Így akarnak még több állampapírt a lakosságra sózni

Óriási változás jön a tranzakciós illetékben!

2019. március 13. A kamatemelések és egyéb kedvezmények után júniustól teljes mentességet kaphatnak a kamatadó alól az állam adósságlevelei. Érdemes lehet tehát elhalasztani a vásárlást. Minden bankszámlát használónak fontos fejlemény, hogy megszűnik majd az átutalásokat terhelő tranzakciós illeték. A kártyákhoz hasonlóan fix éves díj jön.

Nincs még egy hónapja, hogy 50 bázisponttal emelte a féléves és az egyéves lakossági állampapírok kamatát az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Az ÁKK már tavaly év végén elindította a lakossági állampírok kamatemelési hullámát. Tavaly év végén Varga Mihály pénzügyminiszter és Barcza György, az ÁKK vezérigazgatójának közös sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a 9249 milliárd forintos teljes bruttó kibocsátáson belül 5 155 milliárd forintot a lakosságnak adna el 2019-ben az ÁKK. Ezzel párhuzamosan 4355 milliárd forintnyi lakossági állampapír jár le, vagyis összességében ebben az évben 800 milliárd forinttal szeretnék megnövelni a lakosság kezében lévő állampapírok összegét.

Nemcsak a piacinál jóval magasabb kamatokkal, hanem olcsóbb pénzmozgatással is ösztönzik (mondhatjuk, nógatják) a lakosságot az állampapírok vásárlására. A magánszemélyek kincstárnál vezetett, állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája és más számlavezetőnél vezetett fizetési számlája között lebonyolított fizetési művelet után eltörölték a tranzakciós illetéket.

Lakástakarékosság: csak kibújt a szög a zsákból


Úgy tűnik azonban, hogy még mindig rettegnek, hogy mégsem jönnek a remélt számok. A parlamenthez már benyújtott törvényjavaslat szerint júniustól teljes mentességet kaphatnak a kamatadó alól az állam lakosság által vett adósságlevelei. Az indoklás szerint mindez azért, mert „lakosság által vásárolt állampapírok állományának növekedése mérsékli az állam és ezáltal a magyar gazdaság sérülékenységét”.
Ha az Országgyűlés elfogadja a tárca javaslatát – írja közleményében Pénzügyminisztérium (PM) – az állampapírba fektető magánszemélyek évente összességében akár 13-17 milliárd forintot spórolhatnak.
Amikor tavaly viharos gyorsasággal felszámolták a lakástakarékosság után járó állami támogatást, sokan gondolták, hogy ezzel a módszerrel is (igaz, áttételesen) az állampapírok vétele felé akarják terelni a lakosságot. A mostani törvénymódosítást nehéz nem úgy értelmezni, hogy ebben bizony nagy igazság lehetett. A javaslat lehetőséget biztosít ugyanis a lakástakarék-pénztáraknak arra, hogy jelenlegi tevékenységi körüket kiegészítsék – kizárólagosan – állampapíros ügynökléssel (így hasznosítanák a jó kis értékesítői hálózatukat).

Minden számladíjat újra lehet majd kalkulálni


Minden bankszámlát használónak fontos fejlemény, hogy a javaslat szerint megszűnik majd az átutalásokat terhelő tranzakciós illeték. Helyette a kártyákhoz hasonlóan fix éves (800 forintos) díj jön. A lakossági átutalások illetékének mértéke az erre vonatkozó jogszabály-módosítás hatálybalépésétől 2019. december 31-ig tartó időszakban 400 forint lesz. Az illetékkötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltató 2020. január 20-ig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

A PM ezzel kapcsolatban kiadott közleményében hangsúlyozza: a bankszámlaköltségek radikális csökkentésében is segíthet a benyújtott törvényjavaslat. Mint írják: ha a magánszemélynek az adott évben nincs egyetlenegy 20 ezer forint feletti átutalása sem, akkor még az igen kedvezményes évi 800 forintos illetékfizetési kötelezettség alól is mentesül a pénzintézet.
 
Az idén a bankoknak nem kell megfizetniük a tranzakciós illetéket a 20 ezer forint alatti utalásokra (ez 0,3 százalékos díjat jelentett). A bankok egy része valamilyen módon továbbadta ügyfeleinek ez az adócsökkentést, mások viszont eleinte nem reagáltak változtatásra. Mint a számladíjakról készített legutóbbi cikkünkben felhívtuk rá a figyelmet: nem árt tudni, hogy a tranzakciós díj elengedése persze nem jelenti automatikusan azt, hogy ez az utalás díjmentes lett. Több banknál ugyanis az adóterhet a fix díjon felül számítják fel.


Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.