Nem egészen 3,6 százalék kezében van a teljes vagyon harmada

Olyan derült ki a nyugdíjpénzről, amiről eddig nem tudtunk

Fotó: clipart.com
2024. november 28. Mindössze 38 ezer tag birtokolja az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon egyharmadát. A tagok mintegy fele félmillió forintnál kevesebbet takarított meg. Az olló pedig alighanem nyílik, hiszen az idei harmadik negyedévben 5 ezer taggal kevesebben 16 százalékkal többet tettek félre.

Az idei harmadik negyedév végére – derítette ki az Azénpénzem.hu a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett adataiból – az önkéntes nyugdíjpénztárakban az egy évvel korábbinál mintegy 5 ezer taggal kevesebben spóroltak időskorukra. Az azonosított, egyéni számlán jóváírt tagdíj bevételek közben 16 százalékkal nőttek. A teljes kezelt vagyon összege (amit a tavalyinál csekélyebb, de így is elég jelentős befektetési eredmények is gyarapítottak) 19,3 százalékkal emelkedett.

Önkéntes nyugdíjpénztári adatok I-III. negyedév
MegnevezésÉrtékÉves változás
Taglétszám (ezer fő)*1 069,4-5
Tagdíjbevétel (mrd Ft)122,416
Befektetési eredmény (mrd Ft)184,9-24,5
Portfólió összesen (mrd Ft)*2 164,5349,5
* 2024. szeptember 30-án
Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés és számítás az MNB adataiból

A pénztári vagyon most különös jelentőséget kapott, hiszen a kormány erre (is) szemet vetett a lakáspiac élénkítése érdekében. A pénztárak konferenciáján jelentette be Kovács Zsolt nemzetgazdasági miniszteri biztos, hogy 2025. január 1-től egy éven át adómentesen feltörhetőek lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, amennyiben a pénztártag lakáscélra (például vásárlás, felújítás vagy hiteltörlesztés) fordítja az összeget. Október végére már a pontos részletek is kiderült (ezeket itt foglaltuk össze).

Csak szűk réteg rúghat igazán labdába a lakáspiacon


Az MNB tagnap közzétett Stabilitási jelentéséből olyan számokat ismerhettünk meg az önkéntes nyugdíjpénztárakról, amiket korábban sohasem hoztak nyilvánosságra. Mint leírták: a tagok száma az 1,1 millió főt, az átlagos számlaegyenleg pedig a 2 millió forintot közelítette 2024. szeptember végén, a pénztári vagyon eloszlása azonban egyenlőtlen. Nem is kicsit – tesszük már mi hozzá. A pénztártagok egy szűk, 38 ezer fős rétegének pénztári egyenlege haladja meg a 10 millió forintot is – tehát a tagok 3,55 százaléka birtokolják a pénztári vagyon közel egyharmadát, 634 milliárd forintot. (Lehet, ha az MNB nem 10 millió forintnál húzta volna meg a határt, akkor a kép még sarkosabb lenne.)
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások 2025-ben lehetséges adómentes lakáscélú felhasználása révén az MNB szerint is akár több százmilliárd forint áramolhat a lakáspiacra. A pénztártagok vagyoni- és koreloszlásából fakadóan azonban ez a pénz elsősorban felújítási célokat, hiteltörlesztést vagy a megtakarítók gyermekeinek lakhatási céljait szolgálhatja.
A jegybanki tájékoztatás szerint szeptember végén 459 ezer tag félmillió forintnál alacsonyabb, további 314 ezer tag pedig 0,5–2 millió forintos pénztári megtakarítással rendelkezett. Ez alapján a tagok közel háromnegyede esetében – jegyezte meg az MNB –nem várható, hogy addicionális lakáspiaci keresletet generálnának, nekik legfeljebb hiteltörlesztés vagy kisebb felújítás jöhet szóba. Ráadásul az a korosztály, amelyik leginkább rendelkezhet a saját lakás vásárlásának igényével, várhatóan csak kis számban tud majd nyugdíjcélú megtakarításából elegendő önerőt biztosítani ehhez: a 41 évnél fiatalabb pénztártagok száma 216 ezer fő volt 2023 végén, és átlagosan csupán mintegy 800 ezer forintos pénztári megtakarítással rendelkeztek.

Az önkéntes nyugdíjpénztárakból egyébként a szükségleteknek megfelelően egyébként is vettek ki pénzt az emberek. Az első három negyedévről közzétett statisztika szerint az egyéni számlákról távozó pénz több mint harmada várakozási idő letelte, de még a felhalmozási időszakon belüli kifizetés volt. Összesen 31,6 milliárd forintot vettek így ki a tagok, ami bő 10 milliárddal több az előző év ugyanebben az időszakában tapasztaltnál.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok