Ennyibe fájhat családonként az állami mohóság
2014. október 29.
A következő évi adótörvények (ha további módosítók nem érkeznek hozzá) számításaink szerint átlagosan mintegy ötezer forinttal vághatnak meg egy közepes anyagi helyzetű családot havonta. Háztartásonként persze jelentősek az eltérések, arról nem is beszélve, hogy nem csak a közvetlen kiadásokkal érdemes kalkulálni, az életet különböző áttételes hatások is drágítják majd. Az viszont biztos, hogy a kormányzati mohóságot ismét az igazán tehetősek fogják kevésbé megérezni.
Egy négytagú családban, ahol mindkét szülő kap (még) az idén cafeteriát, az internetezéshez pedig egy kábeles és egy mobilos kapcsolatot is használnak, közel ötezer forinttal kevesebb juthat 2015-ben az egyéb kiadásokra. A számításhoz figyelembe vettük a jövő évi adótörvényekhez már benyújtott módosítót, amiben az internetadót a magánszemélyeknél 700 forintos díjban maximálták. A kalkuláció pedig a béren kívüli juttatások esetében „csupán” az adóemelés áthárítását tartalmazza (arról, hogy pontosan mi is szerepel erről a javaslatban, már részletesen írtunk). Sok cég azonban meg is szüntetheti ezt a juttatási formát, ami a családok elkölthető pénzét tovább apasztja.
A Cafeteriatrend.hu weboldal 217 munkáltatót kérdezett meg arról, hogy miként reagálnának az adóemelésre. A válaszadó munkáltatók 42,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a közterhek növekedésével csökkentené a dolgozóknak adott juttatások értékét. Mivel ezt a gyakorlatot a nagyobb cégek követnék, ezért a munkavállalók többsége (72,3 százalék) járna így. A többiek még annak is örülhetnek, ha egyszerűen „béresítik” a mai cafeteriájukat (ami az elkölthető pénz 30 százalékos visszaesését jelenti). A válaszadók 24 százaléka ugyanis úgy nyilatkozott: egyáltalán nem biztosítana a jövőben ilyen juttatást, és nem is pótolná ennek kiesését semmilyen formában.
Közhely, hogy a magasabb keresetűek ugyanakkora adóemelést sokkal kevésbé éreznek meg. A tehernövekedés sokszor még alulról sem közelíti az ő ingerküszöbüket. Minden beépített korlát jobban kedvez nekik. Az internetadónál amúgy – még annak módosítása után is – ez egy kicsit másképp van. Akkora a szolgáltatók közötti verseny, hogy a nagyobb adattartalmak arányaiban jóval olcsóbak. Így az adó a három gigabájtos mobilcsomagot átlagosan 15 százalékkal drágíthatja, de például a 10 gigás ára majdnem ennyivel (14 százalék) nő, pedig ott már belép a korlát. Más persze a helyzet, ha már a kábelnetet nézzük. Ott általában korlátlan netes előfizetésről beszélhetünk, az árat a sávszélesség befolyásolja. A legszűkösebb hozzáférés esetében (az általunk talált legolcsóbb csomagot nézve) majdnem 20 százalék a várható drágulás, a másik végleten, aki a legnagyobb sebességgel száguldhat, nyolc százalék lehet az áremelkedés.
Az mindenestre jól látszik, hogy a mostani intézkedés már eléri azt a „középosztályt” is, amelynek egyébként a Fidesz-kormány korábban kedvezni igyekezett (arra most nem is térünk ki, mekkora abszurditás a fejlődés egyik jellemző területét megadóztatni). Az internetadó (de tulajdonképpen a cafeteria brutális drágítása is) alapvetően tehát más kört ér el, mint a korábbi sarcok. Alighanem ezért nem működnek a kormányzat által eddig nagyon sikeresen alkalmazott panelek. Hiába mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, hogy „szigorú intézkedéseket javaslunk, hogy a távközlési adót nem üzleti célú előfizetőkre semmilyen formában ne lehessen áthárítani”, ezzel az intenzíven netező közönség többségét nem lehet elámítani. (Az új terhek gyarapodásával egyébként mintha a lakosság egyre szélesebb rétegében kezdene csődöt mondani ez a bevált technika.)
