Komoly versenyt támasztanak az állampapírok
2012. december 15.
Fellángolhat az idén az érdeklődés a nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) iránt, a következő évtől életbe lépő változtatások viszont háttérbe szoríthatják ezt a megoldást. Nem mindenütt tartanak azonban ilyen drasztikus változástól.
A nyesz és a tartós befektetési szerződés (tbsz) párhuzamosan verseng a megtakarítók pénzéért. A nyesz lassan nyert teret, de mára elég szép eredményeket értek el azok, akik ezt a konstrukciót kínálják. A 2013-as adóváltozások azonban mintha végképp a tbsz felé billentenék a mérleget (az adóváltozásokról itt olvashat). Akad azonban, aki nem látja ennyire egyértelműnek a helyzetet. Mint Szimeonov Angel, a Budapest Bank (BB) lakossági megtakarításokért felelős vezetője portálunk érdeklődésére elmondta: a hároméves szabály tíz évre módosítása leginkább a nyugdíj előtt álló korosztályokat érinti. Nekik valóban célszerű előrehozni a szerződéskötést. A nyesz-ügyfelek azonban – tette hozzá – eddig sem kizárólag ebből a körből kerültek ki. Továbbra is érvényes tehát, hogy a nyugdíjtól még távolabb álló korosztályoknak is érdemes akár kisebb összeggel is elkezdeni a takarékoskodást. Az MKB-nál sem számítanak negatív reakciókra, már csak azért sem, mert szerintük az új szabályozás támogatja a hosszú távú, ténylegesen nyugdíj célú, öngondoskodó megtakarításokat.
A K&H szakembere már nem tűnik ennyire optimistának. Az adókímélő megtakarítási formáknál ebben a hónapban a szabályok változása következtében (ahová a tb-plafon eltörlését is sorolják) csak kismértékű növekedést vár. Hasonló megugrás azonban 2013-ban teljesen el is maradhat. És ez nem csak a nyesz-re vonatkozik. Mint mondta: a tartós betéti, illetve befektetési számlák is egyre kevésbé képesek betölteni szerepüket, míg ugyanis a piaci kamatszintek egyre lejjebb kerülnek, a konkurens termékek, a prémium állampapírok kamatainak árazása „nem a piaci folyamatokat követi”. A BB-nél is azt érzékelik, hogy az állampapír ajánlatok komoly versenyt jelentenek a banki megtakarítási ajánlatok számára.
Az MKB a kincstárjegyeknél kedveltebbnek látja saját kötvényeit. Jelentős ugyanakkor a idén bevezetett új lehetőségek felfutása (a tbsz-en 2012-től lehet devizaeszközöket elhelyezni). A CIB a devizás betéti tbsz-t szeptemberben, míg az értékpapírost csak ebben a hónapban indította el. A banknál úgy látják, hogy ez a lehetőség kifejezetten felpezsdítette az érdeklődést.
Az MKB Trezor tartós befektetési számlák állományának 12 százaléka már devizában van. Az OTP-nél ez az arány 8,5 százalék, ami – mint a legnagyobb banknál hangsúlyozták – megközelíti a lakossági értékpapír-állomány egészénél tapasztaltat. A K&H-nál arról tájékoztattak, hogy nem jellemző a kereslet a tartós deviza befektetési számla iránt. A BB-nél a forint alapú megtakarítások dominálnak, a teljes megtakarítási állományon belül 93 százalék hazai fizetőeszközben van, a devizát így a tbsz palettára sem vette fel egyelőre a bank. Szimeonov Angel szerint ennek oka elsődlegesen az adózási szabályokban keresendő, amelyekkel a tbsz-en végrehajtott deviza befektetés kevésbé kiszámítható lehet az ügyfeleknek. Idő előtti megszüntetés esetén ugyanis a devizában az árfolyamon elért nyereséget is figyelembe kellene venni, tényleges átváltás nélkül.
Címkék: tbsz, nyesz, tartós betéti szerződés, tartós befektetési szerződés, nyugdíj-előtakarékosság, adó, állampapír, Budapest bank, CIB, K&H, MKB, OTP, UniCredit
Nyugdíjtakarékosság: mi lesz az adóváltozások hatása?
