Egységes befektetési mutatót szeretne a felügyelet

Összemérnék a költségeket

2011. november 11. Ki kell dolgozni egy általános, termékeken és szektorokon átívelő azonos tartalmú költségmutatót – állítja a felügyelet (PSZÁF). A kezdeményezésen elsősorban a befektetési életbiztosításokat árusító ügynökök veszíthetnek.

Az Általános Költségmutató (ÁTKM) megalkotásához már hozzákezdett a PSZÁF. Feltűnő azonban, hogy míg a teljes hiteldíjmutató (THM) szabályozása terén a jogalkotók gyorsan és keményen léptek, az ÁTKM-nél érzékelhető az óvatosság. A felügyelet ugyanis egyelőre csak közzétett egy vitaanyagot, amelyben a különböző lehetőségeket veszik sorra, és minden pontnál választási lehetőséget is hagynak. Bíztató viszont, hogy kérdésként legalább felvetik: egyetértenek-e az intézmények azzal, hogy fogyasztóvédelmi szabályként kimondják: Magyarországon csak átlátható befektetési/megtakarítási termékeket lehet értékesíteni.

Elsősorban a biztosítók azok, amelyek régóta sürgetik, hogy az egymással versenyző „öngondoskodási” lehetőségeket kínáló piaci szereplők egységes feltételekkel szálljanak ringbe. Persze ők egészen biztosan az adókedvezményeket szeretnék visszakapni, és nem keményebb költségkimutatási szabályokra gondolnak. Már csak azért sem, mert szakértők szerint az egységes költségmutató egyértelműen arra világítana rá, hogy a nyugdíjpénztáraknál olvad a legkevésbé a tagok pénze az intézmény fenntartása miatt. (Ezen hosszan és élénken tudnak vitázni az érintettek, az ÁTKM azonban egycsapásra eldönthetné ezt a kérdést.)

Az új mutató a felügyelet elképzelései szerint vonatkozna a befektetéssel összekapcsolt életbiztosításokra (unit linked), a befektetési alapok jegyeire, a jelenleg semmilyen mutatóval nem jellemzett nem hagyományos megtakarítási típusú életbiztosításokra és a nyugdíjpénztárakra is.

Jelenleg alkalmazott mutatók

MegnevezésMire vonatkozikProbléma
Teljes Költségmutató (TKM)Megtakarítási típusú életbiztosításokTartalmaz nem általánosítható költségeket is
Total Expense Ratio (TER)Európai befektetési alapokUtólagos jellegű, a tranzakciós és ki- beszállási költségek hiányoznak belőle
Díjterhelési mutatóNyugdíjpénztárakUtólagos jellegű, a PSZÁF a pénztárak tájékoztatása alapján számítja
Egységesített Értékpapír Hozam Mutató (EHM)Hozamgarantált alapokNem mindenki teszi jól láthatóan közzé
Egységesített Betéti Kamatláb Mutató (EBKM)BankbetétekAlapvetően jó eligazítást ad

 Az ÁTKM bevezetésével igazán a unit linkedet árusító ügynökök járhatnának rosszul. A PSZÁF ugyanis – a THM-hez hasonlóan – azt tervezi, hogy legyen egy általános tájékoztató érték, ami kiegészülne az ügyfél személyre szabott mutatójával. Nehéz lenne viszont a közvetítőket ellátni ezt számoló kalkulátorral, ami bonyolíthatja az üzletkötés folyamatát, sőt akár kétfordulóssá is teheti. Az ügyfél pedig időközben esetleg elgondolkodhatna azon – netán még tájékozódna is –, hogy valóban jó-e neki, amire rábeszélte az ügynök.

Az eddig azért meglehetősen kényelmes helyzetben levő nem banki versenyzők számára talán a legdurvább elképzelés, hogy itt is belépne az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma. Abban az esetben ugyanis, ha a szerződés időszaka alatt a szolgáltató jelentősebben emeli a költségeket, a PSZÁF szerint „méltányos követelménynek tűnik, hogy az ügyfelet tájékoztatnia kell az emelés szándékáról és arról, hogy amennyiben nem fogadja el azt, a fogyasztó költségmentesen/esetleg bizonyos díjak visszafizetése mellett felmondhatja a szerződést”.

A PSZÁF lépését általános vélekedés szerint nem árt komolyan venni. Információink szerint, bár egyelőre valóban csak kérdeznek, meglehetősen elszántak abban, hogy összehasonlíthatóvá teszik a különböző befektetési/megtakarítási formákat. (Megjegyezzük, ennek éppen ideje lenne.) A „kötelezés” kifejezés pedig többször fel is bukkan a mostani vitaanyagban.

Kapcsolódó anyagok