Mit okoz a háború a gazdaságnak?

Orosz részvények tűntek el a letéti jegyek mögül

Fotó: clipart.com

2023. június 27. A szinte szürreális szombati oroszországi puccs-szerű események újból nyomás alá helyezték a rubelt, és egyben kissé megemelték az olaj árát. Közben kiderült, hogy az európai és amerikai bankok által kibocsátott letéti jegyek mögött álló orosz részvények egy részének lába kélt. Milyen az orosz valóság 2023 nyarán, és vajon merre tart a gazdaságuk?

Az ukrajnai háború mostanra tagadhatatlanul és erőteljesen rányomja bélyegét az orosz gazdaság teljesítményének alakulására. Az első időkben úgy tűnt, hogy az orosz központi bank képes megfékezni az ország devizájának romlását különböző adminisztratív, illetve egyszeri eszközökkel (kötelező átváltások, magasra emelt kamatlábak, stb.). Ahogyan azonban a várt gyors katonai siker elmaradt és a konfliktus immár több mint 485 napja tart, úgy gyengült ezeknek az egyszeri intézkedéseknek is a hatásossága. Az alábbi ábrán elég jól látható, hogy mikor jött el az a pont tavaly év végén, amikor a rubel elkezdett gyengülni az euróval szemben. A december eleji induláshoz képest az orosz nemzeti valuta mára gyakorlatilag 50 százalékot gyengült, és a trend elég egyértelműen kiolvasható a grafikonon is.

Az euró / rubel árfolyam az elmúlt 12 hónapban

Forrás: xe.com

Az ország gazdaságát a háború a nemzeti fizetőeszköz gyengülésén túl sok egyéb szempontból is érzékenyen érinti. Mint arról az orosz központi bank saját maga beszámolt két héttel ezelőtt, az eddig mérsékelt ütemű árnövekedés 2023 tavaszára begyorsult, és immáron az a hivatalos várakozás, hogy a korábbi 3,5 százalékkal szemben idén akár 6,5 százalék is lehet az infláció mértéke. Ennek az egyik oka az, hogy a központi költségvetés kénytelen óriási kiadásokat finanszírozni a háború kapcsán, és ez értelemszerűen árfelhajtó tényező sok területen.

Másrészt még érdekesebb az a tény, hogy most már hivatalos orosz körökben is elismerik, hogy jelentős problémát okoz az országon belül tapasztalható munkaerőhiány. Több százezer életerős férfi kénytelen volt bevonulni a frontra, és legalább ugyanennyién igyekeztek ezt megúszni azzal, hogy külföldre menekültek. Egy független elemzőcég a hivatalos munkaerő-statisztikák alapján úgy számol, hogy a 35 év alatti korosztályban eltűnt 1,3 millió munkavállaló 2022-ben. Márpedig klasszikus közgazdaságtani tételnek számít, hogy a munkaerőhiány szinte automatikusan inflációgerjesztő. Hiszen a szűkös erőforrásért a vevők kénytelenek a korábbinál mélyebben a zsebükbe nyúlni (ebben az esetben a munkáltatók a korábbinál magasabb bérekkel igyekeznek magukhoz csábítani a munkavállalókat).

Bizonytalan helyzet, bizonytalan letéti jegyek

A háború egy másik negatív hozadéka az orosz gazdaság kapcsolati rendszerének megrogyása, a nyugati országokkal való kereskedelem és tőkebefektetések radikális mértékű csökkenése. Itt nem csak az itthon nagyon sokat emlegetett energiaügyi korlátozásokra kell gondolni, hanem az Oroszországból kivonuló nyugati cégekre, az általuk felszámolt vállalkozásokra, jól fizető munkahelyekre illetve befizetett adókra is. Ezen felül hosszú távon még súlyos gondokat okozhat majd még az orosz gazdaságnak, hogy a tőkebefektetések terén is visszaesés tapasztalható. A háború kezdete óta a nyugati befektetők elkerülik az orosz befektetéseket, és értelemszerűen azok, akik rendelkeztek 2022. február 24-én orosz befektetésekkel, igyekeznek megszabadulni tőlük - de ez nem mindig megy könnyen.

Sok befektető nem közvetlenül a moszkvai tőzsdén vásárolt részvényeket, hiszen ahhoz át kellett volna váltani keményvalutáról rubelre, orosz befektetési szolgáltatónak kellett volna megbízást adni, egy a nyugati befektető számára idegen környezetben kellett volna eljárni. Ez természetesen nem csupán az orosz piacra igaz, az amerikai és nyugat-európai befektetők hasonló gonddal találkoznak más közép-európai vagy latin-amerikai piacon is. Az ilyen esetekre találták ki a nagy bankházak a „letéti jegyek” rendszerét, ahol a nyugati bank egy helyi partnere elfogad letétbe egy nagy mennyiségű külföldi részvényt, és cserébe a bankház saját letéti igazolásait adja ki. Ezeket a letéti jegyeket (angolul „depositary receipt”) aztán a megszokott new yorki, frankfurti és egyéb nyugati tőzsdéken lehet adni-venni, így a nyugati befektetők a számukra ismerős piacon vásárolhatnak egzotikus brazil vagy orosz részvényeket. A letéti jegyek ára pont úgy mozog, mint a részvényeké, átváltani is lehet elvileg őket az eredeti részvényre, de erre általában ritkán kerül sor.

A Reuters hétfői beszámolója szerint az orosz részvények legnagyobb európai letéti jegy kibocsátója, a Deutsche Bankról arról tájékoztatta az ügyfeleit, hogy vélhetően nincsen meg minden részvény, ami a letéti jegyeik mögött kellene hogy álljon. A bank elmondása szerint az orosz hatóságok engedélyezték, hogy a német bank tudta és ellenőrzése nélkül egyes befektetők átválthassák a jegyeiket részvényekre, így innentől kezdve a bank nem tudja egyeztetni a moszkvai (tőle független) banknál nyilvántartott részvények számát a saját letéti igazolásainak számával.

Hogy ez nem elszigetelt eset lehet, bizonyítja az a tény, hogy a JPMorgan Chase, a Citigroup és a BNY Mellon amerikai bankok, amelyek az orosz részvényekre alapuló letéti igazolások legnagyobb amerikai kibocsátói, mind felfüggesztették ezen jegyek forgalmazását, a weblapjuk szerint ők sem tudják összevezetni a saját számaikat a kinti letétkezelők adataival – bár ők még nem jelentették ki határozottan, hogy eltűntek volna részvények. Mindenesetre a történteket jól ismerő jogászok a helyzetet totális káoszként írták le a Reuters tudósítójának.

Azt már csak mi jegyezzük meg, hogy az ilyen jellegű „jogbizonytalanságok” következménye az lesz, hogy majd amikor elül a háborús vész és sok év múlva normalizálódni fognak a kapcsolatok, akkor a most pórul járt befektetők példája miatt extra óvatosak lesznek a nyugati finanszírozók, és csak lassan-lassan fognak újra nyitni az orosz tőkepiac felé.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Szepesi László
Címkék: Oroszország, háború, gazdaság, rubel, árfolyam, euró, Ukrajna, puccs