A már benyújtott módosító indítvány (ezt a maga teljességében itt nézheti meg) maga is meglehetősen önleleplező. Abban ugyanis a korlátok bevezetése mellett (ez a magánelőfizetőknél a megkezdett gigabájtonként felszámítandó 150 forintos adó havi 700 forintban maximálja, a cégek esetében ugyanez ötezer forint lehet havonta) szerepel az is, jogilag miként képzelhetik el az áthárítási tilalmat. Konkrétan: sehogy. Az „adó alanya a szolgáltató” passzus után betették ugyanis külön bekezdésként, hogy az „adót az adó alanya fizeti meg”. Gratulálunk! Az adó alanya alapvető (tehát elvben már az óvódásoknak is felfogható) meghatározás szerint az, akit a jogszabály az adófizetésre kötelez. Az egész ordítóan nem más, mint átlátszó ügyeskedés, amit azoknak akarnak beadni, akik már a tranzakciós illeték bevezetése és emelése után megtanulták: végül úgyis mindent nekik kell fizetniük.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: adótörvény, adójavaslat, parlament, cafeteria, béren kívüli juttatás, internetadó, tranzakciós illeték
Ötödével is drágulhat a net
Fotó: Azénpénzem
Egy négytagú családban, ahol mindkét szülő kap (még) az idén cafeteriát, az internetezéshez pedig egy kábeles és egy mobilos kapcsolatot is használnak, közel ötezer forinttal kevesebb juthat 2015-ben az egyéb kiadásokra. A számításhoz figyelembe vettük a jövő évi adótörvényekhez már benyújtott módosítót, amiben az internetadót a magánszemélyeknél 700 forintos díjban maximálták. A kalkuláció pedig a béren kívüli juttatások esetében „csupán” az adóemelés áthárítását tartalmazza (arról, hogy pontosan mi is szerepel erről a javaslatban, már részletesen írtunk). Sok cég azonban meg is szüntetheti ezt a juttatási formát, ami a családok elkölthető pénzét tovább apasztja.
A Cafeteriatrend.hu weboldal 217 munkáltatót kérdezett meg arról, hogy miként reagálnának az adóemelésre. A válaszadó munkáltatók 42,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a közterhek növekedésével csökkentené a dolgozóknak adott juttatások értékét. Mivel ezt a gyakorlatot a nagyobb cégek követnék, ezért a munkavállalók többsége (72,3 százalék) járna így. A többiek még annak is örülhetnek, ha egyszerűen „béresítik” a mai cafeteriájukat (ami az elkölthető pénz 30 százalékos visszaesését jelenti). A válaszadók 24 százaléka ugyanis úgy nyilatkozott: egyáltalán nem biztosítana a jövőben ilyen juttatást, és nem is pótolná ennek kiesését semmilyen formában.
Az élet persze nem csak a közvetlen adók miatt lehet kellemetlenebb jövőre. Több ágazatot és területet is érintenek a javasolt adóváltozások. Többe kerülhetnek a tisztálkodó szerek és kozmetikumok, magasabb lesz az elvonás a kereskedelemtől. Az önkormányzatokat vezetőknek pedig – mint azt már megírtuk – most öt évig nincs félnivalójuk, így akár be is indíthatják a maguk adóprését, amit mintha a kormány még szorgalmazna is.
A szakportál ugyan nem foglalkozott ilyen mélységben a kérdéssel, de hozzánk érkezett olyan jelzés, amely szerint akad olyan nagy nemzetközi cég, ahol már jelezték dolgozóiknak, nem kell tartaniuk a keretük csökkentésétől, a növekvő terhet a társaság átvállalja. Talán mondanunk sem kell, hogy ott az átlagbérek eleve jóval magasabbak az országos átlagnál. Az adóemelések családokra mért csapásával kapcsolatban általában is érdemes figyelni a mértékre.Miért nem működnek a korábban sikeres kormányzati panelek?
