Fontos tisztában lenni a részletekkel

Összeszedtük, hogyan adózik a diákmunka 2024-ben

Fotó: Pexels.com
2024. július 19. Nyáron azoknak a diákoknak a többsége is vállal munkát, akik év közben nem dolgoznak. A diákok 16 éves kortól szülői engedéllyel dolgozhatnak, a nyári szünidőben pedig már a 15 évesek is munkába állhatnak. Fontos tudni, hogyan adózik a diákmunka, ezért az Azénpénzem.hu összegyűjtötte a legfontosabb szabályokat.

A felsőoktatásban tanulók többsége egész évben dolgozik, de nyáron sokan azok közül is szeretnének pénzt keresni, akik év közben nem dolgoznak. A diákok jellemzően diákszövetkezeten keresztül vállalnak munkát nemcsak nyáron, de a tanév közben is. A jó hír az, hogy az így megszerzett jövedelemre 2022-től már személyi jövedelemadót sem kell fizetni, ugyanis adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a 25 év alatti fiatalok, 2024-ben havi 576 601 forintig az összevont adóalapba tartozó jövedelmeik után. Felette viszont adózniuk kell. Ez az adóalapból levonható kedvezmény idén havonta maximum 86 490 forint adómegtakarítást jelent.

A kedvezmény érvényesítését a fiatalnak nem kell kérnie, azt a munkáltató, rendszeres bevételt juttató kifizető a jogosultsági hónapokban automatikusan figyelembe veszi, kivéve, ha a fiatal nyilatkozatban kéri a kedvezmény részleges vagy teljes mellőzését.

Ugyanakkor a diákok nemcsak diákszövetkezeten keresztül, hanem más formában is vállalhatnak munkát. Az adóhatóság arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyári munkát vállaló diákok bejelentésére, adózására – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalókra. A NAV összegyűjtötte a tudnivalókat, mutatjuk a szabályokat.

Ki dolgozhat diákként?


Bármely diák, aki 16 éves múlt, de a 18 évesnél fiatalabb csak törvényes képviselője hozzájárulásával dolgozhat. Iskolai szünetben már a 15 évesnél idősebb tanulók is dolgozhatnak. A 18 évesnél fiatalabbak nem túlórázhatnak, és éjszaka nem dolgozhatnak. Speciális esetekben (kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység) a 16 évnél fiatalabbak is dolgozhatnak tanév közben is, de csak a gyámhatóság előzetes engedélyével.

A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanulónak legyen adóazonosító jele. Ha a diáknak még nincs adóazonosító jele, vagy az adókártyáját elvesztette, akkor az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) megfelelő menüpontjában (www.onya.nav.gov.hu) igényelheti, vagy a 24T34-es adatlapot kell kitöltenie és benyújtania a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Az adatlap beszerezhető az ügyfélszolgálatokon vagy letölthető a NAV honlapjáról. Az igénylés ingyenes. 

Hogyan dolgozhat a diák?  

1. Kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási formában: iskolaszövetkezetben, nappali tagozatos diákként. 

2. Ahogy mindenki más:

a) munkaviszonyban;

b) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (például megbízási szerződéssel);

c) egyszerűsített foglalkoztatás keretében (ilyen a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunka, valamint az alkalmi munka);

d) háztartási alkalmazottként (például gyermekek felügyelete).

Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka

A diákok többsége iskolaszövetkezet tagjaként végez munkát. Még akkor is, ha nem tag, gyorsan beléptetik néhány ezer forintért, amit kilépéskor visszakap. Iskolaszövetkezet tagjaként csak nappali tagozatos tanulmányokat folytató tanuló, hallgató dolgozhat. Ekkor járulékot nem vonnak a jövedelemből, így a diák nem is minősül biztosítottnak, még akkor sem, ha 25. életévének betöltéséig szünetelteti a tanulói, hallgatói jogviszonyát (halasztás). Egészségügyi szolgáltatásra viszont jogosult, hiszen ez a jogosultság a tanulói, illetőleg hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig (ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is) fennáll.

