egyházi fenntartású intézményekben dolgozók is, amennyiben az megfelel bizonyos feltételeknek.

Speciális esetek

A támogatás részmunkaidő esetén is jár, arányosan. Ha valaki több olyan helyen is dolgozik részmunkaidőben, amelyek jogosulttá teszik a támogatásra, és ezek összeadása teljes munkaidőt tesz ki, akkor az érintett a teljes Otthontámogatásra jogosult. Ebben az esetben a választása szerinti munkáltatónál kérelmezhető a támogatás teljes összege, ahol nyilatkozni kell arról, hogy a teljes Otthontámogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, és az Otthontámogatást kizárólag egy helyen veszi igénybe a jogosult.

A tartósan távollévő személyek – például GYES-en, GYED-en lévők, vagy fizetés nélküli szabadságon lévők – is ugyanúgy jogosultak Otthontámogatásra, mintha dolgoznának.

A próbaidő ideje is jogosít Otthontámogatásra, azonban a kérelem benyújtásával meg kell várni a próbaidő leteltét. Egy esetben a próbaidő alatt is kérelmezhető Otthontámogatás: ha valaki jogviszonyváltással vált olyan munkahelyre, ahol a korábbi és az új jogviszony is jogosít támogatásra és az új jogviszonyban kötnek ki próbaidőt.

Kizáró ok a lakhatási támogatás: a jogszabály csak abban az esetben zárja ki az Otthontámogatás lehetőségét, ha a kérelmező kifejezetten a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint – vagyis a munkáltató által cafetéria rendszerben – nyújtott lakhatási támogatásban részesül.

Mire és mekkora összeg jár?

A támogatás évente legfeljebb 1 millió forint, és két célra használható:

meglévő lakáshitel törlesztésére, vagy
új lakáshitel esetén önerőként vagy törlesztésre.

Az Otthontámogatás a saját ingatlan tulajdonjogának megszerzését támogatja. Ehhez szükséges egy olyan lakáskölcsön-szerződés, amelynek törlesztésében vagy önerejének biztosításában az Otthontámogatás segíthet. Ha a jogosultság nem áll fenn az év egészében, akkor időarányosan jár a támogatás.

Milyen lehet a lakáskölcsön-szerződés?

- lakáscélú hitelszerződés,
- lakáscélú kölcsönszerződés,
- lakáscélú zártvégű pénzügyi lízingszerződés,
- a lakás-előtakarékossággal kombinált hitelszerződés, feltéve, hogy annak célja magyarországi lakóingatlan tulajdonjogának megszerzése.

A hitelszerződésnek (kölcsönszerződésnek, lízingszerződésnek) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá kell tartoznia, így például az magánhitel nem lehet. Egyéb hitelek esetén (pl. babaváró, szabadfelhasználású, munkáltatói, stb.) akkor sem jár, ha lakáscélra használták fel.

Meglévő lakáshitel esetén a támogatás havi 83333 forintot jelent. Ha valakinek nem ekkora a törlesztőrészlete, akkor is jár az 1 millió forint, ha legalább ennyi a hátralevő összes törlesztőrészlet összege. Ha azonban kisebb, akkor legfeljebb annyi támogatást kaphat, mint amennyi a még hátralévő összes törlesztőrészlet.

A rendelet nem tiltja az elő- és végtörlesztési célú igénybevételt, ezért a kapott Otthontámogatás ezekre is felhasználható.

Az Otthontámogatás az éves keretösszeg erejéig több lakáskölcsön-szerződéshez is felhasználható.

Párok és adóstársak

Amennyiben mindkét fél jogosult a támogatásra, annak összevonása csak házastársak esetén lehetséges, és nem minden időpontban azonos feltételekkel. Ha a hitelszerződést 2026. január 1. előtt kötötték, akkor mindkét fél igényelheti, akkor is, ha egyikük nem tulajdonos. A 2026-től kötött hitelszerződések esetében mindketten csak akkor igényelhetik, ha mindketten tulajdont is szereznek az ingatlanban. Adós–adóstárs viszony esetén, ha nem házastársak, ugyanarra a hitelre csak egyikük veheti igénybe a támogatást.

Ha egy házaspár mindkét tagja jogosult a támogatásra, akkor az összesen 2 millió forintot jelent egy évben, Ugyanakkor itt is igaz, hogy legfeljebb annyi támogatást kaphatnak, amennyi a hátralevő összes törlesztőrészlet összege.

Alanyi jogon jár — de csak akkor, ha időben igénylik

Az Otthontámogatást a munkáltató folyósítja, így konkrét kérdésekkel érdemes legelőször a munkáltatóhoz fordulni. A munkáltatók december 20-ig keresték meg a dolgozókat, hogy élhetnek a támogatás lehetőségével.

