Egyelőre nem várható újabb állampapírok megjelenése

Nyugdíjkötvény? Ne is álmodjunk róla!

Nyomdai MÁP Plusz
Fotó: Magyar Állampapír Facebook-oldala
2021. szeptember 23. A Magyar Nemzeti Bank szívesen látná, ha megújulna a lakossági állampapírok piaca, az ÁKK azonban rövid távon nem tervez drasztikus változtatásokat. A három éve beharangozott nyugdíjkötvény bevezetése nincs napirenden, arra nem érdemes várniuk a befektetőknek – derült ki a Portfolio tegnapi Öngondoskodás 2021 konferenciáján.

Három éve, ugyancsak a Portfolio öngondoskodás konferenciáján jelentette be Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) akkori vezérigazgatója, hogy már a minisztérium előtt van az a javaslat, amely szerint az állam belép a nyugdíj-megtakarítások piacára. Később Varga Mihály pénzügyminiszter is megerősítette az előkészületeket, sőt 2019 februárjában az ÁKK vezérigazgatója már újabb részleteket is elárult a készülődő nyugdíjkötvényről, amely a Babakötvényhez lett volna (lenne?) hasonló.

Aztán 2019 júniusában elindult a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), a szuperállampapír, amely addig soha nem látott sikert hozott. (A nyugdíjkötvény pedig lekerült a napirendről.) Igaz, hogy kezdetben trükkös privátbanki ügyfelek úgy nyertek nagyot a szuperállampapíron (MÁP+), hogy több tíz- vagy százmilliós nagyságrendben már megvett papírjaikat fedezetként felajánlva a bankjuknál úgynevezett lombardhitelt vettek fel, amelyből újabb kötvényeket vásároltak. Összességében sok százmilliárd forintnyi állampapírhoz jutottak, és ennek csak töredékét fektették be. 2019 őszén aztán meg is érkezett a szigorítás, a szuperállampapír pedig valóban sikeressé vált a lakossági megtakarítók körében. Az ÁKK adatai szerint augusztus végén 5989,7 milliárd forint volt az állomány.

Azt a feladatát ugyanakkor nem tudta teljesíteni, hogy a lakosság készpénzben tartott megtakarítását felszívja. Pedig már 2018 őszén az MNB is elkezdett aggódni a túl sok készpénz miatt. Nagy Márton, az MNB akkori alelnöke (ma miniszterelnöki főtanácsadó) egy konferencián már 2018 őszén kifejtette, hogy jó lenne, ha a lakosság kezében levő (akkor több mint 4600 milliárd forint) készpénz lakossági állampapírba menne.A készpénz mennyisége azóta is folyamatosan nő. Június végén ismét csúcsot döntötta cihákban tartott forint készpénzállomány; az 5609,6 milliárd forintos összeg meglehetősen hatalmas. Csak összehasonlításként álljon itt: 5 évvel ezelőtt, 2016. június végén 3291 milliárd forint volt. Ráadásul a lakosság 10074 milliárd forintos forint bankbetétjéből is 8740 milliárd forint lekötetlenül hever a folyószámlákon.

Új állampapírok kellenének

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank a Portfolio tegnapi, Öngondoskodás 2021 konferenciáján arról beszélt, hogy a lakossági pénzügyi megtakarítások tavalyi és idei növekedésében a moratóriumnak is szerepe volt. A nem törlesztő adósok egy része ugyanis ebből képzett tartalékot. Csakhogy sokan ezt készpénzben tették. A forgalomban lévő készpénzállomány mintegy 80 százaléka szolgál felhalmozási és nem pénzforgalmi célokat. Jó lenne, ha ezt a párnacihában heverő vagyont is mielőbb meg lehetne mozdítani, ugyanakkor az is látható, hogy a pandémia alatt a bankszámlákon is jóval több pénz maradt.
A várható fiskális élénkítés egy része is megtakarításokba fog áramlani, amit intézményesíteni kellene, például új lakossági állampapír terméket lehetne bevezetni, vagy fel kellene frissíteni a jelenlegi kínálatot – véli az alelnök. Szerinte az öngondoskodásban is minél inkább intézményesített megtakarításokra lenne szükség. Éppen az MNB továbbra is kiáll korábban javasolt jóléti alap koncepciója mellett, amely segítene elkerülni a közepesen fejlett országok csapdáját, és segítené az előrelépést.

Nem lesz Nyugdíjkötvény, most még

Kadocsa Balázs, az Államadósság Kezelő Központ Lakossági Értékesítést Támogató Főosztályának főosztályvezetője ugyanakkor a konferencián elmondta: a jelenlegi állampapír-piaci portfóliót megfelelőnek tartják, van rövid, közép-, és hosszú távú termékük is, van fix kamatozású és inflációhoz kötött, így nem látják szükségét új terméknek, de folyamatosan vizsgálják a lehetőséget.
A Nyugdíjkötvény jelenleg nincs napirenden – hangsúlyozta az ÁKK főosztályvezetője. Ugyanakkor ő személy szerint középtávon lát rá lehetőséget arra, hogy olyan nyugdíjkötvény jöjjön, amely alapjaiban nem borítja fel a rendszert. Tehát nem az erőviszonyokat átrendező terméket, hanem inkább egy kiegészítő terméket lát elképzelhetőnek. Amelytől a piaci szereplőknek kevésbé kell félnie, és az ÁKK futamidő-hosszabbítási céljaival is egyezik.

Rövid távon nem terveznek semmilyen drasztikus változást – tette hozzá. A Magyar Állampapír Plusz továbbra is keresett termék, és sokkal stabilabb megtakarítási eszköznek bizonyult, mint sokan írtak róla a bevezetése környékén. A korábbi 1 éves állampapírból jött az állomány jelentős része, annál pedig stabilabb az ötéves lejáratú papír. A kamatfordulós visszaváltások sem jelentősek, 2-3 százalék körül alakulnak, néha jellemző csak egy-egy kiugrás, ha több nagyobb befektető vált vissza egyszerre belőle.

Kadocsa szerint egyelőre az infláció sem befolyásolta jelentősen a lakossági állampapír-keresletet. Az inflációkövető Prémium Államkötvény esetében éreznek némi felfutást. Az MNB várakozásai szerint novemberre várható az infláció tetőzése (akár 6 százalék fölé is mehet.) De a szakértők azt is elmondták, hogy jövőre csökkenés várható, és talán 2022 végére már megközelítjük a toleranciasávot.

Ha azt tekintjük, hogy a MÁP Plusz 5 éves, és lesz talán egy év, amikor nem termel reálhozamot, attól még legalább 3-4 év lesz, amikor pozitív reálhozamot ad. Nem is beszélve az inflációkövető Prémium Államkötvényről. Azt gondolom, hogy a kockázatmentes befektetések közül a lakossági állampapírok azok, amelyek még tudnak reálhozamot biztosítani a megtakarítóknak – hangsúlyozta az ÁKK főosztályvezetője.

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok