Önkéntes nyugdíj: brutális a különség a díjakban  

Önkéntes nyugdíj - brutális a különség a díjakban

2011. október 19. Minden évben kétévnyi hozamot is elbukhat az az önkéntes nyugdíjpénztártag, aki rosszul választott kasszát - derül ki az azenpenzem.hu kalkulátora alapján. Ekkora lehet ugyanis a különbség a felszámított költségekben. Márpedig ezt biztosan nem lehet behozni, bármennyire jól forgatják a pénztárak a náluk lévő pénzt.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak sávosan állapítják meg, mekkora költséget vonnak le (elsősorban saját működésük fedezetére) tagjaiktól. A befizetések növekedésével ennek aránya persze csökken. Nem mindenütt azonosak azonban a kulcsok és az összeghatárok. Mint az önkéntes nyugdíjpénztárakat ebből a szempontból összevető kalkulátorainkból kiderül: a piacon akár 16,4 százalékos eltérés is akad a legolcsóbb és a tagjaitól a legtöbb pénzre igényt tartó kassza között. A legrosszabbul azok járhatnak, akik keveset tudnak havonta idősebb korukra félretenni. Nekik nagyon észnél kell lenniük, melyik pénztárt is választják. Havi 1-2 ezer forintos befizetéssel eleve csak nagyon kevés helyen elégednek meg. A mezőny havi 5,3 ezer forint feletti összegnél válik teljessé (ennyivel már bármelyik kasszánál tag lehet valaki).

A legkisebb különbség a havi 20 ezer forintos befizetésnél van. Az ekkor érzékelhető 4,3 százalékos differencia sem annyira csekély a költségekben, ha például a pénzromlás ütemével vetjük össze. Jó esetben ugyanis ennél kisebb az éves drágulás (ami a reálhozam számításánál fontos). Azt pedig, akinek egyéni számlájára évente 20-30 ezer forinttal kevesebb jut a vele azonosan takarékoskodó, ám pénztárt jobban választónál, aligha vigasztalja, hogy ő arányában nem is jár annyira rosszul.

Havi tízezer forintos befizetésig a Pannónia (régebben VIT) viszi a pálmát, itt vonják le a legkevesebbet a tagok pénzéből. Magasabb befizetésnél a Vasutas pénztárba belépettek járnak a legjobban – legalábbis ami a költségeket illeti.  

A legdrágább pénztárak címért a befizetések nagyságától függően többen is „versenyeznek". A Budapest, a Generali, az AXA és a Gyöngyház is előfordul ezen a nem éppen hízelgő poszton.

Általában arról esik szó, hogy a pénztárak befektetéseken elért nyeresége szabja meg, hol is a legjobb tagnak lenni. Ez nyilvánvalóan igaz, de nagyon-nagyon ügyesnek kellene lennie annak a vagyonkezelőnek, aki a 8,8 százalékos átlagos eltérést*  ki tudja gazdálkodni. Minden évben – hiszen az alkalmazott költségszint a kasszáknál tartós. Az idén egyébként akadt pénztár, amelyik módosított a díjain, de csak drágulással találkoztunk.

Tény persze, hogy az évtizedes vagyongyarapodás (a pénztárnál levő pénzre rárakódik a hozam, a következő évben pedig már a hozammal növelt összeghez jön hozzá a befizetés, ami szintén hoz ... és így tovább) sokat elmos időközben. Az alkalmazott költséghányad azonban így is jelentősen befolyásolhatja a későbbi várományt.

A pénztárak tavaly a Stabilitás Pénztárszövetség adatai szerint átlagosan mintegy 7,2 százalékos hozamot értek el – kevesebbet tehát, mint amekkora a költségszint alapján adódó átlagos különbség. 

* Az átlagos eltérést úgy számítottuk ki, hogy 2 ezer forintos havi befizetéstől 39 ezer forintos havi befizetésig (ennyit adhat legfeljebb kedvezményesen a munkáltató) a legkisebb és legnagyobb költséget felszámító pénztárak díjainál a különbséget egyszerűen átlagoltuk.