Ha a 25 év alatti fiatal az iskolaszövetkezet tagjaként nem önálló tevékenységből származó olyan jövedelmet kap, amely után igénybe veheti a fiatalok kedvezményét, akkor jogosultsági hónaponként 576601 forintig nem kell 15 százalék személyi jövedelemadót sem fizetnie.

Egyéb esetben a személyi jövedelemadót az iskolaszövetkezetnek kell levonnia, bevallania, és megfizetnie a NAV-nak. A diáknak pedig a jövedelmét fel kell tüntetnie az szja-bevallásában, ezt a következő év május 20-ig kell benyújtania a NAV-hoz.

Ha az iskolaszövetkezet olyan diákot alkalmaz a nyári szünetben, aki már befejezte az általános iskolai tanulmányait vagy leérettségizett, illetve végzett a főiskolán vagy az egyetemen, akkor szintén nem kell járulékot fizetnie, hiszen a tanuló, hallgató diákigazolványa a tanév lejártát követő október 31-ig még érvényes. 

Munkaviszony

Van, amikor a diákot munkaszerződés alapján, munkaviszony keretében foglalkoztatják (bár nem ez a tipikus). Ekkor nincs különbség diák és nem diák között. A bérjövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelem, amivel szemben nem lehet költséget elszámolni. A 25 év alatti fiataloknak havi 576601 forintig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Egyéb esetben a munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a 15 százalék személyi jövedelemadót.

A munkaviszonyos tanuló a társadalombiztosítás szabályai szerint biztosított, ezért a természetbeni egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra például táppénzre is jogosultságot szerez, illetve munkaviszonyát a nyugdíjszámításnál is figyelembe veszik. A tanuló a járulékalapot képező jövedelme után 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet. Ezt a munkáltató állapítja meg és vonja le a tanuló munkabéréből, ahogyan a bevallást és befizetést is intézi a NAV-nál, így a tanulónak ezzel kapcsolatban nincs tennivalója.
 

Ha a diákot munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatják

A diák munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban is végezhet munkát, például megbízási szerződéssel. A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles.

Ekkor a bevétellel szemben költségelszámolás lehetséges. (Munkaviszonynál ezt nem lehet.) Ennek kétféle módja van: a tételes, illetve 10 százalékos, bizonylat nélküli költségelszámolás. Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült költségét számlával kell igazolnia.

A másik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása. Ennek érvényesítéséhez nincs szükség számlákra. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. A nyári munkánál a 10 százalékos költséghányad alkalmazása célszerű. Az adó mértéke ebben az esetben is 15 százalék.

Az önálló tevékenység ellenértékének (megbízási díjnak) kifizetésekor a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Ellenkező esetben a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembevételével állapítja meg az adóelőleget. A 25 év alatti fiatalok ugyanakkor itt is érvényesíthetik a fiatalok kedvezményét, és havi 576601 forintig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízási jogviszony) keretében foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. Ilyenkor a biztosítottá válás törvényben előírt feltétele, hogy a foglalkoztatott (a diák) havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét.

2023. december 1-jétől a minimálbér összege 266800 forint, 30 százaléka 80040 forint. Ha nem egész hónapban dolgozik a diák, akkor az egy napra jutó díjazásnak a 2668 forintot kell elérnie ahhoz, hogy biztosított legyen.

Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet. A járulékot ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és vallja be a NAV-nak. A tanulónak ezzel kapcsolatban nincs tennivalója. A foglalkoztató a levont járulékról minden esetben igazolást köteles adni a tanulónak.

Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, ezért járulékot sem kell fizetnie.

A tanulónak mind a munkaviszonyból, mind pedig a megbízási jogviszonyból származó jövedelemről szja-bevallást kell benyújtania a tárgyévet követő év május 20-ig.

 

Az egyszerűsített foglalkoztatás

A diák egyszerűsített foglalkoztatás keretében is dolgozhat.

Ez lehet:

a) mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunka (a munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot)

Ekkor nem kell járulékot fizetni, az adó napi 1300 forint, amit a munkáltató fizet.

b) alkalmi munka.