Közhely, hogy a magasabb keresetűek ugyanakkora adóemelést sokkal kevésbé éreznek meg. A tehernövekedés sokszor még alulról sem közelíti az ő ingerküszöbüket. Minden beépített korlát jobban kedvez nekik. Az internetadónál amúgy – még annak módosítása után is – ez egy kicsit másképp van. Akkora a szolgáltatók közötti verseny, hogy a nagyobb adattartalmak arányaiban jóval olcsóbak. Így az adó a három gigabájtos mobilcsomagot átlagosan 15 százalékkal drágíthatja, de például a 10 gigás ára majdnem ennyivel (14 százalék) nő, pedig ott már belép a korlát. Más persze a helyzet, ha már a kábelnetet nézzük. Ott általában korlátlan netes előfizetésről beszélhetünk, az árat a sávszélesség befolyásolja. A legszűkösebb hozzáférés esetében (az általunk talált legolcsóbb csomagot nézve) majdnem 20 százalék a várható drágulás, a másik végleten, aki a legnagyobb sebességgel száguldhat, nyolc százalék lehet az áremelkedés.
Tállai András, a minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára tájékoztatóján azt mondta, a szerződések és a jogszabályok is lehetetlenné teszik a netadó áthárítását. (Ajánljuk, ennek mindenki nézzen utána saját szerződésében!) Az is vicces – és nincs is a javaslatban –, hogy „fogyasztóhelyenként" értendőnek nevezte a korlátot. Eltérő szolgáltatók és különböző néven futó előfizetései lehetnek ugyanis egy családnak is.
A helyzet persze nem ennyire egyszerű. A mechanikus áremelés ugyanis nehezen képzelhető el egy ilyen fejlődő üzletágban. Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjúban az árcsökkenés lassuló üteméről, a szolgáltatás limitálásról beszélt. (Érdemes elolvasni a teljes interjút.) Ezek is éppen elég kellemetlenséget okozhatnak a fogyasztóknak (a kormány alighanem ilyen áttételes hatásokkal számolt – ha a bevételszerzés mellett egyáltalán kalkuláltak valamivel –, amelyek eddig simán lenyelethetők voltak a magyarokkal.Az mindenestre jól látszik, hogy a mostani intézkedés már eléri azt a „középosztályt” is, amelynek egyébként a Fidesz-kormány korábban kedvezni igyekezett (arra most nem is térünk ki, mekkora abszurditás a fejlődés egyik jellemző területét megadóztatni). Az internetadó (de tulajdonképpen a cafeteria brutális drágítása is) alapvetően tehát más kört ér el, mint a korábbi sarcok. Alighanem ezért nem működnek a kormányzat által eddig nagyon sikeresen alkalmazott panelek. Hiába mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, hogy „szigorú intézkedéseket javaslunk, hogy a távközlési adót nem üzleti célú előfizetőkre semmilyen formában ne lehessen áthárítani”, ezzel az intenzíven netező közönség többségét nem lehet elámítani. (Az új terhek gyarapodásával egyébként mintha a lakosság egyre szélesebb rétegében kezdene csődöt mondani ez a bevált technika.)
A már benyújtott módosító indítvány (ezt a maga teljességében itt nézheti meg) maga is meglehetősen önleleplező. Abban ugyanis a korlátok bevezetése mellett (ez a magánelőfizetőknél a megkezdett gigabájtonként felszámítandó 150 forintos adó havi 700 forintban maximálja, a cégek esetében ugyanez ötezer forint lehet havonta) szerepel az is, jogilag miként képzelhetik el az áthárítási tilalmat. Konkrétan: sehogy. Az „adó alanya a szolgáltató” passzus után betették ugyanis külön bekezdésként, hogy az „adót az adó alanya fizeti meg”. Gratulálunk! Az adó alanya alapvető (tehát elvben már az óvódásoknak is felfogható) meghatározás szerint az, akit a jogszabály az adófizetésre kötelez. Az egész ordítóan nem más, mint átlátszó ügyeskedés, amit azoknak akarnak beadni, akik már a tranzakciós illeték bevezetése és emelése után megtanulták: végül úgyis mindent nekik kell fizetniük.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: adótörvény, adójavaslat, parlament, cafeteria, béren kívüli juttatás, internetadó, tranzakciós illeték