A nyesz és a tartós befektetési szerződés (tbsz) párhuzamosan verseng a megtakarítók pénzéért. A nyesz lassan nyert teret, de mára elég szép eredményeket értek el azok, akik ezt a konstrukciót kínálják. A 2013-as adóváltozások azonban mintha végképp a tbsz felé billentenék a mérleget (az adóváltozásokról itt olvashat). Akad azonban, aki nem látja ennyire egyértelműnek a helyzetet. Mint Szimeonov Angel, a Budapest Bank (BB) lakossági megtakarításokért felelős vezetője portálunk érdeklődésére elmondta: a hároméves szabály tíz évre módosítása leginkább a nyugdíj előtt álló korosztályokat érinti. Nekik valóban célszerű előrehozni a szerződéskötést. A nyesz-ügyfelek azonban – tette hozzá – eddig sem kizárólag ebből a körből kerültek ki. Továbbra is érvényes tehát, hogy a nyugdíjtól még távolabb álló korosztályoknak is érdemes akár kisebb összeggel is elkezdeni a takarékoskodást. Az MKB-nál sem számítanak negatív reakciókra, már csak azért sem, mert szerintük az új szabályozás támogatja a hosszú távú, ténylegesen nyugdíj célú, öngondoskodó megtakarításokat.
A K&H szakembere már nem tűnik ennyire optimistának. Az adókímélő megtakarítási formáknál ebben a hónapban a szabályok változása következtében (ahová a tb-plafon eltörlését is sorolják) csak kismértékű növekedést vár. Hasonló megugrás azonban 2013-ban teljesen el is maradhat. És ez nem csak a nyesz-re vonatkozik. Mint mondta: a tartós betéti, illetve befektetési számlák is egyre kevésbé képesek betölteni szerepüket, míg ugyanis a piaci kamatszintek egyre lejjebb kerülnek, a konkurens termékek, a prémium állampapírok kamatainak árazása „nem a piaci folyamatokat követi”. A BB-nél is azt érzékelik, hogy az állampapír ajánlatok komoly versenyt jelentenek a banki megtakarítási ajánlatok számára.
Egyre kedveltebben az értékpapír befektetések. Az UniCreditnél a tbsz kétharmada, az OTP-nél háromnegyede ilyen, a K&H-nál a befektetési ág 90, a CIB-nél 60 százalékot visz. Az MKB-nál kiegyensúlyozottabb a kép, de a tőkepiac ott is ráver a betétekre. A Budapest Banknál a betéti tbsz aránya valamivel magasabb, de a tendencia az értékpapír alapú tartós befektetés arányának növekedése.
Ha az ügyfél igénybe tudja venni az előtakarékossági támogatást, akkor egyértelműen ellentételezhető a prémium államkötvény magas kamata, hiszen az optimális éves befizetéseknél a befizetett összeg 20 százaléka igényelhető vissza – mondták az UniCreditnél. Előfordul viszont, hogy a tbsz befektetéseket hizlalják állampapírokkal. A banknál ezzel együtt a megtakarítók elsősorban a befektetési alapokat részesítik előnyben. A CIB-nél megtudtuk: a tbsz-nél már több mint 20 százalékos arányban megjelentek az állampapírok.| Nyesz | Tbsz | |||
|---|---|---|---|---|
| ezer db | Állomány mrd | ezer db | Állomány mrd | |
| Budapest | 2 | 7 | 3,7 | 32 |
| CIB | 4,2 | 17,1 | 6,5 | 36,4 |
| K&H | 27,7 | 82,9 | 24,7 | 81 |
| MKB | 11,5 | 31,1 | 30,5 | 125,7 |
| OTP | 57 | 164 | 38 | 123 |
| UniCredit | 3,5 | 13,5 | 8,5 | 50 |
Az MKB Trezor tartós befektetési számlák állományának 12 százaléka már devizában van. Az OTP-nél ez az arány 8,5 százalék, ami – mint a legnagyobb banknál hangsúlyozták – megközelíti a lakossági értékpapír-állomány egészénél tapasztaltat. A K&H-nál arról tájékoztattak, hogy nem jellemző a kereslet a tartós deviza befektetési számla iránt. A BB-nél a forint alapú megtakarítások dominálnak, a teljes megtakarítási állományon belül 93 százalék hazai fizetőeszközben van, a devizát így a tbsz palettára sem vette fel egyelőre a bank. Szimeonov Angel szerint ennek oka elsődlegesen az adózási szabályokban keresendő, amelyekkel a tbsz-en végrehajtott deviza befektetés kevésbé kiszámítható lehet az ügyfeleknek. Idő előtti megszüntetés esetén ugyanis a devizában az árfolyamon elért nyereséget is figyelembe kellene venni, tényleges átváltás nélkül.
Címkék: tbsz, nyesz, tartós betéti szerződés, tartós befektetési szerződés, nyugdíj-előtakarékosság, adó, állampapír, Budapest bank, CIB, K&H, MKB, OTP, UniCredit