Alkalmi munkára a munkáltató és a munkavállaló

- összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig és

- 1 naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig és

- 1 naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesíthet határozott időre munkaviszonyt.

Ez sok diákot érinthet, ugyanis a vendéglátásban sokakat ebben a formában alkalmaznak. Az alkalmi munka adója 2024. január 1-jétől napi 2700 forint, amit a munkáltató fizet.

Filmipari statiszta alkalmi munkája esetén az adó 8000 forint.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett nettó munkabér 100 százalékát kell tekinteni. Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel munkaviszonyból származó bérjövedelem. A diáknak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemét csak akkor kell feltüntetnie az szja-bevallásban, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja a mentesített keretösszeget. Ez az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy a garantált bérminimum (ha a munkavállalónak alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár) napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát jelenti.

Ez azt jelenti, hogy 2024-ben a mentesített keretösszeg minimálbér esetén napi 15951 forint (napi minimálbér 12270 forint, ennek 130 százaléka), a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben napi 19487 forint (a 14990 forintos napi garantált bérminimum 130 százaléka).

Ha a munkavállalónak kell szja-bevallást benyújtania, akkor abban jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe vennie. (De itt is érvényesíthetik a 25 éven aluliak az szja-kedvezményt).

Nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani a filmipari statisztaként végzett – egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett – alkalmi munkából származó bevételből napi nettó 32000 forintig.
 
A munkáltató, kifizető köteles a kifizetéskor igazolást adni a magánszemélynek a kifizetett összegről, a levont személyijövedelemadó-előlegről, az egyéni járulékokról.

Háztartási munka (adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás)

Tipikusan ilyen: a takarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. Az így szerzett jövedelem után nem kell sem adót, sem járulékot fizetni.

Amennyiben a tanuló, hallgató háztartási alkalmazottként a fentiekben felsorolt munkát végez, a társadalombiztosításról szóló jogszabály szerint nem lesz biztosított. A bejelentés, a munkáltató feladata. (A foglalkoztatónak 2024. január 1-jétől nem kell a háztartási alkalmazott után regisztrációs díjat fizetnie.)

 A diák kérésére a munkáltató köteles igazolást kiadni a kifizetett munkabérről, amivel a későbbiekben igazolni tudja a keresetét.

Mivel ez adórendszeren kívüli kereset, nem kell bevallania sem a foglalkoztatónak, sem a foglalkoztatottnak.

A kifizetések igazolása

A munkáltatónak, kifizetőnek a kifizetéskor igazolást kell adnia a kifizetett összegről, a levont személyijövedelemadó-előlegről, az egyéni járulékokról. A magánszemélynek ezekről adóévi összesített igazolást is kell kapnia az adóévet követő év január 31-éig.

Elektronikus adóügyek

Az adóhatóság a hozzá beérkező adatok alapján elkészíti az adózók szja-bevallását. Ezt az Ügyfélkapun keresztül le is ellenőrizheti mindenki. Aki tehát még nem tette meg, annak érdemes regisztrálnia az Ügyfélkapura, így a későbbiekben az szja-bevallását azon keresztül elektronikusan ellenőrizheti, és ha szükséges, javíthatja. A 14 és 18 év közötti diákok önállóan is regisztrálhatnak az Ügyfélkapura. A 18 évesnél fiatalabbak az igénybe vehető szolgáltatásoknak csak korlátozott körét tudják használni.

Nagyon fontos tudni, hogy ha el is készíti az adóhatóság a bevallást, mindenkinek a saját felelőssége, hogy ellenőrizze. Ha ugyanis valaki nem foglalkozik vele, akkor is az lesz az adóbevallása.
 
A diákmunkára vonatkozó 2020-as adózásról itt írtunk, a 2021-es adózásról szóló cikkünket itt találja, a 2022-es adózásról szóló cikkünk itt található. A 2023-as adózásról pedig itt írtunk.

Forrás: NAV


Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok