Másként látják a különböző szakértők és elemzők

Összegyűjtöttük, milyen értékeléseket kapott a kormány az első száz napjára

Augusztus 20-i ünnepség
Fotó: Árad a Tisza

2026. augusztus 24. Az államalapítási ünnep előtt telt le az új kormány első száz napja. Összegyűjtöttük, hogy hol, miként értékelték az eltelt bő három hónapot. Megtalálható itt a hivatalos értékelés, de a civilek, szakértők és az elemzők véleménye is. Akadt elég meglepő bizonyítványosztás, de a következő időszakra kitekintés is.

Az elmúlt száz nap alatt pedig több mint száz vállalást teljesítettünk – jelezte közleményben a kormány. A vállalások konkrét eredményeit egy külön oldalon mutatják be. A kiemelt eredmények között első helyen szerepel az uniós források hazahozatala. A lista tartalmazza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását és a közmédia átalakítását is. A civilek által működtetett Ígéretfigyelő oldal augusztus 17-i összesítése szerint a Tisza 1026 ígéretéből 36 teljesült, 10 részben teljesült, 156 folyamatban van, 11 pedig problémás és 10 vitatott. Egyelőre (?) egyetlen olyan sem akad, ami meghiúsult volna.

Kéri László, politológus és szociológus a Klubrádióban arról beszélt, hogy a kormány első száz napjával 90 százalékban elégedett. A Telex augusztus 20-i összeállításában Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője is alapvetően pozitív volt. A Partizánon Radnai részvételi projektjével és Vidnyánszky képzeletbeli kirúgásával búcsúzott a 3Lépés, az első száz nap krónikája.

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke a Magyar Hangnak arról beszélt, hogy egy rendszerváltás közepén vagyunk, amikor nem az eddig megszokott keretben kell értelmezni a kormány első 100 napját. Úgy véli, ha nem is hibátlanul, de haladnak azon az úton, amit ígértek: igazságtétel, korrupció elleni fellépés, a közjogi rendszer változtatása. Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző szerint olyan pillanathoz értünk, amikor „ki lehet merevíteni a képet”. Szerinte innen kezdődhet egy második szakasz a kormányzásban, ami közjogilag az ígért alkotmányozásig fog tartani.

A vizsgán még a legnagyobb ellenzők sem buktattak

A Blikk nyolc „tantárgyban” kért osztályzatot. A Tisza-kormány bizonyítványát ők átlagban 3,5 pontra állították ki. Nem mellékes azonban, hogy kik értékeltek. A Mi Hazánk által a köztársasági elnöki posztra jelölt Tóth Máté, energiajogász (a Rezsivédelmi Digitális Polgári Kör alapítója) bírálta a paksi helyzet kezelését, és bevetette az előző kormány idején megszokott riogatásokat. Az ugyancsak az Orbán-kabinet lelkes hívének tekinthető politológus, Kiszelly Zoltán a kampányígéretekre szintén kettest adott. Előbbiekben egyébként az tűnik meglepőnek, hogy a Fidesz önkény és végítélet narratívája mellett sem buktatta meg egyikük sem Magyar Péter kabinetjét.

Meglepő lehet az is, hogy Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter a külpolitikát jelessel jutalmazta. Róna Péter a gazdaságra hármast, az államháztartásra négyest adott. Kritikaként fogalmazta például meg, hogy a miniszterelnök, Magyar Péter mindenbe beleszól, és Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert nem hagyja kibontakozni. Kovácsy Zsombor egészségügyi jogásztól a kormány az egészségügyre négyest adott, bár jelezte, hogy „íratna még dolgozatot”. Magyar György ügyvéd a jogállamiság terén több problémát is megfogalmazott, végül azonban szintén négyesre értékelt. Orosz István, az NNI volt alezredese a közbiztonságot a „jó tanár bizalmat szavaz a törekvő tanulónak” felütéssel adta ugyanezt a jegyet.

Ősszel jöhet a leleplező igazság

A Hvg arról írt, hogy kommunikációs túlterheléssel fedi el kormánya kezdeti nehézségeit Magyar Péter. A látványos paksi képsorok azonban – állapították meg – nem elfedték, inkább felerősítették azt az érzést, hogy a száz napba kevesebb politikai tartalom fért bele, mint ahogy ígérték. Az összesítés szerint az első száz nap a szakpolitikai területeken bizakodásra okot adó döntéseket hozott, de néhány meggondolatlan komment és személyzeti hiba kijózanítóan is hatott a Tisza drukkerei körében.

Száz nap alatt a Tisza-kormány több területen is látványosan más irányba indult el, mint elődje, az uniós kapcsolatoktól kezdve az oktatáson át a nyilvánosság használatáig – állapította meg a Portfolio. Ebben a cikkben a legérdekesebb, hogy már a hogyan továbbról is ejt szót. Az októberre ígért 2027-es büdzsétervek mutathatnak majd meg már sok mindent. Akkor derülhet ki, hogy hol és mennyiben szakítanak az előző kormány szokásaival, eddig kőbe vésett rendszerelemeivel. Ez lesz az első dokumentum, ahol konkrétan, az egyes fejezetek mellett szereplő számok fogják megmutatni, hogy melyik terület mennyire jelent prioritást. Szintén ősszel érkezik majd a középtávú költségvetési terv is, ami azt jelzi majd, hogy mennyire hiteles az ország eurózónához való csatlakozásának szándéka.

Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, volt jegybankelnök az Economx podcastjában az első száz nap egyik legnagyobb kérdésének azt nevezte, hogy miből ered a közel 1000 milliárd forintos költségvetési többlet. Nem mellékes ugyanis, hogy ez mennyiben köszönhető valódi kiadáscsökkentésnek, és mennyiben technikai elszámolásoknak vagy egyszeri tételeknek. Érzékelhetőn ő is úgy látja, hogy őszre derülhet ki, hogy valódi gazdasági fordulat kezdődött, vagy a Tisza egyelőre csak a kedvező gazdasági pillanat előnyeit élvezi.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kormány, száz nap, elemző, politológus, Bod Péter Ákos, Kéri László, Horn Gábor, Róna Dániel