A pénzváltók 60 százalékánál nőtt a marzs

Olcsóbb lett a síelés

2017. január 13. Az előző évhez képest mintegy 10 forinttal kell kevesebbet adni az euróért, így a sítúrákat is kevesebb pénzből lehet megúszni. Az azonban nem változott, hogy a jobb árakért érdemes a pénzváltókhoz menni. Annak ellenére, hogy többen úgy vélték, az online pénztárgépre kötelezés változtathat a helyzeten. Persze hatástalan sem maradt.

Az idén januárjától több tevékenységben – köztük a pénzváltóknál – is kötelezővé tették az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépek használatát (erről részletesebben itt írtunk). A nemzetgazdasági tárca szerint a „költségvetés mellett az érintett szektorok tisztességes szereplőinek érdekét védi az online pénztárgép, a gazdaságfehérítés leghatékonyabb eszköze”. Több szakértő is úgy gondolta, hogy ez a változás határozottan meglátszik majd az árfolyamokon, mert a látszólag patyolattiszta láncokban is sok valuta származik kétes forrásból, vagy hiányzik minden nyilvántartásból.

Éppen ezért december végén feltérképeztük, hogy hol mennyibe kerül az euró, és ezt a vizsgálatot tegnap kora délután is megismételtük. A forint időközben egy kicsit erősödött, amit az átlagárak szerint a bankok és a pénzváltók is érvényesítettek. A marzs (a vételi és az eladási árfolyam közötti különbség) az általunk figyelt pénzváltók 60 százalékánál nőtt, ez az eltérés esetenként az egy forintot is eléri. Nem szabad azonban ezt túlértékelni: az euró eladási és vételi árfolyama között az eltérés ugyanis a váltóknál így sem éri el a 3,4 forintot. Szemben a bankok által alkalmazott 18,9 forinttal.

Tegnap eurót venni, eladni, sőt kártyával költeni is a bankok közül a legkedvezőbben az MKB-nál lehetett. A másik végleten (tehát az ügyfeleinek a legrosszabb feltételeket biztosítva) a CIB-et találtuk. A kártyás elszámolás terén viszont a legdrágább címet az Erstével holtversenyben érte el. (Az árfolyamokat itt találja.)

A pénzváltók és a bankok közötti különbség tehát még mindig elég jelentős – az előbbiek javára. Valutához a bankfiókokban átlagosan eurónként 8 forinttal drágábban juthatnak az ügyfelek, mint a pénzváltóknál, de a kártyás költés átlagárfolyama is majdnem 4 forinttal magasabb. Éveken keresztül alapszabály volt, hogy jobban jár, aki külföldön kártyával költ ahelyett, hogy valutát váltana ki, de a tranzakciós illeték bevezetése változtatott a helyzeten. Érdemes felidézni (ahogy azt tettük már többször is), hogy 2012 nyarán még – logikusan – százezer forintonként nyolc eurót lehetett spórolni, ha valaki inkább kártyával fizetett külföldön, mintha valutaváltónál szerezte be a szükséges pénzt.

Jól jártak, akik most nem kapkodtak

A pénzváltók növekvő népszerűségét indokolhatja, hogy – szemben a kártyás vásárlással, amikor a költés napján érvényes árfolyam számít – előre tervezhető a költés. Ez a 2016-os síszezonban kifejezetten fontos tényezőnek bizonyult. Az idén viszont az árfolyamok sokkal szerencsésebben alakultak a tavalyinál. Akkor ugyanis éppen januárra gyengült meg jelentősen a forint.

Az elmúlt évre visszatekintve a legdrágább az euró januárban, a legolcsóbb pedig októberben volt. A kettő közötti eltérés azonban eurónként 14 forint alatt maradt. Persze ez nem jelent garanciát a jövőre nézve. A 2015-ös síszezon két hónapjában (a február ugye még most is előttünk van) több mint 17 forint volt eurónként a különbség.

A bankok és a pénzváltók által alkalmazott árfolyamokat itt böngészheti!

Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: euró, árfolyam, pénzváltók, bankok, bankkártya