Kritikus határidő a lakáshiteleseknek, hogy aki 2026. január 1. előtt kötött lakáshitel-szerződésre kérné a támogatást, 2026. január 20-ig köteles bejelenteni az igényét. A határidő jogvesztő — aki lemarad, arra 2026-ban már nem vonatkozik a támogatás.

A 2026. előtt megkötött lakáshitel-szerződések esetén a támogatást februárban egy összegben folyósítja a munkáltató.

2026. január 1-je után kötött lakáshitel-szerződés esetében folyamatosan lehet bejelenteni az igényt, nincs jogvesztő határidő. 2026-ban az utolsó igénybejelentési időpont 2026. november 1.

A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez a kölcsönszerződést nem kell mellékelni, csupán nyilatkozatokat. A formanyomtatvány minta megtalálható a kormányzati honlapon, ugyanakkor ettől függetlenül minden munkáltató saját formanyomtatványt is kialakíthat, ezért érdemes azt használni, amelyet a munkáltató rendelkezésre bocsát.

Egyéb tudnivalók

Az a foglalkoztatott is jogosult Otthontámogatásra, aki nem az első lakását vásárolja meg.

Saját építkezéshez is felhasználható, ha valaki hitelt vesz fel hozzá.

A támogatás nem használható fel lakóingatlan bővítéséhez, felújításához, energetikai korszerűsítéséhez, szigeteléséhez kötött hitelszerződésre.

Nincs jövedelmi korlátja a támogatásnak.

Amikor vissza kell fizetni

Főszabály szerint az Otthontámogatás egy vissza nem térítendő támogatási forma. Ugyanakkor – ha ezt nem a célnak megfelelően használják fel – vissza kell fizetni.

Jogosulatlan igénybevétel esetén a jogosulatlanul igénybe vett részt jegybanki alapkamattal növelt mértékben kell visszafizetni. A jogosulatlan igénybevétel miatt visszafizetendő Otthontámogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Ha a munkáltatónak év végén a kimutatása alapján tudomására jut, hogy év közben nagyobb összegben fizetett ki Otthontámogatást, mint amennyit a dolgozója igényelhetett volna, vissza kell fizetni a jogosult összeg feletti részt.

A lakáskölcsön-szerződés semmissége, felbontása, vagy a szerződéstől történő elállás esetén, ha az a kérelmező döntéséből fakad vagy neki róható fel, és arra a megkötésétől számított két éven belül kerül sor, a kifizetett Otthontámogatások teljes összegét – jegybanki alapkamattal növelt mértékben – vissza kell fizetni.

Ha valaki lakáshitel szerződéshez önerőként vette fel a támogatást, de végül 180 napon belül az önhibájából nem jön létre a lakáskölcsön-szerződés, akkor az Otthontámogatást vissza kell fizetni a visszafizetéskor érvényes jegybanki alapkamattal növelve. Ha ez az önhibáján kívül történik, akkor csak a folyósított összeget kell kamatmentesen visszafizetni.

Felmondás esetén

Ha valaki hat hónapon belül akár egyoldalúan, akár közös megegyezéssel megszünteti munkaviszonyát, akkor köteles egy hónapon belül az addig a részére folyósított Otthontámogatás teljes összegét jegybanki alapkamattal növelten visszafizetni. Ha erre hat hónapon túl, de egy éven belül kerül sor, akkor az Otthontámogatás arányos részét kell visszafizetni.

Ha a jogosult úgy vált munkahelyet, hogy

a. ugyanabban a foglalkoztatási jogviszonyban maradva más, Otthontámogatásra jogosító szervezethez megy át (például vármegyei kormányhivataltól járási hivatalhoz), vagy

b. jogviszonyváltással nem csak a munkahelye, hanem a jogviszonya is megváltozik (például valaki közalkalmazottból köztisztviselő lesz), akkor visszafizetési kötelezettség nem keletkezik.

És ha elbocsátanak valakit?

Ha a munkáltató szünteti meg a jogviszonyt egyoldalúan és a foglalkoztatott felróható magatartása miatt, akkor szintén visszafizetési kötelezettség keletkezik, hasonlóan ahhoz, mint amikor a foglalkoztatott szünteti meg a jogviszonyt. A foglalkoztatott felróható magatartása miatt történik az elbocsátás például akkor, ha a dolgozó a munkáját nem megfelelően végzi, valamilyen súlyosabb fegyelmi vétséget követ el, vagy ha a munkájára egyéb okból érdemtelenné válik. Vagyis összességében az elbocsátásáért maga felelős.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: Otthontámogatás, közszolgálat, közszféra, orvosok, ápolók, tanárok, lakás, lakáshitel, ingatlan, törlesztőrészlet